Virágzik a turizmus

2020.02.02. 07:00

A Tisza páratlan természeti kinccsé vált

Gazdasági megfontolásból hozták létre a Tisza-tavat, ma madárparadicsom és kedvelt turistacélpont.

Fotó: Kovács Péter

A vízfelszínt beborító, összefüggő virágmezőben, fák alatt halad a csónak, karnyújtásnyira egy hódvár van – ilyen utazásban lehet részük a turistáknak a Tisza-tavon, nem meglepő, hogy egyre többen érkeznek. Magyarország második legnagyobb állóvize megyénk tőszomszédságában, a folyó kiöblösödéseként helyezkedik el, 27 kilométer hosszú, átlagosan 3 kilométer széles; az elsősorban az öntözés támogatására létrehozott mesterséges tó mára inkább idegenforgalmi célponttá vált.

Termelésre fogták a folyót

1968-ban kezdtek a Kiskörei Vízerőmű építéséhez, 1973-ban duzzasztották föl első lépcsőben a folyót 8 méterrel, így a terület, mint egy lavór, megtelt vízzel. Majd kilenc öblítőcsatornát építettek, melyek a folyóból vezetik a vizet a tóba, ez 1978-ban lett kész, és így jött létre a 127 négyzetkilométernyi Tisza-tó – avat be a tó történetébe Végh József, Tiszafüreden élő, nyugalmazott testnevelés-földrajz szakos tanár, idegenvezető és horgász.

Mindennek elsődleges célja az volt, hogy a környező száraz területek mezőgazdaságát ellássák öntözővízzel, másodsorban a folyó árvízvédelmi szabályozása; lényegében sikerült árvízmentesíteni az alsó szakaszt, Csongrád megye, Szeged már nem szenvedi az elöntéseket. Emellett áramtermelésre is szerették volna fogni a Tiszát. Bár az egykori téeszek mostanra megszűntek, a halgazdálkodás jelentős a környéken, a számos halastónak pedig a Tisza-tó adja a vízutánpótlását.

Mintegy „mellékhatásként” pedig páratlanul gazdag természeti környezet alakult ki, mely mára jelentős turistaforgalmat is generál.

„Egyre többen jönnek, mondhatni, tumultus van, az idegenvezetők egész nap hordják ki a tóra az érdeklődőket”

– ad helyzetképet Végh József, aki figyelemmel kíséri a tavat a kezdetektől.

Fotó: Bujdos Tibor

Sajátos klíma

– 1978 után végleg megváltozott itt a természet és a helyi klíma is. Miközben hazánkban a Tisza mentén a legnagyobb a hőingadozás, évi 10-11 Celsius-fok a nagy nyílt terület miatt, addig a Tisza-tavon és környezetében a korábbinál kisebb lett. Ennek oka a hatalmas vízfelület, mely fölött magas a páratartalom, ami nyáron hűt, télen fűt, vagyis tompítja a hőingást. Ugyanakkor nagyobb viharok alakulnak ki; míg régen, ahogy mondták, a Tisza lehúzta magára a vihart, esett belőle az eső és elment, ma a felhők itt keringenek a tó fölött, összekeverednek annak párájával, és óriási erővel lecsapnak. A környéken Poroszlót, Sarudot, Egyeket szokták sok esőt hozó, nagy viharok elérni – magyarázta. Gyakran előfordulnak jelentős eltérések kis területeken belül, így például a parton szárazság van, míg másfél kilométerrel beljebb, a tavon zuhog az eső.

– A tó földuzzasztásával nagyot változott a növény- és állatvilág, főleg a szívemhez közel álló madárvilág: 1978 óta rengeteg madár költözött ide, bár addig is voltak szürke meg vörös gémek, kócsagok, de mostanra telepek, madárrezervátumok jöttek létre – idézte fel Végh József. – A Tisza átlagos mélysége 10-12 méter, helyenként 17 méter is megvan, a Tisza-tó azonban sekély, átlagmélysége mindössze 1,3 méter, és sok benne a szárazulat, a területének mintegy harminc százaléka. Ezeken a magaslatokon vaddisznó, őz, róka található, színes, változatos, mozaikszerű az élet.

Rengeteg madár

A madarak közül legtöbb a szürke gém, a nagy és kis kócsag, récék, szárcsák, bakcsó, kormorán, nyári lúd, vöcsök, és betelepült a Balatonról a bütykös hattyú. Vadregényessé vált a táj, rengeteg növény él a vízben; a védett fehér tündérrózsa tömegével látható, továbbá a tavirózsa, sárga vízitök, sulyom – sorolta Végh József, hozzátéve, hogy a virágok időnként elborítják a tavat, hogy mikor melyik, az attól függ főleg, milyen a tél és a tavasz.

– Tudni kell, hogy van egy téli és egy nyári vízállás. Nyáron magas, tele van a tó, télre (novemberben) viszont leengednek egy-másfél méter magasságnyi vizet. Ennek egyik oka, hogy ilyenkor karbantartják a kiskörei erőművet, rendbe teszik a strandokat, másik, hogy a halakat visszakényszerítik a mélyebb részekre. Ugyanakkor ezen a módon szellőztetik is a tavat. Ilyenkor szinte gyalog át lehet menni például Tiszafüredről Poroszlóra – jegyezte meg a tó ismerője. – Tavasszal megvárják az áradást, majd májusban visszaduzzasztják a vízszintet a nyári vízállásra.

Iszapot rak le a víz

Beszélt arról is, hogy a tó létrehozásának negatívuma sok év múlva, mostanában kezdett csak látszani. Míg a gyors folyóban haladt a víz, kemény, építkezésre is alkalmas folyami homokot rakott le. A folyás azonban erősen lelassult, az erőmű megfogja, a Tisza vize időnként szabályosan áll. Így viszont nem homokot, hanem iszapot rak le, ami sziklamorzsalékból áll, büdös, tömít, rakódik a folyó aljára, veszi el az életteret. A csatornatorkolatokat állandóan kotorni kell.

Kérészek tánca / Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az iszap nem jó az állatvilág egy részének sem, főleg a kérésznek (tiszavirág). Ez a rovar a kemény folyami talajban fejlődik ki, és ha azt belepi az iszap, akkor megfullad. – Sajnos, évek óta figyeljük, ahogy csökken a számuk, a rajzás kisebb, mint a Tisza északi vagy déli szakaszain. Iszaposodik, ingoványosodik a belső tó is. Nem tudjuk, ezen folyamatokból mi lesz majd évek múlva. Az biztos, az egész Tisza-tavat nem lehet kikotorni, mert ahhoz túl nagy terület – mutatott rá Végh József.

Felidézte a 2000-es nagy ciánszennyezést, mint mondta, bár ide már felhígulva érkezett a mérgező anyag, mégis fehér volt a víz a haltetemektől. Mára visszaállt az élővilág, „rendben van a Tisza”, kiheverte a mérgezést.

Sok a szemét

– Ami ma problémát okoz, az a rengeteg szemét, ami a folyóba kerül. Főleg Ukrajnában, ott nem ritka, hogy a kommunális szemetet teherautószám egyszerűen a Tiszába öntik. A határnál magyar részről már építettünk szűrőt, ami legalább a nagyobb műanyagokat nem engedi tovább. Sajnos persze, itthon is szemetelnek, a vízügyesek és magánszemélyek szedik a hulladékot a folyóból. Mi, természetvédők is szedjük szervezetten, évente kétszer-háromszor – mondta Végh József.

„Amikor árad a folyó, a partról rengeteg műanyag flakont hoz be a vízbe, Kiskörénél markolókkal szedik ki. Még mindig nagyon sok a hulladék, pedig ma már jóval több figyelmet kap a folyó védelme.”

– Ami lerakódott az elmúlt húsz év alatt a part szélén, az közel méter vastagságú rétegben van: az ár kivitte a fák közé, az iszap beterítette, újabb réteg flakon, majd megint iszap; hogy ezt mikorra lehet kitisztítani, nem tudom…

Hulladékgyűjtés a Tisza-tavon / Fotó: Bekecs Sándor

A tó létrejötte a halfaunát is gazdagabbá tette. Ötvenegy féle halfaj van a Tisza-tóban, több, mint a Balatonban, ahol csak harminc-egynéhány. Ebből tizenegy védett, kettő, a lápi póc és a kaukázusi törpegéb pedig szigorúan védett.

– Megváltozott a fajösszetétel, amely halak a gyorsabb vizet kedvelik, mint a kecsege, amur, domolykó, jászkeszeg, márna, menyhal, szinte eltűntek, feljebb költöztek a folyón. Van viszont sok faj, mely épp a csendes, nyugodt vizet szereti; a ponty, kárász, harcsa, csuka, süllő, keszegfélék nagyon jól érzik itt magukat, a tóban és a Tiszában is rengeteg táplálékot találnak, jól szaporodnak. Csak kevés halat kell betelepíteni, egyébként úgy vélem, a halgazdálkodás is megfelelő a tavon. Európai szinten is kiemelkedő a tó halállománya – hangsúlyozta Végh József.

Egyre messzebbről jönnek

Végül beszélt a turizmusról, mely mára talán a legfontosabbá vált a Tisza-tó életében.

– Egyre többen fedezik fel a tavat. Gyakran viszek gyerekeket, egy részük nagyon kíváncsi, mások egyáltalán nem. A felnőttekről viszont elmondhatom, hogy nagyon érdeklődőek, és aki egyszer eljött, az később visszajár, hozza magával a családját, barátait is – osztotta meg tapasztalatait. – Egyre messzebbről jönnek a vendégek, a dunántúliak már régóta itt vannak, mert mint mondják, a Tisza-tó egészen más, mint a Balaton, természetileg is, és jóval csendesebb is. Mind többen fedezik fel külföldiek, sokan érkeznek Erdélyből, Ausztriából, és nő a német turisták száma, igaz a külföldiek elsősorban a horgászat miatt szeretik a helyet.

Elmondta, ő maga igyekszik a Tisza tiszteletét tanítani a látogatóknak, és megmutatni nekik a tó csodálatos élővilágát. A Hortobágyi Nemzeti Park részeként a világörökséghez tartozó Valki-medence összefüggő virágmezőit; az egybefüggő tündérrózsa, sulyom- vagy tündérfátyolmezőket, a nyílt víz és a virággal teli belső tavak mozaikját, a madárrezervátumot.

Szőke Tímea

A megmérgezett folyó

2000. január 30-án éjszaka az aranymosással foglalkozó nagybányai, román–ausztrál tulajdonú, Aurul nevű bányaipari vállalat telephelyéről százezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. A szennyezés két hét alatt vonult le a folyó magyarországi szakaszán. Súlyosságát jelezte, hogy a minden élőlényre halálos cián koncentrációja a magyar szabvány szerint megengedett határérték 180-szorosa volt. Bár a magyar vízügyi szervek mindent megtettek a szennyezés hatásainak enyhítésére, a ciánszennyezés végigpusztította a Hajdú-Bihar megyei Tisza-szakasz élővilágát, kisebb mennyiség bejutott a tiszalöki zsilipen keresztül a Keleti-főcsatornába is. A ciánfolt február 12-én hagyta el Magyarország területét. Fentiekre emlékezve az Országgyűlés február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.

Borítókép: Végh József a folyó és a tó élővilágának ismerője

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában