felsőoktatás

2021.01.09. 15:30

Ez az oktatói pálya csúcsa: a DE új professzoraival beszélgettünk

Összesen 14 professzort neveztek ki 2020 végén a Debreceni Egyetemen.

A Debreceni Egyetemen tavaly szeptemberben kilenc, majd novemberben további három egyetemi tanár vehette át a professzori kinevezését, mely a legmagasabb fokozat az oktatói pályán.

Decemberben újabb két névvel bővült az intézmény professzori névsora: Szabó Zoltánt és Pósán Lászlót is kitüntették, akik rendhagyó módon Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől kapták meg a professzori címet.

Szabó Zoltán a Sürgősségi Klinika igazgatója, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Sürgősségi Orvostan Tanszékének vezetője, ez év január elsejétől pedig a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnöke. A megbízást december 18-án adta át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az intézményvezető részére. Szabó Zoltán 1997-ben végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen „summa cum laude” minősítéssel, életét az orvoslás mellett a tanításnak is szentelte.

Szabó Zoltán | Fotó: Szabó Zoltán-archív

– Szerencsésnek érzem magam, hiszen 1997-ben a Belgyógyászati Klinikán kezdhettem meg gyógyító tevékenységemet, mely az ország egyik kiemelkedő betegellátó és oktató-kutató intézménye. Az ott megszerzett szakmai tapasztalatok és ismeretek jelentősen hozzájárultak hazánk első, klinikai rangon működő sürgősségi ellátóhelyének, a Sürgősségi Klinika 2017-ben történt megalapításához. Azért nagy büszkeség ez számomra, mert egy iskolát alapítottunk, egy új Klinikát hoztunk létre, amely nagyon szépen fejlődik. Az elmúlt években mind humánerőforrás, mind szakmai vonatkozásban komoly eredményeket értünk el, az ország egyik vezető sürgősségi intézménye lettünk – osztotta meg a Naplóval Szabó Zoltán. Az igazi vizsga ennek a Klinikának is a Covid-helyzet volt. – Mivel az igazolt vagy Covid-gyanús betegnek ellátása a Klinikai Központ Kenézy Gyula Campusán valósul meg, így a Sürgősségi Klinika az egész régió sürgősségi feladatait ellátja, melynek következtében rövid időn belül több mint kétszeresére növekedett a napi betegforgalom.

„Ez egy új kihívást, plusz feladatot jelent Klinikánknak, de büszkén mondhatom, hogy kollégáim helytállása, kitartása és szaktudása meghozta az eredményt, és sikerült ezzel a nagy feladattal is megbirkóznunk”

– mondta a Sürgősségi Klinika igazgatója.

Egy személyben

Szabó Zoltán négy szakvizsgával rendelkezik: belgyógyászat, kardiológia, oxiológia-sürgősségi orvostan és klinikai farmakológia szakképesítések birtokosa, továbbá szívultrahang és magasvérnyomás-szakértőként is végzi orvosi tevékenységét. A különböző szakterületek ismerete sokat segített számára abban, hogy egy igen gazdag életutat tudjon végigjárni. Korábban közel 10 éven át a Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályát is vezette, 2014 óta az oktatásáért és kutatásért felelős Sürgősségi Orvostan Tanszék vezetője. Mindezek mellett a Nyíregyházán működő, de a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karához tartozó Sürgősségi és Oxiológiai Tanszéket is irányítja, amely a mentőtisztek képzéséért felel. A professzor így egy személyben felügyeli mind a mentőtisztek, mind az orvostanhallgatók és a már végzett orvosok sürgősségi orvostan területén megvalósuló képzését és továbbképzését.

A Mentőszolgálat és a Sürgősségi Orvostan Tanszék szoros munkakapcsolatát fémjelzi, hogy a tanszékvezető minden évben Csató Gáborral, az Országos Mentőszolgálat főigazgatójával közösen nyitja meg az ötödéves orvostanhallgatók első tantermi előadását. – Az eddig elért eredményeink hozzájárulhatnak a sürgősségi betegellátás további fejlesztése érdekében kifejtett erőfeszítéseink sikeréhez – tette hozzá Szabó Zoltán professzor.

Kihívásokkal teli életpálya

Pósán László, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Egyetemes Történeti nem önálló Tanszék újonnan kinevezett professzora szerint ha az ember az egyetemi világban éli az életét, mindig újabb és újabb kutatásokba kezd. Az olthatatlan tudásszomj pedig magával hozza, hogy az ember óhatatlanul is mindig magasabb célokat tűzzön ki maga elé. Mint mondta, az egyetemi rendszerben mindez kódolva van: bizonyos lépcsőfokokat meg kell ugrani.

„Egy kihívásokkal teli életpálya az egyetemi oktatói lét, hiszen oktatni és kutatni egyaránt szükséges. A kutatás egyúttal feltételezi azt is, hogy nemzetközi kapcsolatai legyenek az embernek, benne legyen a nemzetközi, tudományos vérkeringésben”

– vallja Pósán László, aki főként középkori történelemmel foglalkozik. Kutatásai során alapvetően az európai, azon belül is döntően a német és az északi térségek történelmét tárja fel. – Kifejezetten érdekel a német lovagrend és ennek az állama: az egykori Poroszország és Livónia. Ez volt az európai történelem első dokumentálhatóan, tervszerűen létrehozott, egy szerzetesi közösség által vezetett államalakulata. Ezzel kapcsolatban rengeteg tévhit és előítélet létezett a korábbi történetírásban, ezt az elmúlt évtizedekben sikerült a nemzetközi kutatásoknak és együttműködési rendszereknek köszönhetően szép lassan megváltoztatni – mondta.

Pósán László | Fotó: Napló-archív

Pósán László szerint a letűnt korok számos tanulsággal szolgálnak a jelennek is, elég a több mint kétszáz várost magába foglaló Hanza-szövetségre gondolni. – A Hanza-kereskedelem volt a középkori Európa első komoly, nemzeteket meghaladó gazdasági együttműködése, mely egészen a 17. század végéig fennállt. Hogy ez mennyire volt sikeres, azt mutatja az az Észak-Európában kidolgozott gazdaságfejlesztési projekt, ami az Új Hanza Tervet viseli – mutatott rá a professzor, aki kutatásai során azt is vizsgálja, az adott területekhez Magyarország a régebbi korokban hogyan kapcsolódott. Ezzel összefüggésben egy könyvet is megjelentett Magyarország és a Német Lovagrend a középkorban címmel. – Meglepő módon a német lovagrend és a Lengyelország közötti háborúkban nem egyszer magyar csapatok is részt vettek. Bár kevésbé van benne a magyar köztudatban, Károly Róbert idején elég komoly magyar katonai kontingensek harcoltak a lengyelek oldalán a német lovagrend ellen – tudatta. Hozzátette:

az oktatáshoz kapcsolódóan az embernek az érdeklődési és szakmai látókörét sokkal szélesebbre kell nyitni, hiszen az egyetemi rendszerben a középkor történelméhez kapcsolódó számos más kérdést is kell tanítani.

A kutatási területeim óhatatlanul kiterjednek a pápaság és császárság közötti konfliktusokra, valamint egyháztörténeti kérdésekre. A meglévő kutatási eredményekből mindig vannak olyan leágazások, melyek plusz adalékokat szolgáltatnak más témákhoz – tudatta Pósán László, aki immár harminc éve tanít a Debreceni Egyetemen, az elmúlt évtizedek alatt több nemzetközi, tudományos társaságnak is tagja lett, van, ahol egyedüli magyarként vehet részt.

Kiss Dóra

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában