Fontos, hogy aki nem dohányzik, továbbra se tegye!

„Jelenleg nem tudunk olyan kutatásról, ami egyértelmű összefüggést állapított volna meg az IQOS dohányhevítéses rendszer használata és a különböző allergiás megbetegedések kialakulása között. A füstmentes technológiákkal kapcsolatban az elmúlt években közel ezer orvosi tanulmány született gyártói és független oldalról egyaránt” – hívta fel a figyelmet dr. Toldy-Schedel Emil, a budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója a közelmúltban oldalunkon megjelent, IQOS-ról szóló cikk kapcsán.

A szakember úgy véli, a teljes, kiegyensúlyozott képhez minden bizonnyal sokat tesznek hozzá a világ egyik vezető egészségügyi hatósága, az amerikai FDA (Food and Drug Administration, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) többéves munkával összegezett megállapításai. Ezek szerint a hagyományos cigaretta füstjével összehasonlítva

az IQOS eszköz használatával létrehozott dohánypára jóval kisebb mennyiségben tartalmaz olyan karcinogén és toxikus anyagokat, amelyek potenciálisan károsíthatnák a légzőszerveket, illetve a reprodukcióért felelős szerveket.

Az IQOS dohányhevítéses rendszer nem égeti el a dohányt, így a cigaretta füstjében található káros vagy potenciálisan káros anyagok mennyiségéhez képest lényegesen kevesebb toxikus anyagot szabadít fel. Számos kutatás bizonyíta, hogy a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásért elsősorban a dohány égésekor a füstben keletkezett káros vagy potenciálisan káros összetevők (HPHC) tehetők felelőssé. IQOS a dohányt nem égeti, hanem egy előre meghatározott hőmérsékletre hevíti. Azonban füstmentes alternatíva is tartalmaz nikotint, amely nem veszélytelen: erős függőséget okozó anyag, amely többek között megemeli a vérnyomást és a szív­frekvenciát.

Az FDA idén júniusban jelentette be, hogy döntése alapján így az IQOS bekerült a Módosított Kockázatú Dohánytermék kategóriájába, és felhatalmazást kapott a „módosított kibocsátású” információ feltüntetésével történő értékesítésre az Egyesült Államokban. E határozat kiadásával a hatóság azt is hangsúlyozta, hogy a módosított kibocsátású információ feltüntetése társadalmi szempontból egészségügyi előnyöket hordoz.

Káros a füst

Az IQOS dohányhevítéses rendszer által kibocsátott aeroszolt részletes és alapos nem-célzott kémiai elemzéses módszerrel is megvizsgálták. Ez azt jelenti, hogy nem pusztán az FDA által korábban károsnak, vagy potenciálisan károsnak minősített anyagokat (HPHC) vizsgálták a dohánypárában, hanem válogatás nélkül, gyakorlatilag az összes kémiai összetevőre kiterjesztették a kutatást. Megállapították, hogy a kibocsátott aeroszol toxikológiai szempontból, a cigarettafüsthöz képest releváns új anyagokat nem tartalmaz, és amit tartalmaz, az is az ízesítés miatt van jelen, és elhanyagolható mennyiségben. Emellett úgy találták, hogy a HPHC-k is lényegesen alacsonyabb koncentrációban vannak jelen, mint a cigarettafüstben. – Fontos leszögezni, hogy bár a nikotin nem kockázatmentes,

„elsősorban nem a nikotin, hanem az égés során a füstben keletkező káros anyagok felelősek a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek kialakulásáért”

– tette hozzá dr. Toldy-Schedel Emil.

Nem rászokás a cél

A gyártó, a Philip Morris International álláspontja az, hogy aki nem dohányzik, az ne is tegye, aki pedig dohányzik, az mielőbb szokjon le a dohányzásról. Az ártalomcsökkentésre alkalmas, füstmentes alternatívák használata – amilyen az IQOS is – kizárólag azoknak a felnőtt dohányosoknak az esetében merülhet fel, akik valamilyen okból nem szoktak le. Jelenleg a világ számos országában használnak hasonló füstmentes technológiákat.

Továbbra is kiemelten fontos szempont a fiatalkorúak védelme. A közelmúltban Magyarországon is készült egy kutatás az IQOS dohányhevítéses rendszer használatával kapcsolatban, amelyben 700 válaszadóból (mindannyian a regisztrált IQOS fogyasztók) 0 százalék volt azok aránya, akik 18 éves koruk előtt kezdték használni az IQOS-t. A cigaretta esetében a kezdeti használat kora átlagosan 18 év volt, az IQOS esetében 36,9 év, ami a remények szerint azt mutatja, hogy az aktívan dohányzók váltanak, azaz ez nem vezet a rászokáshoz. Ezek a statisztikák a remények szerint cáfolják azt a vélekedést, amelyek a fiatalok felülreprezentáltságát vetíti előre ebben az új termékkörben. A hevített dohánytermékek elvben sokkal kevésbé vonzóak számukra, sőt, a termékfejlesztés során a PMI is komoly figyelmet fordított arra, hogy az eszközt méreténél fogva ne lehessen elrejteni a szülők elől, alakja egyértelműen dohánytermékre utaljon, és az ára se essen a „zsebpénzből elérhető” kategóriába. A globális tapasztalatok szintén azt mutatják, hogy a fiatalok kevesebb mint 2 százaléka használ hevített dohányterméket. A társadalmi cél persze az, hogy még ezek a számok is tovább csökkenjenek, és egyértelmű legyen, hogy a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja az, ha nem dohányzunk.

HBN