Értékek, ameddig a szem ellát: érdemes felfedezni Debrecent

Sokaknak az ősz a legkedvesebb évszak: olyan színes és fodros ruháját mutatja a természet, ami az év többi napján nem tapasztalható. Ezért is vágynak ebben az időszakban a legtöbben a természetbe, azonban a jelenlegi helyzetben nem igazán ajánlatos még belföldön sem több száz kilométereket megtenni, még a lehulló levelek csodálatos látványa miatt sem. Erdei Nóra idegenvezetőt kérdeztük, megyénkben merre induljunk el, ha maradandó élményekkel akarunk gazdagodni.

– Az emberek sokszor nem látják, ami a szemük előtt van, így van ez most is, rengetegen nem ismerik Debrecen adottságait. Olyan sokszínű városról van szó, amely nem csak azoknak nyújt kikapcsolódást, akik érdekességeket, látványosságokat vélnek felfedezni, a természetimádóknak is megannyi újdonságot tud mutatni. Ha azok számára kívánnánk népszerűsíteni Debrecent, akik távolabbról jönnek, akkor természetesen a jól ismert látnivalókat kell mindenképpen megemlíteni: a Debreceni Református Nagytemplom, a Debreceni Református Kollégium, a Déri Múzeum, a Nagyerdő, a Debreceni Egyetem főépülete és így tovább. Mindezek mellett persze a Piac utcát sem lehet kihagyni a felsorolásból, hiszen az imént említettek mind ikonikus jelképei, helyszínei a városnak, amit egyébként még a megyében is viszonylag kevesen ismernek igazán. Rendszeresen tapasztalom, hogy a debreceniek és a megyében élők közül is sokan még nem jártak például a Debreceni Református Kollégiumban vagy a Déri Múzeumban – mutatta be a Naplónak elöljáróban szakmai szemmel a cívisvárost.

Akad bőven megcsodálnivaló

A Nagytemplom amellett, hogy működő templom, óriási történelemmel rendelkezik, nem véletlenül lett nemzeti emlékhely, mindemellett pedig a tetejéről lenyűgöző kilátás nyílik a belvárosra. Érdemes minden évszakban megtekinteni fentről a várost. A Debreceni Református Kollégiumot is érdemes meglátogatni, hiszen állandó kiállításai mellett, melyek az iskola történetébe, a kollégiumi diákok életébe és a tiszántúli református egyház művészetébe adnak betekintést, a világ egyik legszebb könyvtárával büszkélkedhet, és a Nagytemplomhoz hasonlóan szintén nemzeti emlékhely.

– Egyik célkitűzésem, amióta hivatásszerűen is űzöm ezt a szakmát, hogy kicsit felnyissam a debreceniek szemét, mennyi érték is van körülöttük. Rengeteg tematikus városnéző sétát hirdettem az elmúlt években az óvárosi barangolástól a zsidó örökségen át a Debrecenhez kötődő nőkig, ami csak azt mutatja, Debrecenben van mit körbejárni, van miről beszélni, megcsodálni, megismerni a jól ismert látnivalókon túl is. A pandémiás időszak arra tökéletes, hogy kicsit turistáskodjunk itthon, nem kell ahhoz feltétlenül elutazni más városba, országba, hogy újat tapasztaljunk – fűzte hozzá az idegenvezető.

– Nincs olyan nap, hogy ne csodálkoznék el azon, a cívisváros mennyi kincset is rejt, amik mellett nap mint nap elsétálunk. Példaként említhetném a századfordulón és a 20. század elején épült belvárosi „palotákat”, amiket azért neveztek így az emberek, mert évszázadokon keresztül hozzá voltak szokva az egyszerű, egyszintes épületekhez, a nagyvárosiasodás részeként emelt többemeletes épületek pedig a debreceni szemnek már palotának minősültek (lásd a Püspöki palota, amely mai napig a nevében őrzi ezt). Említésre méltóak a Piac utca két oldalán látható impozáns épületek is, valamint az egyszerűségükben is gyönyörű régi kereskedőházak, mint például a Rickl-ház és a Lábasház, melyek Szabó Magda életéhez, munkásságához is szorosan kapcsolódnak – mondta végezetül.

Nagy Emese