Megemlékezések Nyíracsádon

Balázs ismeri a magyarok sorsát

„Egy vérből valók vagyunk” címmel hirdetett történelmi tanulmányi versenyt a nyírlugosi általános iskola. A verseny témája a magyarság II. világháború utáni sorsa volt. A nyíracsádi Szilágyi Balázs a 8. osztályosok kategóriájában első helyezést ért el a megmérettetésen. Felkészítője Demeter Ágnes volt.

Nem maradt koszorú nélkül a szobor

A járványhelyzet miatt bekövetkezett rendkívüli állapot okán a nyírségi településen is elmaradt a községi műsor és a közös főtéri koszorúzás is. A község képéhez elválaszthatatlanul hozzátartozó Petőfi-szobor azonban nem maradt árván idén sem.

A szokásosnál jóval csendesebben ugyan, de az ünneplők megtalálták a módját, hogy leróhassák kegyeletüket a forradalom és a szabadságharc hőseinek emléke előtt. Március 13-án reggel elsőként dr. Nagy János polgármester helyezte el a település önkormányzatának koszorúját a költő szobránál. A délelőtt folyamán a képviselő testület nevében Bródi Róbert alpolgármester és Szórádi Sándor képviselő, az általános iskola képviseletében Garda László igazgató, valamint Czirjákné Szabó Katalin és Gnáj Ferencné igazgató helyettesek helyezték el az emlékezés koszorúját a szobor előtt. A település önkormányzatának koszorúját dr. Nagy János polgármester helyezte el.

Zengett a „Talpra magyar!”

Voltak, akik az előző évi műsorról készült filmet vetítették le a digitális tábla segítségével.

A nyírségi településen sok-sok évtizedre nyúlik vissza a március 15-ei főtéri koszorúzás hagyománya a Petőfi szobornál. Már akkor is közös ünnepségen vett részt az iskola, amikor a kora tavaszi ünnep még korántsem volt munkaszüneti nap. Március idusa és a koszorúzás szinte belevésődött a helyiek tudatába, szinte várja mindenki, mikor vonul az iskola, idézve a márciusi ifjakat és a lelkesedést.

Idén a rendkívüli járványhelyzet teljesen átírta a forgatókönyvet. A közös iskolai ünnepség elmaradt ugyan, de a Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola tanárai és diákjai megtalálták a módját, hogy tiszteleghessenek a márciusi ifjak emléke előtt. A megemlékezések kis közösségekben, az osztályfőnökök vezetésével zajlott. Voltak, akik az előző évi műsorról készült filmet vetítették le a digitális tábla segítségével, több osztály kis csoportokban látogatott ki a térre, s helyezett el koszorút, vagy egy-egy szál virágot a Petőfi szobornál. A járványhelyzet miatt rendkívül szokatlan megemlékezésen szívet melengető élmény volt a járókelőknek is, ahogy egy-egy alsó tagozatos osztály diákjai szavalták a Nemzeti dal első versszakát a nagy költő szobra előtt.

Huszárokkal találkoztak az óvodások

Az Akácliget Óvoda kis lakói már napokkal az ünnep előtt lázasan készültek a Petőfi Sándorral való jelképes találkozásra. A legkisebbek kokárdát, a nagyobbak nemzeti színű zászlót festettek, de volt olyan csoport, ahol papírhuszárokat hajtogattak a szorgos kis kezek. Az ovisok saját munkájukat kezükben tartva vonultak a település főterére, ahol csoportonként helyezték el azokat a Petőfi szobor körül. Idén először különleges élményben is volt része a gyerekeknek, hisz Koleszár Árpád, mint korhű ruhába öltözött lovas huszár érkezett hozzájuk, akit Piránszki Alexandra személyében szintén korabeli viseletbe öltözött leány várt a téren.

Az óvó nénik elmagyarázták a gyerekeknek, kiket jelképeznek a vendégek, az ovisok pedig megnevezték, sőt meg is érinthették a huszár és a „menyecske” ruhadarabjait, egészen közelről, de azért biztonságos távolságról szemlélhették meg a ló testrészeit. A szemfülesebbek pedig észrevették a nyereghez csatolt magyar címert és a nemzeti színű szalagot is. A legbátrabbak még a súlyos kardot is a kezükbe vehették. Pósán Ferencné óvodavezető elmondta, hogy a látvány segítségével az érzelmekre hatva könnyebben vésődik be a gyerekek emlékezetébe az élmény. A március 15-ei megemlékezés szoros része a hazafias nevelésnek, a magyarságtudat kialakításának és erősítésének is.

Kedves Zilahi Enikő