A pánik jobban terjed, mint a koronavírus

A tavalyi év utolsó napján egy ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos megbetegedés ütötte fel a fejét Vuhanban, Kína egyik tartományában. A koronavírus névre keresztelt betegség (COVID-19) többnyire az idős, legyengült szervezeteket támadja. A vírus elterjedése hatalmas pánikot okozott, világszerte kerültek karanténba emberek, a médiában elterjedő tévhitek és hamis adatok miatt sokan már csak maszkban mernek kimenni az utcára. Több ország – köztük európai államok is – szigorú óvintézkedéseket vezettek be a ki-és beutazást illetően, világesemények maradtak el a vírustól való félelem miatt. A szakértők azonban nyugalomra intenek.

Európába is begyűrűzött

A koronavírus első áldozata Európában egy 80 éves kínai férfi volt február közepén, aki Franciaországban halt meg. A COVID-19 – az amerikai Johns Hopkins Egyetem által készített – folyamatosan frissülő vírustérképe szerint pedig eddig kevesebb mint 2700 beteget regisztráltak koronavírussal az egész kontinensen. Nagy részét Olaszországban, ahol a harmadik legmagasabb a regisztrált fertőzöttek száma, és ahol a betegség okozta pánik odáig fajult, hogy több települést karantén alá vontak. A boltok polcait szó szerint kiürítették a lakosok, gyárak, áruházak, hivatali intézmények zártak be ideiglenesen. Itt a regisztrált esetek száma megközelítőleg 2 ezer fő. Ez egy magyar középfalu, például Sárszentágota lélekszámával ér fel. Összehasonlításképpen: amíg a koronavírus olaszországi áldozatainak száma eddig 52 fő, az Influnet januárban kiadott adatai szerint 2019 októbere óta ugyanitt 240 fő halt meg mezei influenzában, és csaknem 3 millió influenzás esetet regisztráltak. A koronavírushoz hasonlóan többnyire idős, legyengült szervezetekkel végzett a betegség, pánikot azonban mégsem okozott.

A lezárt – vuhani székhelyű – Hubei tartomány mellett Kína többi része a vírus hordozóinak 88 százalékát lefedi. Több mint fele a fertőzötteknek pedig hivatalosan is kigyógyult már a betegségből. Miközben a karantén, a bezárt boltok, a gyárak szünetelése negatív gazdasági folyamatokat idéz elő az érintett országokban.

A vírus tehát valóban problémát okozhat, de az erre való túlzott reakció, az álhírek, a pánikkeltés ennél jóval beláthatatlanabb folyamatokat indíthat el világszerte.

Álhírek, félelem

Az elmúlt hetekben rengeteg álhír terjedt az interneten a valósnál jóval magasabb halálozási rátákról és összeesküvési elméletekről. A vírus mögött sokan globális politikai és társadalmi cselszövéseket vizionálnak, egymást hergelve, a félelem szétterjedését felerősítendő. Miközben néhány hírportál már a megoldásokról ír, szintén hivatalos megerősítés nélkül (lásd: az alkohol megvéd a koronavírus ellen.) A jelenségről Klausz Melinda közösségi média specialistát kérdeztük.

– A mai világban óvatosan érdemes elhinni bármit is, és inkább több hiteles forrásból érdemes ellenőrizni azt. A mostani esetben láthatjuk, hogy a sokszor ismételt félelem szó beindította a felvásárlásokat, ez pedig sajnos a gazdaságra is negatív hatással van.

„Nem feltétlenül a koronavírus okozza a hiánycikkek megjelenését, hanem a rettegő emberi természet, amely a felhalmozással is védekezni vagy előremenekülni próbál.”

– Egyre többet beszélünk a vírusról, így egyre inkább beég a köztudatba és növekszik a félelem. A manipulációs technikák egyike az ismétlődésszám radikális növelése, amit sokszor mondok, idővel el is hiszem – így tud például olyan hír is terjedni, hogy a vízfogyasztással megelőzhető a 27 fokon egyébként elpusztuló koronavírus. Ez utóbbi példa egy állítólagos olasz orvos körleveléből kapott szárnyra, amely már önmagában ellentmondás, hiszen hogyan tudná megbetegíteni az embert egy 27 fokon elpusztuló vírus, amikor az ember szervezete alapesetben is 36-37 fokos – tette fel a kérdést a szakember.

Az álhírek ráadásul – a modern internetes eszközöknek köszönhetően – még magánál a betegségnél is gyorsabban terjednek.

A szakember szerint korábban az e-mailek, most a közösségimédia-tér elterjedésének köszönhetően sokkal több és sokkal gyorsabb a hamis hírek (úgynevezetett hoaxok) terjedése. – Sajnos nagyon sokan csak a szalagcímeket olvassák el és máris osztják tovább az információkat. Mivel az emberek a barátaiknak, közvetlen ismerőseiknek jobban hisznek, így a megosztott tartalmat is könnyebben igaznak vélik, és így máris terjed a hamis tartalom. Talán mindannyian emlékszünk Isaura érdekében rendezett adománygyűjtésre, de a Barátok Közt kitalált alakja, Berényi Miklós kórházi tüdőrák-kezelésére is gyűjtöttek már emberek, Bud Spencer pedig legalább hét alkalommal elhalálozott a közösségi média szerint, mígnem hetedik alkalommal sajnos igaznak bizonyult a híresztelés. A megtévesztés tehát nem új keletű. Sajnos nagyon kevesen vannak, akik veszik a fáradtságot és hiteles sajtótermékekben néznek utána a dolgoknak.

A magyarok is aggódnak

Klausz Melinda közösségi média szakértőként azt is figyelemmel követi, hogy hazánkban miként növekedett meg az online térben a koronavírus hívószó keresése és hogyan változik az idő függvényében. Ez alapján elmondható, hogy január 29-én, majd pedig február 26-án volt egy erőteljes keresési növekedés, melyet a felvásárlási láz is erősített, ugyanakkor az influenza kapcsán a keresések száma is emelkedett ebben az időszakban.

– Ha a hírfolyamban mindenhol azt látjuk, hogy üresek a boltok polcai, akkor gyakran hajlamosak vagyunk magunk is pánikolni, hogy gyorsan nekünk is be kell vásárolnunk, mielőtt elfogyna. Ez pedig egy ördögi kör, érdemes tudatosan megállni ilyenkor és végiggondolni a helyzetet. Influenzaszezon, H1N1 idején is ennyire pánikoltunk? Vagy egész egyszerűen a média hírei között most azt látjuk, hogy tíz hírből hét erről szól? Sajnos a média felelőssége igen nagy ilyen helyzetben. Egyrészt érthető, hogy minden oldal a kattintások alapján tud hirdetéseket eladni, viszont ilyen arányú híreltolódás minden szektor számára káros és növeli az emberek félelemérzetét – fejtette ki a szakértő.

Magyarországon továbbra sincs koronavírus fertőzött ember.

PSZ

Kapcsolódó cikkek:

Lázmérés, kérdőív és kevés utas a debreceni repülőtéren

Papp László: figyelemmel kísérjük a járványügyi helyzet alakulását

Debreceni repülőtér: az előírásoknak megfelelően zajlott a koronavírus-vizsgálat

A Wizz Air megszünteti Debrecen-Milánó járatát

Borítókép: A Milánóból Debrecenbe érkező utasok közül is többen viseltek maszkot