szerencsére kevés a fertőzés

2019.10.11. 07:29

Két irányból „támad” a sertéspestis

Folyamatosan terjed, de szerencsére csak lassan a sertéspestis (ASP) Hajdú-Biharban a betegség április végi, a megye Romániával határos területén történt megjelenését követően.

A nyár végén a Tisza folyó mentén nagyszámú pozitív vaddisznóesetet állapított meg a hatóság. Emiatt a megye északi-északnyugati részén bővíteni kellett a fertőzött területet, a megye többi része pedig magas kockázatú besorolást kapott – válaszolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Napló megkeresésére.

A Nébihtől azt is megtudtuk, hogy az ASP betegség vaddisznóállományokban való természetes terjedése 20-50 kilométer évente. Ennek a terjedésnek a lassítása, helyhez kötése, estleges visszaszorítása a vaddisznóállomány intenzív, drasztikus csökkentésével érhető el. A szakemberek folyamatosan figyelik és elemzik a járvány sajátosságait, annak várható lefolyását. Ennek megfelelően számos stratégiai tervet készítenek, amelyeket azonban ténylegesen csak akkor vezetnek be, ha ezt indokolttá teszi a járványhelyzet.

Magyarországon vaddisznókban eddig 1900 pozitív esetet állapított meg a hatóság, ebből Hajdú-Bihar megyében 14-et. Hat esetet a román határhoz közel, a megyében történt első megállapítás közelében mutattak ki a vizsgálatok, a többi pedig a betegség Tisza menti terjedésével hozható összefüggésbe. Ezek alapján a megye a betegséggel érintett megyék között az alacsony fertőzöttségűek közé tartozik.

A vaddisznók hozták be

A sertéspestis (ASP) Románia felől, illetve a Tisza folyóhoz kapcsolódóan érkezett meg megyénkbe. Ennek megfelelően Hajdú-Bihar keleti-északkeleti, valamint északnyugati részét nyilvánította a hatóság fertőzött területté, továbbá északkeleten, közvetlenül az országhatár mentén jelöltek ki úgynevezett megfigyelési körzetet. A járvány eddigi lefolyása és a megye vaddisznóállomány sűrűségének eloszlása alapján Hajdú-Bihar többi részében gyors és intenzív terjedés nem valószínű – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a Napló kérdéseire elküldött információból. A hivatal által a lapunkhoz eljuttatott térképen jól látszik, hogy két új ASP-esetet regisztráltak a közelmúltban. Az egyik a megye keleti részén, a másik a Tisza mentén történt. E két területen mutatták ki korábban is a sertéspestis jelenlétét a vaddisznó állományban. Hajdú-Bihar észak-keleti és Tisza menti része fertőzött területnek számít, míg a többi terület az úgynevezett magas kockázatú besorolást kapta a Nébih-től.

Forrás: Nébih

Óvni a házisertéseket

A szigorúan korlátozott terület, fertőzött terület, megfigyelési körzet fogalmak részletes magyarázatát, valamint az ezekre a területekre vonatkozó előírásokat az országos főállatorvosi határozat mellékleteként kiadott, Magyarország afrikai sertéspestist felszámolására vonatkozó mentesítési terve tartalmazza. A mentesítési terv előírásai elsősorban a vadászokra és a sertéstartókra rónak feladatokat, a lakosságra nem.

Vadászok számára a legfontosabb előírás, hogy a szigorúan korlátozott és fertőzött területen a vaddisznó vadászata tilos, az állomány gyérítése csak járványügyi intézkedésként elrendelt úgynevezett diagnosztikai kilövéssel lehetséges. Ezt a tevékenységet csak a helyi állategészségügyi hatóság határozatával megbízott, az előírt feltételeknek megfelelő személy végezheti, szigorú járványügyi előírások mellett. A vadásztársaságok az állategészségügyi hatóság által elrendelt járványügyi intézkedés során kilőtt és ártalmatlanított vaddisznók után állami kártalanításra jogosultak, amelynek összegét az Országos Magyar Vadászkamara által javasolt értékek alapján határozták meg. Külön kártalanítási összeg jár a mintavételért és a testek ártalmatlanításáért is.

A házisertéstartókra vonatkozó legfontosabb szabály, hogy élő sertés a fertőzött területen (beleértve a szigorúan korlátozott területet is) lévő tenyészetet bármilyen célból és Magyarország bármely területére csak kedvező eredményű vérvizsgálat és klinikai vizsgálat után hagyhatja el. Erről a területről származó élő sertés külföldre csak nagyon korlátozottan szállítható.

Megfigyelési körzetet csak akkor jelölne ki a hatóság, ha házisertésben állapítanák meg a betegséget. Ilyenkor a megfigyelési körzetben lévő tenyészetekre teljes ki- és beszállítási tilalmat rendelnek el, és minden udvart állatorvos keres fel összeírás és az állatok megfigyelése céljából.

Kovács Zsolt

Folyamatosan terjed

A betegség 2007-ben jelent meg Grúziában. Azóta hol gyorsabban, hol lassabban, de folyamatosan terjed nyugat felé. Elérve az Európai Unió országait, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában szinte az egész ország területe fertőzötté vált. Csehországban sikerült egy viszonylag kis területre korlátozni és felszámolni a betegséget. Bulgária Romániával határos területe szintén fertőzött, és idén már Szlovákiában is megállapították a fertőzést. Így kijelenthető, hogy az ASP terjedése az elmúlt 12 év során folyamatos volt, és továbbra is tart ez a tendencia. Magyarországra nagy valószínűséggel a természetes terjedés útján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe Ukrajnából, Hajdú-Bihar megyébe pedig Romániából került át a fertőzés.

Ugyanakkor a betegség Heves megyében és a Pilisi Parkerdőben való megjelenése is mutatja, felelőtlen emberi magatartással bárhol, a jelenlegi fertőzött területektől nagy távolságokra is bármikor felütheti fejét a járvány.

Hajdú-Bihar északkeleti és Tisza menti része számít fertőzöttnek.

NÉBIH

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában