Kilövéssel, csapdázással is ritkítják a rókákat

Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett területeken a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig – Hajdú-Biharban október 28-ig – ebzárlat és legeltetési tilalom van érvényben.

A vakcinázási programra a betegség megelőzése érdekében van szükség, a veszettség ugyanis a vadon élő és a házi emlősállatokra egyaránt veszélyt jelent. Az immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a kezelendő területekre, a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti az eljárás – olvasható a Nébih közleményében. A vörös rókák hazai állománya mintegy 75 ezer egyedre becsülhető, ám arra vonatkozóan, hogy Hajdú-Bihar megyében hány róka található, nincs pontos adat.

– A létszám területileg eltérő, a gyérítés hatékonyságától függ, hogy mennyi van, de alapvetően az adott helyen fellelhető táplálék mennyisége vonzza a rókát. Ahol több apróvad van, például hörcsög vagy pocok, ott feldúsul az állomány. Ha az apróvad mennyisége lecsökken, akkor eltűnik onnan a róka is. Egy dinamikusan változó létszámról van tehát szó – osztotta meg a Naplóval Forgács Barna, az Országos Magyar Vadászkamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke.

Kilövés és kotorékozás

Az előző évek eredményei azt mutatják, hogy az immunizált területeken a rókák mintegy háromnegyede felvette a vakcina tartalmú csalétket. Ennek köszönhetően veszettség hazánkban mára nagyon ritkán fordul elő. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. A megveszett állatok a zavart tudat következtében nagyobb távolságokra kóborolnak, mely során gyakran az autóutakon elgázolják őket.

– Az immunizálást Magyarországon 1992 óta végzik, korábban Nyugat-Európában voltak kedvező tapasztalatok ezen a téren. Először kézzel helyezték ki a csalétkeket, az utóbbi évtizedekben már alacsonyan szálló repülőről szórják szét. A csalétek nem más, mint egy 1,5x4 centiméter nagyságú pogácsaszerű képződmény, melynek a közepébe teszik a fóliába csomagolt immunizáló anyagot. Ha a róka felveszi a pogácsát, széjjel harapja, majd a gyógyszer bekerül a tápcsatornájába, így kap védelmet – tudatta Forgács Barna. Hozzátette: más állat nem szívesen veszi fel ezt a pogácsát, mert büdös, ember számára pedig undort keltő. Az önkormányzatok közreműködésével ki szokták függeszteni minden érintett területre, hogy ha valaki ilyet lát, ne vegye fel, háziállat ne érintkezzen vele, mert számára fogyasztása tragikus végkimenetelű lehet.

A rókát viszont megvédi a veszettségtől, így a fertőzési lánc továbbterjedését ez a módszer megakadályozza.

A Vadászkamara megyei elnöke a vörös rókák irtására, s annak okaira is kitért.

– A róka nemkívánatos állat, gyéríteni kell, azonban nem minden vadásztársaság egyforma intenzitással csinálja ezt. Eltérő a megyében a rókalefedettség, de több van mindenütt, mint amennyi kívánatos lenne. A vadászatilag hasznosítható állatokat számoljuk minden évben, a rókát nem. A kilövések száma évente durván háromezer darabra tehető Hajdú-Bihar megyében, nyilván ennek a többszöröse a rókalétszám. Az állományt a kilövés mellett kotorékozással, illetve csapdázással szoktuk apasztani. Kotorékozás során a speciálisan képzett tacskó kutyák bemennek a rókalyukba, ott próbálják ellehetetleníteni az állatot, kihozni, vagy megfojtani a rókát – mondta el Forgács Barna.

A libatelepek réme

Több oka van annak, miért nem látják szívesen a ravaszdikat; egyik legfőbb probléma, hogy lefojtja a baromfikat.

„Amellett, hogy magában hordozza a veszettség vírusát, a legnagyobb probléma az, hogy a róka olyan ragadozó, amely a vadon élő állatok tojását, utódait pusztítja, sőt a nagyobb állatot is el tudja kapni, akár egy nyulat vagy fácánt.”

A gazdaságilag hasznos vadakat is irtja, pusztítja. Ha a szélső tanyák baromfiudvarára bemegy, lefojtja a tyúkot. Nem eszi meg mindet, de egy éjszaka alatt akár száz tyúkot és csirkét is meg tud ölni. A libatelepeken például a legrettegettebb vadászó, hiszen a libákat is ugyanúgy elkapja – tudatta a megyei elnök.

Kiss Dóra