interjú Szoboszlai Endrével

2021.03.07. 07:30

„A Földre érkező idegen lények keresnék velünk a kapcsolatot”

A tudomány a bizonyítékokban hisz; amíg ilyenek nincsenek, addig csak feltételezések a földönkívüliek.

Interjú Szoboszlai Endrével

Fotó: Kovács Péter

Az elmúlt hetekben a Naplóban több cikk is megjelent arról, hogy néhányan azonosítatlan tárgyakat, netán emberszerű élőlényeket láttak Hajdú-Biharban. Az írásainkra reagálandó kerestük meg Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztőt, szakújságírót, aki nem mellesleg 49 éve foglalkozik csillagászattal, hogy a tudomány oldaláról világítsa meg a földönkívüliek létezésének lehetőségét. A beszélgetésünk számos realitásra rávilágított.

Definiáljuk, mi az, hogy ufó!

Szó szerinti fordításban: azonosítatlan repülő tárgy. Tehát egy olyan szerkezet, amiről abban a pillanatban nem tudjuk, hogy mi. Ez lehet földi eredetű is, például meteorológiai ballon, vagy egy Föld körül keringő műhold. A hétköznapi ember számára érthető is, ha ilyenkor ufónak hiszi a repülő tárgyat. A csillagász, a természettudományokban jártas emberek azonban már máshogy kezelik ezt. Hiszen attól még, hogy nem tudok beazonosítani valamit, az nem feltétlenül egy idegen civilizáció űrjárműve. Lehet sok minden, amit adott pillanatban és utána sem tudtunk beazonosítani.

Megyénkben is láttak már azonosíthatatlan repülő tárgyakat, illetve találkozhattak olyan lényekkel, amelyek nem a mi földi civilizációnkhoz tartoznak. Ön mint csillagász, szembesült-e már olyan jelenséggel, tárggyal, amire azt mondhatta, hogy nem a mi világunkból való?

„Azért fogadom kétkedve a sok azonosítatlan égi látványról szóló hírt, mert ha valakik, akkor a csillagászok tényleg sokat nézik az égboltot, és valahogy ők kevésbé látnak ismeretlen tárgyakat. Ha pedig látnak vagy látunk, akkor mi általában úgy vagyunk vele, hogy attól még, hogy egy adott látványt hirtelen nem tudunk beazonosítani, az nem biztos, hogy egy idegen élőlény űrhajója.”

Jómagam is láttam egyszer egy olyat, ami felől kétségeim voltak, hogy az repülő lenne. Meg is kérdeztem a repülős irányítóközpontot, ahonnan azt a választ kaptam, hogy a megadott koordinátán abban a pillanatban valószínűleg nem repülőt láttam. De ettől ők nem mondták ki, hogy az egy ufó, én sem konstatáltam úgy, hogy ez egy idegen lény űrhajója.

Milyen rizikófaktorai lehetnek az értelmes idegen lényekkel vagy akár életjelükkel való találkozásnak?

Én magam is vallom, hogy a világegyetemben lehet máshol értelmes élet, akár olyan is, amelyik el tudja hagyni a saját bolygóját. Bár az nagyon ritka dolog lehet, mert ahhoz hihetetlenül sok feltételnek kell egy időben léteznie. Azt biztosan állíthatjuk, hogy a mi naprendszerünkben a Földön kívül máshol nincs élet. Azt persze nem tudjuk, hogy az egész tejútrendszerben, a galaxisunkban hány olyan csillag lehet, amely körül van bolygórendszer, mégpedig olyan, ahol az élet kialakulhatott, sőt, nagyon fejlett technikai civilizációt is létrehozott. És ha ez megvalósulna, akkor a problémahalmazhoz hozzájön az, hogy ez az értelmes és technikailag fejlett civilizáció egyidejűleg létezik-e velünk. Én egyébként a távolságokban is látom a rizikót. Vegyünk 10 ezer fényévet, ami kicsi távolság a világegyetemben. Ez akkora távolság, amennyit a fény, a rádióhullámok 10 ezer év alatt megtesznek. És ha velünk egy­idejűleg legalább a miénkkel egyező fejlettségű civilizáció van, odaküldünk egy rádiójelet, azt ők fölfogják, meg tudják fejteni, válaszolnak, amit mi fognánk. Ez már bizonyíték lenne. De ha azt a bizonyos jelet mi most indítjuk el, akkor arra leghamarabb 20 ezer év múlva érkezne csak válasz. Kérdezem: vajon 20 ezer év múlva lesz olyan csillagász a Földön, vagy egyáltalán lesznek emberek, akik majd a viszontválaszt várják és megfejtik. Ha továbbmegyünk, a legközelebbi galaxis, az Androméda-köd már 2,2 millió fényévre van tőlünk. Ha odaküldenénk egy jelet, 4,4 millió év múlva jönne vissza a válasz.

Szoboszlai Endrét a hajdú-bihari ufóellenesség zászlóvivőjének nevezte az egyik újság | Fotó: Kovács Péter

A tudománynak, illetve önnek mi az állásfoglalása arról, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben?

