Örök vita biciklisek és gyalogosok között: ütköztettük az álláspontokat

Nem csupán az autóval vagy egyéb járművel közlekedők között alakul ki konfliktus a mindennapok folyamán. Gyakori a vita a biciklisek és a gyalogosok között.

„A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a gyalogosok nem mindig tartják be a közlekedési szabályokat”

– válaszolta Szilágyi Fanny, aktív biciklis a Napló kérdésére. – A járdára felfestett sávok azért vannak, mert jelzik, hogy hol mehet a gyalogos és hol a biciklivel közlekedő ember. Sok esetben azonban azzal szembesülünk mi, kerékpárosok, hogy az emberek nyugodtan sétálgatnak a mi sávunkban. Ha használjuk a csengőnket jelzésképpen, hogy elférjünk tőlük, felháborodnak, kiabálnak és rosszallóan néznek ránk – tette hozzá.

A gyalogos szemszöge

Akik gyalog teszik meg naponta a szükséges távokat, teljesen másképp látják ezt az álláspontot.

„A napjaimnak több mint a felét gyalog közlekedve töltöm, így őszintén mondhatom, hogy a biciklisek nem figyelnek oda a KRESZ-re és a szabályokra”

– vélekedett Lukovics Anita gyalogos. – Tisztelet a kivételnek – hisz mindig vannak –, a biciklisek eszeveszett módon tekernek. Nem a saját sávjukban közlekednek, átmennek a piros lámpán, és a zebrán áthaladva sem szállnak le a kerékpárról – folytatta. – Ez azért probléma, mert tekerés közben azt gondolják, hogy átérnek még az éppen piros lámpán gond nélkül. Sok baleset ebből adódik. Emellett pedig a gyalogosok épségét is veszélyeztetik, hiszen nehéz kényelmesen átsétálni egy zebrán, miközben egy vagy több biciklis tolakszik közöttünk a kerékpárján ülve – fűzte hozzá.

Végeláthatatlan vita

Régóta tartó konfliktus a biciklisek és gyalogosok között az, hogy ki használhatja a bicikliutakat.

„Azt gondolom, hogy roppant nehéz kikerülni a kisgyerekekkel sétáló embereket. A csemeték gyakran futkároznak, kiugranak elénk, teljesen kiszámíthatatlanok”

– emelte ki Szilágyi Fanny. – Egy rossz mozdulat kell csak, és baleset a vége, amiért természetesen a kerékpáros a hibás. A babakocsival közlekedő embereket sem a legegyszerűbb dolog kikerülni a saját sávunkban. Egy gyorsan érkező bicikli könnyen fellökhet egy gyereket, de akár felnőttet is, ami komoly sérüléseket okozhat számukra. Az ütközés során, aki a kerékpáron ül is megsérülhet, és természetesen mind a két fél a másikat hibáztatja – mondta. – A legtöbb biciklin csengő sincs. Azt gondolom, ha legalább 10 méterről csenget egy kerékpáros, akkor akár a gyalogos, a babakocsival közlekedő vagy a kisgyermekes felnőtt is félre tud állni – vágott közbe Lukovics Anita. Szilágyi Fan­ny kiemelte: hiába használják a csengőt, ha nem figyelnek rájuk az emberek.

Személyes biztonság

Nem csupán azért kell óvatosabban közlekednie egyik félnek sem, mert ezt követeli a KRESZ, hanem a saját maguk és mások épsége érdekében. Azonban a szabályok értelmezéséről, hatékonyságáról és céljáról örökké tartó vitát lehetne folytatni. – Azt gondolom, hogy a bicikliúton gyaloglóknak kellene jobban figyelniük és alkalmazkodni hozzánk, hiszen ők közlekednek tilosban – hangsúlyozta Szilágyi Fanny. – Továbbá a KRESZ sehol sem írja, hogy le kellene szállni és tolni a kerékpárt. Azonban ha nem így teszünk, akkor nincs elsőbbségünk a zebrán – osztotta meg.

„Fontosnak tartom azt, hogy a közlekedés résztvevői türelmesek legyenek egymással szemben”

– jelentette ki Lukovics Anita. – Különösen igaz ez egy olyan helyzetben, amikor nem egyértelmű a szabályozás. Ne veszélyeztessenek a bringások – és ne idegesítsenek – senkit azzal, hogy hirtelen kikanyarodnak a zebrára – tette hozzá. – A gyalogosok pedig ne legyenek felháborodva a vélt igazuk miatt, ha lassabb tempóban tudnak átkelni egy zebrán miattunk – egészítette ki a biciklis. – Azt gondolom, hogy jogtalanul támadnak minket, hiszen a kerékpáros és a zebra találkozásáról a KRESZ közvetlenül nem, csakis közvetetten rendelkezik. A sebességkorlátozást pedig nem szokásunk átlépni – zárta gondolatait.

Vámosi Kira