fontos jubileum

2019.11.24. 12:12

Hálaadás az elmúlt kétszáz évért

Pontosan két évszázaddal ezelőtt, 1819. november 24-én hangzott el az első istentisztelet a Református Nagytemplomban.

A jubileumi alkalomból hálaadó ünnepi istentiszteletet tartottak vasárnap délelőtt a Nagytemplomban, melyen részt vett az amerikai testvérgyülekezet is. Vad Zsigmond esperes-lelkipásztor köszöntését követően Fekete Károly püspök igehirdetését hallhatták az egybegyűltek, valamint felcsendült Kodály Zoltán 114. genfi zsoltára is a Nagytemplomi Kórus előadásában. Az istentiszteletet Papp László polgármester köszöntője követte, majd Kósa Lajos országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) ismertette a hívekkel a később bemutatott Diószegi Sámuel-emlékirat történetét.

 

– Egy város identitását elsősorban történelme, múltja, s annak tisztelete alapozza meg. Feltéve, hogy ez a múlt nem vész feledésbe, ezek mindig erős városok lesznek, s azok lesznek polgárai is – kezdte köszöntőbeszédét Papp László polgármester az istentiszteletet követően. – Ennek a történelmi múltnak a leghosszabb pillére a református egyház, és annak Debrecenhez kötődő ötszáz éves múltja. 1819. november 24-én tartották az első istentiszteletet Debrecen új, nagyságában is tiszteletet parancsoló templomában.

„Ez a történelmi épület a város és a református hit szoros kapcsolatát szimbolizálja ma is, hiszen a Nagytemplom egyet jelent Debrecennel, annak legfontosabb szimbóluma, a debreceni szellemiség fő forrása. Szerte a világon ez a kéttornyú épület jelenti Debrecent, a kálvinista Rómát.”

– hangsúlyozta Papp László.

Kiemelte, a Nagytemplom felépítésének elengedhetetlen feltétele volt az egyházi és a városi elöljárók, az egyház és a város összefogása. – A református egyház városépítő szerepe ma már annyira elvitathatatlan, mint a városunk egyházépítő szerepe. Olyan, ma is létező szimbiózis ez, mely nélkül Debrecen nem tölthetné be hazánk életében ezt a jelentőségteljes szerepet. Kétszáz év alatt sokat változott a világ, Debrecen is más, és az ország sem az már, mint akkor volt. De van, ami nem változott: a város és a református egyház kapcsolata, mely ma is erős és értékteremtő, hiszen segítjük egymást, és sokszor közös célokért küzdünk – jegyezte meg, majd köszönetet mondott a kétszáz éves nagytemplomi gyülekezetnek, hogy Debrecen értékes lelki, szellemi, vallási közösségeként őrzik a város legnevesebb történelmi emlékét. – Amikor a hazának szüksége volt rá, befogadták országunk vezetőit, és a XXI. századi Debrecennek is irányt mutatnak – fogalmazott.

Különleges ajándék

Azt a Bibliát, melyet az alkalmon Papp László polgármester és Kósa Lajos országgyűlési képviselő ajándékozott a nagytemplomi gyülekezetnek, 1806-ban nyomtatták különleges, debreceni pergamenre, és érdekessége, hogy egyetlenegy darab készült belőle, s nem lehet tudni, ki volt az első tulajdonosa.

Fotó: Kiss Annamarie

SzD

214 éve kezdték építeni

  • Az András templomot tűzvész pusztította el 1802-ben.
  • A harang a torony aljára zuhant, hűteni próbálták, ettől megrepedt.
  • Az András-templomot újjáépíteni nem lehetett, sőt még anyagát sem tudták újra felhasználni, mert annyira megrongálódott.
  • A mai Nagytemplom építése 1805-ben indult meg, Péchy Mihály, majd Thaller József építész tervei alapján, Rabl Károly vezetésével.
  •  

    Ezek is érdekelhetik