Engem egy nagyon-nagyon ufóhívő újságban egyszer úgy tituláltak, hogy Szoboszlai Endre, a hajdú-bihari ufóellenesség zászlóvivője. De én azt mondom, hogy elég nagy a világegyetem ahhoz, hogy biztosan ki merhessük jelenteni azt, hogy lehetséges az élet a világegyetemben. Rajtunk kívül is!

„Sőt, én annak a híve vagyok, hogy teljesen biztosan ki merem jelenteni, biztosan van még élet valahol.”

Nem hiszem azt el, hogy a gyakorlatilag végtelennek tekinthető világűrben a hihetetlen mennyiségű napszerű csillag közül ne legyen valamelyiknek olyan bolygója, ahol megszülethetett és fejlődhetett az élet. A fejlődés pedig nagyon fontos, mert hiába jött volna ide egy űrhajó a dinoszauruszok idejében, nem tudott volna a földi élettel mit kezdeni. A földi élettel onnantól kezdve tudna foglalkozni, ha ilyen fejlett civilizáció, technikai civilizáció is kialakult, mint például a mai. A felfogásom annyiban különbözik a más természettudós, főleg csillagászok véleményétől, hogy általában elfelejti minden természettudós azt a hihetetlenül nagy akadályt, hogy szupernóva-robbanások kellenek ahhoz, hogy majd egyszer sok-sok millió év múlva egy bolygón, ami akkor még esetleg nincs is, azon kialakuljon az élet. Ennek az anyaghalmaznak egy jó része csak és kizárólag a szupernóva-fölrobbanások ezredmásodperceiben „gyártódik le”. Ilyen a mi Földünk is, hiszen azt már tudjuk, volt két ilyen robbanás is annak az anyagnak a közelében, amelyből később a mi naprendszerünk összeállt.

Mi jelentene a tudomány számára vagy önnek mint ismeretterjesztőnek egyértelmű bizonyítékot a Földön kívüli értelmes élet létezésére?

Állítom, hogy amíg a tudomány kezébe nem adnak egy lezuhant idegen űrhajót, amit meg lehet vizsgálni, fel lehet nyitni, bele lehet menni, én addig nem hiszem el azt, hogyha valaki látott valamit, amiről nem tudja, hogy az mi, az biztosan idegen lény űrhajója. Ugyanezt mondom az idegen lényre is, merthogy ufónak mondják a más bolygóról állítólag itt lévő emberszerű élőlényeket is. Ha tényleg vannak valahol, akikről írnak, de azt a tetemet nem mutatják meg, nem teszik a boncolók kezébe, addig én a magam részéről nem hiszem el, hogy ilyen van. Én abban látom a nagyon nagy különbséget az ufóhívők és az úgynevezett ufóellenes természettudós világ között, hogy a nagyon hívő emberek szerint biztosan eldugják a bizonyítékokat; míg a tudomány képviselői szerint, hogyha van ilyen, akkor tessék a kutatók asztalára tenni a tetemet, a tudósok pedig menjenek oda a lezuhant űrjárműhöz. Mivel ilyet én még nem láttam, én úgy gondolom, hogy az a sok „ufó” nagy valószínűséggel nem idegen űrhajó volt.

„Mindaddig, amíg egy repülő csészealj vagy egy emberszerű lény látványa csak úgy jelenik meg, hogy írtak róla valahol, beszélgetnek róla, addig az nem bizonyíték.”

Abban biztos vagyok, hogy a Földre érkező idegen lények keresnék velünk a kapcsolatot. Biztos vagyok abban, hogy rendkívül ritka az élet a világegyetemben, de lehetséges. Az űrutazásra képes lénynek is ritka, hogy „társat” találjon. A Föld pedig egy ilyen ritka bolygó. És ha egy idegen civilizáció végre találkozhat egy technikailag fejlett civilizációval, én a magam részéről biztos vagyok benne, hogy keresnék a kapcsolatot. Gondoljunk bele, mi is ezt csinálnánk, ha el tudnánk menni egy olyan helyre, ahol fejlett civilizáció van. Esetemben erről az izgalmas kérdésről alkotott vélemény mindaddig nem fog megváltozni, amíg le nem száll egy idegen űrhajó a lakásom előtt, és ki nem mászik belőle egy idegen élőlény, aki odajön, és jelbeszédben el nem mondja, hogy:

„Üdvözlöm, Szoboszlai úr! Ugye maga az a megrögzött, szűk látókörű ufóellenes szakember, aki nem hitt eddig bennünk? Azért jöttünk, hogy most végre kezet rázhassunk önnel, nekünk hat is van, magának csak kettő, melyikkel akarja a történelmi kézfogást…?”

Kovács Zsolt

Kapcsolódó cikkek:

https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/fenygombok-hajdu-bihar-orszagutjai-felett-folytatjuk-a-parajelensegek-vizsgalatat-4992289/

https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/lebego-targyak-hajdu-bihar-felett-mindez-talan-csak-a-jeghegy-csucsa-4937806/

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában