multimédia

2019.11.03. 17:05

Küszöbön a Terminátor világa?

A szakértő szerint egyre gyakrabban kerülünk kapcsolatba gépi „gondolkodással”.

– Mesterséges intelligenciát manapság már szinte mindenki használ, még az is, aki azt gondolja, hogy ő ebből kimarad. Ilyenek például a Google, az internetes stream szolgáltatások, mint a Netflix, az Amazon, vagy az HBO. Ezek figyelik a szokásainkat és azok alapján igyekeznek befolyásolni a választásunkat, döntéseinket – ismertette a debreceni Zsidó Szabadegyetem előadás sorozatának keretében dr. Balázs Gábor, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem docense, általános rektorhelyettese, vasárnap. A Zsidó Hitközség Bajcsy-Zsilinszky utcai Kultúrtermében összegyűlt 40-50 érdeklődő előtt a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról és ezek a zsidó joghoz, filozófiához való kapcsolódásáról szóló előadásában arra emlékeztetett, hogy az új szolgáltatások mögött nem emberek ülnek, hanem számítógépes algoritmusok működnek.

A tapasztalatok vége?

Balázs Gábor elmondta: korábban az ember, ha el akart jutni A pontból B pontba, azt többnyire úgy tette, hogy a korábban megfigyelt útvonalat követte. A mai generáció tagjai úgy jutnak el a céljukhoz, hogy nem a saját tapasztalataikra hagyatkoznak, hanem egy képernyőt figyelnek és annak az utasításait követik.

Fotó: Kiss Annamarie

Azzal folytatta, hogy már létezik olyan számítógépes program, amellyel élő szóban lehet beszélgetni és olyan remekül működik, hogy egy teszt során még a szakértők többsége is úgy gondolta róla, hogy egy 15 éves oroszországi számítógépzseni ül a vonal túlsó végén – magyarázta az előadó.

A gép lehet emberi?

A szakember szerint reális lehetőség, hogy 10 év múlva amikor a zsidó hívők be akarnak menni a zsinagógába és nincs jelen legalább 10 nagykorú férfi, jelen lesz egy a templomszolga munkáját végző robot. A gép elvileg soha nem felejt el semmilyen vallási szabályt, nem szegi meg a Tóra előírásait, nem alszik el, mindig ott van időben, nem fáj a feje, nem beteg az anyukája és nem utolsó sorban értelmesen lehet vele beszélgetni. – De mivel nem szén alapú mint mi emberek, hanem szilíciumból készül, ezért őt nem tudjuk majd beleszámolni a 10 emberbe? Mikor tekinthetünk valakit, vagy valamit az emberi közösség részének? Milyen jogok fogják a robotot megilletni – tette fel az elgondolkodtató kérdéseket.

Az autó is lehet vádlott?

A rektorhelyettes arról is beszélt, hogy az Uber taxi cég által üzemeltetett önvezető autó tavaly elütött egy biciklist. A baleset úgy következett be, hogy az út nem volt megfelelően kivilágítva, a kerékpáros szabálytalanul közlekedett, a volánnál pedig egy ember ült és elvileg felügyelte az automatikát. – Rögtön felvetődött a kérdés, ki a felelős? A taxis vállalkozás, a nem vezető sofőr, a programozó, esetleg az áldozat? Az egyik lehetséges vádlott nem az ember – hívta fel a figyelmet.

Balázs Gábor hangsúlyozta, ugyan a fent említett dolgok nagyjából csak az utolsó 50 évben jelentek meg, a több ezer éves zsidó hagyomány, a Tóra és a Talmud az ezek által felvetett kérdésekre mégis képesek válaszokat adni. – A Tóra forrása ugyanis a mindent tudó és mindenható Isten. A Tóra ráadásul örök érvényű, vagyis jelenleg és a jövőben is releváns. A Tórában akár a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdésekre is megtalálható a válasz – jelentette ki.

Fotó: Kiss Annamarie

A szeretet, a béke és a bölcsesség fája

Libanoni cédrust ültettek a szabadegyetemi előadás előtt a debreceni Zsidó Hitközség Bajcsy-Zsilinszky utcai székházának udvarán. A fiatal növényt dr. Papp László, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatója adományozta. Mielőtt a földbe került volna a kis fa, Papp László hangsúlyozta, hogy azért libanoni cédrust választott, mert ez a zsidó-keresztény hitvilágban szereplő fák közül az egyik legnevezetesebb, összekapcsolhatja a zsidó és a keresztény vallásokat és akár 1 500 – 2 000 évig is él. – Legyen ez a szeretet, a béke és a bölcsesség fája – kívánta a botanikus kert vezetője.

OCs

Ezek is érdekelhetik