Szép és pusztuló épületek a debreceni belvárosban

A járvány, a korlátozó intézkedések s a „Maradj otthon!” közepette is gondoljunk a cívisváros megőrzendő értékeire, legalább az április 18-i világnapon, amelyet az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS kezdeményezésére 1984 óta ünnepelnek világszerte.

A Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület a kezdetek óta megemlékezik a világnapról rendezvényekkel, előadásokkal, várostörténeti sétákkal, szakmai kirándulásokkal, de a mostani terveket szétfoszlatta a járvány. – A műemléki világnap most karanténba kényszerült, de a jól védett épületeinkkel remélhetőleg még sokáig fogunk találkozni – hangsúlyozza az ünnep alkalmából Karácsonyi György, az egyesület elnöke, a Város- és Faluvédők Szövetségének alelnöke a Naplóhoz eljuttatott, figyelemfelkeltő levelükben.

Borsos József remekműve

A Műemléki világnap „karanténban” című írásban Pataky Emőke építészmérnök, műemléki szakmérnök, elnökségi tag hívja fel a figyelmet a belváros néhány jellegzetes épületére, utcaképet meghatározó műemlékeink és helyi védett épületeink állapotára.

Az egyesület a 2020-as programterve részeként figyelőszolgálatot tart az épített városi környezetünk jellegzetes helyein. A szakember a Kossuth utcán kezdte a szemlét, a közeljövőben újjászülető Csokonai Színház környékén, a rendőrpalota melletti és vele szemben lévő lakóházakkal. Tapasztalatai szerint az Újházy Ede utca négyszintes sarokháza a környék egyik mutatós lakóépülete lehetne a szecessziós keretezett virágos vakolatdíszekkel, szép tömegformálással, erkélyrácsokkal. Azonban itt-ott óriási felületen foszlik a vakolata, díszeinek kerete lepotyogóban van, melyet hamarosan a belső részek is követhetnek. Állapotától függetlenül javasolják a helyi védelmét és természetesen a homlokzati felújítását.

– A Kossuth utca 20. szám alatti rendőrpalotára, Borsos József legszebb belvárosi épületére is vigyáznunk kell, mert most derült ki, hogy nem műemlék, csak helyi védett, ami sajnos veszélyeztető beavatkozásokra is módot adhat. Ezt elkerülendő, sürgősen javasoljuk országos műemléki védelemre, kiemelten megérdemli – hangsúlyozza az építészmérnök.

Matyó vakolatdíszek

A Kossuth utca 23. alatti szecessziós lakóház Pataky Emőke szerint városi vonatkozásban is egyedülálló, régóta a kedvence, és a különlegesen érdekes homlokzati arányokkal, merész attikavonalával, matyó vakolatdíszeivel és rózsaszín kőlábazatával kiérdemelte a helyi védettséget. Gellér Ferenc feltárta róla azt is, hogy a híres építészpáros, Bálint és Jámbor tervezte a megyeházával egy időben. A homlokzata aggasztó állapotban van, közel a teljes tönkremenetelhez. A kapu fölötti ablak dísze teljesen eltűnt, már a csupasz téglafal látszik. A párja a másik ablak fölött még megvan, rekonstruálható lenne. Szép kőlábazata alig látható a mindent elborító firkálmányoktól.

A Kossuth és a Piac utca sarkán álló takarékpénztári palotáról a szakember kifejti: – A belváros kereszttengelyében ez a legjelentősebb városi lakó- és középületünk, s 2005-től műemlék. Az üzletsor is visszakapta az eredeti díszes, bronzos burkolatát, benne hazánk egyik legszebb rézkapuzatával. A szobrászati alkotásokkal is gazdagított homlokzat a karbantartás hiányát mutatja. Lemosott színek, fekete lefolyások, potyogó vakolatok, a domborművek lepiszkolódása jelzi, hogy nem késhetünk e hangsúlyos műemlékünk homlokzati felújításával. A rézkapu szépsége is alig látszik.

Eltűnt emléktáblák

Pataky Emőke szemügyre vette a Szent Anna utca 7. szám alatti, szépen rajzolt homlokzatú, jó arányú emeletes klasszicista lakóházat is, mely régóta műemlék. Úgy véli, hogy mintegy 15 éve az akkori műemléki hatóság kényszer-helyreállításban részesítette, hogy megmentse az idén 200 éves, bájos épületet. De a további karbantartás teljes hiánya megtette a hatását: az utcai homlokzata lepiszkolódott, itt-ott potyog a vakolat, az udvari homlokzatán teljesen átázott részek, omló kerítés, falfirkák mindenütt. Jobb sorsra érdemes, jó karbantartásra és jó hasznosításra érdemes.

A mellette álló ház (a 9. szám alatti) is történeti emlékű, Szendrey Júlia szülei laktak ott. Korábban tábla jelezte ezt, ami mára eltűnt, szerencsére maga a lakóház helyi védett – fogalmaz a szakember. Jelezte továbbá: a történelmi emléktáblák máshonnan is tünedeznek, de az egykori Váradi kapu bronztábláját sem találják már a Petőfi tér sarkán.

A színvonalas városképért

– Debrecennek nincs sok műemléke. Más történelmi városunkkal ellentétben, sosem volt védett történeti belvárosa, amely teljes területi erős védelmet jelentene. Emiatt egyes műemlékei komolyabb veszélyeknek vannak kitéve, tehát állandó figyelmet kell rájuk fordítanunk – hangsúlyozza Pataky Emőke.

Hiányzik az úgynevezett cívisnegyed területi védelme is. Nagyon fontos a sok helyi egyedi és területi védelem, amely itt jól kiegészítheti a műemlékvédelmet. Mindezek jó karban tartásával az egész belváros fölragyoghatna, és reprezentálhatná Debrecen igazi arcát, a nevezetes református emlékek mellett a világi arcát is, a belvárosi paloták, a kereskedőházak, a bíróházak, a cívisnegyed utcácskái, egy jellegzetes cívisház (belsővel), a mesterségek színtereinek városképi vonatkozásban is színvonalas bemutatásával.

A műemléki szakmérnök bízik abban, hogy a figyelemfelkeltés segíteni fogja olyan támogatási lehetőségek, pályázatok születését, amelyekhez homlokzatfelújítások is hozzárendelhetők a városkép színvonalának emelése érdekében. Hiszen például a Zenede felújítását is sokáig vártuk, de végre megszületett, és milyen szép lett, a városlakók örömére.

HBN