október 23.

2019.10.23. 07:26

Többezres tömeg akart változást Debrecen utcáin is 1956-ban

A cívisváros főszerepet játszott az 1956-os forradalomban és az azt követő megtorlások idején.

– Akárcsak Budapest, Debrecen is kivette a részét az 1956. október 23-ai forradalom közvetlen előzményeiből, az erjedésből – jelentette ki a 63 évvel ezelőtt történt eseményekről szóló beszélgetés elején Püski Levente, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének tanára. Elmondta: például nem sokkal azután, hogy Budapesten megalakult az elsősorban egyetemistákat tömörítő Petőfi Kör, ennek itt is létrejött a helyi megfelelője, Kossuth Kör néven. Akárcsak az ország más egyetemi városaiban, Debrecenben is megszervezték a reformok iránt elkötelezett fiatalságot tömörítő Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetségét.

– Október 23-án bizonyos események hamarabb zajlottak le Debrecenben, mint a fővárosban – fogalmazott Püski Levente. Kifejtette: miközben Budapesten a tömegdemonstrációra délután került sor, itt már délelőtt volt ilyen. Az egyetem előtti téren néhány ezer, a változások iránt elkötelezett oktató és hallgató gyűlt össze. Követeléseiket 20 pontba foglalták, melyet még aznap ki is nyomtattak.

Két életet követelt az ÁVH-s sortűz

Ennek gyorsan híre ment a városban, és délután 3 óra körül egy ennél jóval nagyobb, 30-35 ezer fős tüntetés kezdődött a Piac utcán, a Csonkatemplom környékén, amelyhez már a munkások is csatlakoztak. Az egyetem felől is elindult egy menet a belváros felé.

Az itteni követelések nagyrészt egybeestek a Budapesten megfogalmazottakkal. Így például a szovjet csapatok kivonulása hazánk területéről, az ország függetlenné válása, a politikai elit ennek megfelelő átalakítása, a nép többsége által gyűlölt Államvédelmi Hatóság (ÁVH) feloszlatása, a nemzeti szimbólumok előtérbe helyezése. Egyetlen pontban mutatkozott a debreceni kívánalmakban eltérés, amely valószínűleg abból adódott, hogy hozzánk közel esik Románia, Erdély. Nevezetesen az ottani magyarság helyzetének javítását is szerették volna elérni.

A szovjet katonák a tankkal
Fotó: AFP

Fütyültek a golyók

Püski Levente hangsúlyozta, hogy az első lövések is hamarabb dördültek el Debrecenben, mint Budapesten. A történész szavaiból kiderült a tömegdemonstrációt a kommunista pártszervek vezetői szerették volna feloszlatni. A helyi ÁVH zászlóaljat tudták mozgósítani. – Ők a Kossuth tér környékén kezdetben füstbombákkal, meg vaktöltényekkel próbálták oszlatni a tömeget, majd amikor ez nem sikerült, éles töltényekkel is lőttek. A késő délutáni ­Kossuth utcai rendőrségi székház közelében leadott sortűz során két ember meghalt, sokan megsebesültek.

Püski Levente. Fotó: Molnár Péter

– A kommunista rezsim helyi vezetői 23-a után jobb híján azt a megoldást választották, hogy megpróbálták a forradalmi eseményeket valamilyen mederbe terelni, és abban részt venni – emelte ki Püski Levente. Elmondta: ennek jegyében október 26-án létrejött ugyan a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány, viszont ebben már a helyi párt és tanácsi szervek nem tudtak szerepet játszani. Ezt látva a kommunisták eltűntek a közéletből. A bizottmány újjászervezte a helyi közigazgatást, a közellátást, a rendfenntartást. Míg Budapesten 23-a után is harcok folytak, addig Debrecenben alapvetően békésen zajlottak a folyamatok.

Elhagyják a szocializmust

Debrecenben is új pártok jöttek létre, illetve újra megalakultak az 1945 és 1949 közötti koalíciós évek pártjai. Közben, – akárcsak az ország más részein – itt is sztrájkoltak a dolgozók. – A forradalmárok közül sokan úgy gondolkodtak, hogy a szovjet rendszer magyarországi verzióját el kell utasítani, de távlatilag mégiscsak valamiféle szocializmusban kellene élni. Aztán ahogy haladtak előre az események úgy egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ennél többről is szó lehet. Ennek apró, de árulkodó jele volt, hogy a bizottmány nevéből november elejére elhagyták a szocialista jelzőt – emelte ki Püski Levente.

A helyzet vidéken

A forradalmi hevület Hajdú-Bihar kisebb településeinek nagy részén is tapasztalható volt, ott is hasonló módon ment végbe az átalakulás, mint Debrecenben. Az október 23-át követő néhány napban a legtöbb helyen elzavarták a gyűlölt állampárti rendszer embereit, elsősorban a tanácsok vezetőit. Forradalmi bizottságok alakultak, melyek csatlakoztak a nagy követelésekhez, de a helyi ügyekre is fókuszáltak. Berettyóújfaluban például október 27-én tettek egy olyan nyilatkozatot, melyben kimondták fontos, hogy az átalakulás békésen menjen végbe, el kell kerülni a testvérháborút. Vidéken kiemelt volt a parasztság helyzetének rendezése, például a földkérdés, a termelő szövetkezettekkel, a beszolgáltatásokkal, a magas adókkal való szembefordulás. Balmazújvárosban földrendező bizottságot hoztak létre.

A szétlőtt posta épülete Fotó: Béres András

A bosszú időszakában

November elején hirtelen megfordultak a szovjet csapatmozgások, ismét befelé jöttek az országba. Támadásuk nálunk is 4-én kezdődött meg. Számottevő fegyveres ellenállás sem Debrecenben, sem megyénk településein nem volt. – Mindenki joggal vélhette úgy, hogy a szovjet hadsereg olyan túlerővel rendelkezik, amellyel szemben bármiféle fegyveres ellenállás értelmetlen – jelentette ki a történész. Ehhez képest a megyeszékhelyen a támadók körülzárták a Kossuth laktanyát, és lőni kezdtek, de nem volt ellenállás, megadták magukat. A Déri tér felől tankkal belelőttek a posta épületébe.

Az ezt követő megtorlás Hajdú-Bihart is érintette. Főleg Debrecenben igyekeztek a kommunisták példát statuálni, azért, hogy elvegyék az emberek kedvét a további lázadástól. A cívisvárosban 3 nagyobb per zajlott le – tette hozzá végül Püski Levente történész.

Orosz Csaba

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában