A büntetőfékező sofőrből könnyen lehet büntetett fékező

Egyre több, büntetőfékezésről szóló belső kamerás felvétel lát napvilágot az interneten. A hazánkban is egyre népszerűbb videókon nemcsak a saját, de mások testi épségét is veszélyeztető sofőrök az út kellős közepén próbálnak alternatív módon revansot venni egy vélt vagy valós sérelemért. A Napló utánajárt, milyen retorzióval jár, ha büntetőfékezünk, és ki a felelős a biztosítók szerint egy ilyen balesetben.

Szürreális jelenetsor

Képzeljünk el egy fiktív közúti helyzetet: autópályán vagy egy forgalmasabb úton haladva a mögénk érkező vezető türelmetlenül, durván közelít. A kötelező haladási távolságot nem tartja be, dudálva, villogva próbál előrébb jutni. Törvénytisztelő polgárként, nem felülve a provokációnak, a megengedett sebességen belül közlekedünk tovább. Többszöri „felszólítását” is figyelmen kívül hagyjuk, amíg a mögöttünk haladó el nem veszíti türelmét, és egy hirtelen mozdulattal – akár a szabályok be nem tartásával – megelőz minket.

A teljes művelet pár perc leforgása alatt végbemegy. Vezetőtársunk heves természete és közúti agressziója célt ér, mi pedig biztonságosan haladhatunk tovább a forgalomban, immár mögötte. Ekkor azonban – az eddigi nagy sietsége ellenére – hirtelen döntéstől vezérelve szándékos fékezésekbe kezd egy olyan szakaszon, ahol ez nem indokolt.

Az úgynevezett brake check, vagy büntetőfékezés következtében veszélybe sodor minket, illetve az arra járó közlekedőket egyaránt. Így a semmiből, a kesztyűt fel sem véve kerülünk kockázatos, akár ember­életekkel járó veszélyhelyzetbe.

A KRESZ hatályos szabályai szerint egy járművet olyan távolságból kell követnünk, hogy annak hirtelen fékezése ellenére is meg tudjunk állni. Természetesen ez alól kivételt képezhetnek bizonyos esetek – mint például az előzésre való felkészülés –, azonban fontos kiemelni, hogy a hirtelen fékezés csak abban az esetben engedélyezett, ha személy- vagy vagyonbiztonság megóvása miatt szükséges. A büntetőfékezés tehát semmilyen esetben sem elfogadható lépés.

Súlyos szankciókkal járhat

Dr. Kovács Kornélia közlekedési szakjogász szerint minden ilyen eset egyedi vizsgálatot igényel, azonban vannak alapvető törvénykezések ezzel kapcsolatban.

„Közúti veszélyhelyzetet az okoz, aki mások testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki. Ha büntetőfékezésnél jól körülírható és megállapítható, hogy egy autós a másiknak hirtelen elé vágott, szándékosan befékezve előtte féktávolságon belül, nyilvánvalóan megvalósul a közvetlen veszélyhelyzet.”

– Féktávolságon kívül zavarni, szórakozásból fékezgetni nem feltétlenül valósul közvetlen veszélyhelyzetnek, szabálysértési eljárásra azonban az is teljesen alkalmas. Ha pedig bizonyíthatóan megvalósult a büntetőfékezés, közúti veszélyeztetésnek minősülő tettet hajt végre az elkövető. Fontos azonban kiemelni, hogy egy másodpercen belül elvárható egy gépjárművezető esetében a cselekvés, így amennyiben ennél több, három-négy szekundum is rendelkezésére áll, az nem minősül veszélyhelyzetnek. Szoktak büntetőfékezésre hivatkozni bizonyos balesetek esetén. Ilyenkor nem feltétlenül a hatóságok félrevezetése a cél, egész egyszerűen így éli meg az alany az eseményeket. Abban az esetben, ha kérdéses, hogy megvalósult-e a közvetlen veszélyhelyzet, szakértő bevonása szükséges az eljárásba – hangsúlyozta a szakember.

Helyzetfüggő felelősségvállalás

A biztosítók a balesetek kapcsán gyakran találkoznak a hátulról érkező, vétkes sofőr esetével. Egymásba ütköző autóknál javarészt a hátulról érkező jármű vezetője a hibás, büntetőfékezés esetén azonban jóval árnyaltabb a helyzet.

Kobialka József független biztosítási szakértő szerint jobb, ha kamerával szereljük fel gépjárművünket az ilyen esetek kiszűrésére.

– Normális esetben a hátul haladó jármű a hibás, mivel nem tartja be a követési távolságot. Ha a balesetet szenvedő tudja bizonyítani, hogy az előtte autózó szándékosan büntetőfékezést követett el, onnantól rendőrségi ügyként kezelendő az eset. Sok országban a hatóságok bizonyítékként fogadják el az autós kamera felvételeit, így ajánlatos felszerelni egy ilyet. Amennyiben bebizonyosodik, hogy büntetőfékezésről volt szó, úgy a büntetőfékező mint hibás fél a kötelező biztosításából téríti meg a károkat – emelte ki a biztosítási szakértő.

Péter Szabolcs