Miért tekergetjük az órát?

2019.10.26. 07:05

Vasárnap elkezdődik immár a „rendes” időszámítás

Szoboszlai Endre csillagász szerint energetikai, hadtörténeti és csillagászati vonatkozásai is vannak.

Fotó: Matey István, archívum

  • A szakemberek szerint az időszámításba és az élőlények biológiai ritmusába történő mesterséges beavatkozásnak vannak energiatakarékossági hatásai, de negatívumai is. A 2019-es nyári időszámítás október 27-én ér véget. A Napló Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztőt kérdezte a történetéről és más érdekességekről.
  • – Az I. világháborúban először az USA-ban energiatakarékossági okból vezették be az úgynevezett alternatív időszámítást, majd 1916-ban ezt az akkori Magyarország is átvette. A nyári időszámítás lényegében olyan megoldás, mellyel a helyi időt egy órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest.
  • Maga az elnevezés azért alakult át, mert ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik a Föld északi féltekéjén – fogalmazott a szakember.
  • Szoboszlai Endre csillagász a Naplónak az óraátállítás előnyeiről és hátrányairól nyilatkozott.

    – Az utóbbi években egyre több szakember veti fel, hogy érdemes-e megbolygatni az életritmusunkat a mesterséges óraátállítással, a természetet, az emberek és az állatok életritmusát ugyanis nem lehet parancsszóra átállítani. Kimutatták, hogy az állattenyésztésben jelentős károkat okozott ez a megoldás. A szarvasmarhák tejhozama csökkent, mivel megzavarták a fejési időpontot.

    Az óraátállások miatt növekedett a közlekedési balesetek száma, emellett jelentős leterhelést jelent az embereknek, elsőként a gyerekeknek a megszokott életritmus megtörése. Ezért is vetődött fel az utóbbi időben, hogy várhatóan megszüntetnék az óraátállítást – fejtette ki a szakember.

    Csillagászati megközelítés

    Szoboszlai Endre elmondta, a nyári időszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adta és adja, hogy Földünk északi féltekéjén a nap-éj egyenlőség kezdetétől (március 21.) a végéig (szeptember 23.) hosszabbak a nappalok, és rövidebbek az éjszakák, mint télen.

    – Ebből a tényből az a kézenfekvő előny származhat, hogy amennyiben a napfény által adott ingyenes „fénybiztosítás” nagyjából egybeesik a lakosság ébrenlétével, akkor kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége – világított rá a csillagász.

    Magyarországon 1996-tól a nap-éj egyenlőség után több mint egy hónappal, október utolsó vasárnapjának hajnalán történik a visszaállás a „rendes” (más néven a téli) időszámításra. – Ez a gyakorlat ugyan illeszkedik az európai országokéhoz, de ez októberben már nem jár villamosenergia-megtakarítással – hangsúlyozta a szakember.

    Felhívta a figyelmet arra is, ennek oka az, hogy az esti egy órával későbbi időpontban jelentkező világítási célú villamosenergia-megtakarítást ebben az őszi hónapban már kompenzálja a kora reggeli órákban történő (egy órával korábbi), szintén világítási célú többletfelhasználás.

    Egy érdekes izraeli eset

    1999 szeptemberében Ciszjordániában nyári időszámítás volt, míg Izraelben akkor álltak vissza a szokásos időzónára.

    A ciszjordániai terroristák időzített bombákat készítettek, amit Izraelben lévő társaiknak juttattak el.

    A társak azonban félreértették a bombák óraszerkezetében beállított időt, így a bombák egy órával korábban robbantak fel, megölve három terroristát, de így kétbusznyi utas megmenekülhetett – idézte föl Szoboszlai Endre.

    SZD

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában