Lassulóban a sertéspestis terjedése

Hét új afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznót regisztráltak Hajdú-Bihar megyében az elmúlt hónapokban – válaszolta a Napló kérdésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal. Mint az az alábbi térképen is látszik, az új esetek a megye északkeleti, Romániával szomszédos területein fordultak elő. Hajdú-Bihar megye a középső részét leszámítva „fertőzött terület” besorolásba esik, míg a megye észak-déli középső sávja a „magas kockázatú terület” megjelölést kapta. Ez utóbbi terület a Hajdúságot, illetve a déli meghosszabbításában a Sárrét és Bihar találkozási területét fedi le.

Megyénk kétségkívül legveszélyeztetettebb területe Álmosd, Bagamér, Nyírábrány és Fülöp térsége.

Ezt amellett, hogy fertőzött, egyben szigorúan korlátozott területnek is minősítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal. Hajdú-Biharnak ez a része közvetlenül érintkezik a romániai területekkel, ahol már a házisertés-állományban is találtak afrikai sertéspestis vírussal fertőződött állatot.

Az afrikai sertéspestis terjedésével is foglalkozó szakértői csoportban folyamatos az új esetek figyelembevételével történő kockázatelemzés. Ez alapján a szakemberek a kockázati területek növelését javasolták az országos főállatorvosnak. A javaslatot az országos főállatorvos elfogadta, és rendelkezett a fertőzött terület növeléséről Hajdú-Bihar megyében. Továbbá az ország teljes területén minden alacsony kockázatúnak minősített vadgazdálkodási egységénél közepes fokozatúra emelte a kockázati besorolást. Ez utóbbi intézkedés célja a fertőzés terjedésének lassítása, valamint a vaddisznóállományok hatékonyabb gyérítése a még mentes területeken.

Felelőtlen emberi magatartás

Magyarország „ASP mentesítési terve” a különböző kockázati besorolásoknak megfelelően tartalmazza és rendszerezi a járvány felszámolása érdekében kiadott utasításokat. A mentesítési tervben foglaltak végrehajtása minden érintett (vadászok, sertéstartók, állatorvosok) számára kötelező! A sertés­iparban dolgozók és az állat­egészségügyi hatóság közös érdeke, hogy az előírások betartásával és betartatásával a vírus ne kerülhessen be a házisertés-állományokba.

A téli hónapokban, a párzási időszakot követően, a vaddisznók mozgása kevésbé intenzív, a kondák egy adott erdőterületen belül mozognak. Ennek megfelelően a pozitív esetek száma várhatóan nőni fog, a betegség területi terjedése azonban lassul. Hajdú-Biharban is erre lehet számítani. A szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vírus ne terjedjen tovább, ugyanakkor a felelőtlen emberi magatartás továbbra is valós veszély, amely révén akár több száz kilométerre is elhurcolható a betegség.

Szigorú szabályozás

Fontos leszögezni, hogy:

a Magyarországon nevelt sertésekből származó sertéshús és az ebből készült termékek is biztonsággal fogyaszthatóak!

Kiváltképp, mivel a betegség nincs jelen a házisertés-állományokban. Általános alapelvként elmondható az is, hogy beteg állatot nem vágnak le és nem dolgoznak fel. Emellett fontos azzal is tisztában lenni, hogy az ASP az emberre nem veszélyes – emelte ki válaszában a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal.

Ugyanakkor a sertéstartásra vonatkozó előírások betartásával (tenyészetek és tartási helyek regisztrációja, állatorvosi felügyelete, a telepek járványvédelmi zártsága), körültekintő sertésvásárlással (csak a megfelelő állategészségügyi igazolásokkal rendelkező sertések legális behozatala) az ágazat minden szereplője sokat tehet a betegség továbbterjedésének megelőzéséért.

A jogszabályban is előírt járványvédelmi intézkedések, valamint az alapvető higiéniai feltételek biztosításával, a Jó Sertéstartási Gyakorlatban foglalt előírások betartásával megelőzhető a betegség behurcolása. Kiemelten fontos megakadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval vagy annak bármely részével érintkezzenek. A sertéstartó telepre behajtó gépjárműveket fertőtleníteni kell, a belépő személyeknek pedig át kell öltöznie, és állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszerhulladékot („moslékot”) soha ne adjunk a sertéseknek!

Ezek az egyszerű és észszerű intézkedések a háztáji sertéstartó gazdaságokban is megvalósíthatók, és igen nagy jelentőségük van a kis létszámú telepek járványvédelmének növelésében. A járványvédelmi szabályokat nemcsak a sertéstelepek, de a vágóhidak és a húsfeldolgozó üzemek is kötelesek betartani függetlenül attól, hány állatot tartanak vagy tudnak feldolgozni.

A fertőzött területen is le lehet vágni a háznál nevelt egészséges sertéseket, de a házi vágást minden esetben előzetesen be kell jelenteni a járási hivatalban. A házi vágásokat előzetes kockázatbecslés alapján, vagy ha a járványhelyzet indokolja, a járási hatósági állatorvosok ellenőrzik.

Az emberre veszélytelen az ASP-vírus

Az ASP tünetei a fertőződést követően néhány nappal alakulnak ki, és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas (40 °C feletti) lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, inkoordinált lehet a mozgásuk, esetenként hánynak és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződött lehet. A vemhes kocák elvetélhetnek. Jellegzetesek lehetnek a vérzéses tünetek (például véres hasmenés, orrvérzés), de ezek nem minden esetben alakulnak ki, mert az állat az első, jellegtelen tünetek megjelenését követően néhány napon belül elpusztul. A vírusra valamennyi korcsoport fogékony. Nagyon fontos, hogy a tartók a sertések megbetegedését vagy elhullását azonnal jelentsék a szolgáltató állatorvosnak vagy az állategészségügyi hatóságnak.

Emberre semmilyen veszélyt nem jelent az ASP. A vírus csak a házi sertést és a vaddisznót betegíti meg.

Két hónapig karanténban vannak

Többlépcsős, mindenre kiterjedő védelem alatt tartja tenyészeti sertéseit a Bold Agro Kft. Ügyvezetőjét, dr. Szabó Viktort kérdeztük, hogy mi mindent tesznek meg a sertésállomány ASP-vel szembeni védettsége érdekében. A lényeg, hogy az afrikai sertéspestis vírus ne kerüljön be a telepre.

Állati hullaégető

– A sertéstelepen tevékenykedőknek ahhoz, hogy egyáltalán beléphessenek a zárt területre, kétszer kell átöltözniük, le kell zuhanyozniuk és hajat is kell mosniuk azért, hogy a ruházatukkal ne vigyenek be fertőzést. Ugyancsak a dolgozóinkhoz kapcsolódó intézkedés, hogy élelmiszert nem vihetnek a zárt részre, ellenben mi biztosítjuk az élelmiszert számukra. Megkértük őket, hogy otthon ne tartsanak sertést. A telep zárt, oda sem rágcsáló, sem madár nem juthat be. A tápot fertőtlenítjük, ennek része az UV-zsilip is. A termőföldekről beérkező takarmányt 40 napig pihentetjük, majd mielőtt bevisszük az állatokhoz, drasztikusan lecsökkentjük a PH-értékét. Ezzel is a legnagyobb biztonságra törekszünk. A hozzánk érkező sertéseket két hónapig karanténban tartjuk, utána kerülhetnek csak be a telepünkre. Ha valamelyik állat fertőzött, a két hónap alatt még a telep zárt részén kívül meg lehet fogni a betegséget. A biztonsági intézkedéseink legköltségesebb eleme az állati hullaégetőnk és a zárt kerítés. A dögszállító autók ugyanis komoly kockázatot jelentenek, így mi égetjük el, semmisítjük meg az elhullott állatokat. Persze ezt a biztonságot még lehet fokozni; az új telepünkre a dolgozók már csak szaunázás után léphetnek be. A szaunában elpusztulnak a légutakban esetlegesen meglévő vírusok, baktériumok. Az eladott állatokat egy külső rakodórámpára szállítjuk, ahol idegen gépjárművekre kerülnek áthajtásra. A külsős gépjárműveket szeretnénk a jövőben kamionkemencében fertőtleníteni, amelyben a szállítójárművet 70 fokra melegítjük. Ez az intézkedés elég ahhoz, hogy elpusztuljanak az esetlegesen rajta lévő ASP-vírusok.

Fertőtleníteni kell a járművek kerekeit

Azt Papp István, a Hajdúhús 2000 Kft. ügyvezető tulajdonosa is elismeri, hogy az ASP-fertőzés veszélye leginkább a sertéstartókra ró többletfeladatot, de a feldolgozóknak is be kellett vezetni különböző óvintézkedéseket. Az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírásokat maradéktalanul be kell tartani.

– Közvetlenül az üzemünk területére érkezés előtt az állatokat beszállító kocsik kerekeit fertőtleníteni kell, mégpedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által előírt vegyszerekkel. Hozzánk csak vérvételen átesett állat kerülhet, a vérvétel a sertéstartók felelőssége és kötelessége. Nálunk az állatorvos szúrópróbaszerűen ellenőrzi, méri a testhőmérsékletét a sertéseknek. Amennyiben lázas állapotú sertés érkezik az üzembe, azt soron kívül levágjuk. A vágás után az állatorvos minden egyes sertést megvizsgál. Ugyanakkor a dolgozóknak is ügyelni kell a higiéniai és egészségügyi előírások betartására. Öltözőrendszert és tisztaövezetet alakítottunk ki. Fokozottabb a személyi fertőtlenítés – osztotta meg lapunkkal Papp István.

Kovács Zsolt