Polgár: autópályák találkozásában, a fejlődés útján

Jövőre 30 éve lesz, hogy tagja a várost vezető grémiumnak. 16 évig képviselő volt, 13 éve polgármester. Indul a polgármester-választáson?

Az jóleső érzés, hogy a helyi választópolgárok eddig mindig bizalmat szavaztak nekem, s amikor kellett, a nehéz pillanatokban is kiálltak mellettem. Ismerem a szülővárosom gondjait, tapasztalatom van bőven, értem az önkormányzatiság lényegét, látom a szükséges változásokat. És persze, miért is tagadnám, szeretem csinálni. Mindez Polgár számára egy olyan hasznosítható tőke, ami talán érdemessé tesz arra, hogy folytassam. Egyébként én azt hirdetem: egy közösségnek mindig az a jó, ha a legalkalmasabb embert találja meg és választja vezetőjének. Biztatnék mindenkit, álljon bele a választási küzdelembe, mondja el, mit szeretne tenni ezért a városért, és mérettesse meg magát. Ha pedig odakerül a sor, szívesen állok elébe egy vitának, ahol összevetjük, kinek milyen elképzelése van a jövőről, mit tud tenni az itt élőkért. Az, hogy lesz-e ilyen, majd kiderül ősszel. A kérdésre válaszolva, ma azt mondom: igen, folytatni szeretném és indulok a polgármesteri tisztségért.

Polgár a megye periferikus területén van, viszont az a település, ahová Hajdú-Biharban elsőként ért az autópálya. Ez a kettősség mit jelent a város fejlődésében?

A rendszerváltás utáni években sokszor mondtuk el, kicsit mentegetve is magunkat: azért vagyunk rossz helyzetben, mert a megye perifériáján élünk. Azokban az években a szomszéd Tiszaújvárosnak is megtorpant a fejlődése, amelyhez ezer szállal kapcsolódtunk. Majd elkezdődött az autópálya építése Füzesabony és Polgár között. Mint egy csodát, úgy vártuk a sztrádát, ami fellendülést, felvirágzást hozhat a városnak. Utólag visszagondolva látom, nem biztos, hogy ilyen bizakodó tétlenségben kellett volna megélnünk azt az időt. Mára beigazolódott: magától a sztrádától még nem lett boldogabb a másnapunk. El kell ismerni, kicsit bealudtunk. Akkor kellett volna a városnak területeket vásárolni, gazdaságfejlesztési körzeteket kijelölni, saját ipari parkot létrehozni. Aztán az autópálya elérte Polgárt, majd Debrecen és Nyíregyháza felé továbbépült. Most azt látjuk, hogy Polgár már nem a periférián van, hanem az utak találkozásában, a térség közepén. Az ország fővárosához és a három megyeszékhelyhez közvetlen autópálya-kapcsolata van. Debrecen 35, Nyíregyháza 30, Miskolc 28 perc. Ez már könnyen beutazható távolság, az autópályák kinyitották a lehetőségeket Polgár számára.

Ipari park van a sztráda mellett. Tele van?

Abszolút. Amire utaltam is, jó lett volna, ha ezt korábban ismeri fel a település vezetése, és az önkormányzati tulajdonú területen fejleszt. Később magánérdekkörben létrejött egy jelentős területű ipari park a sztrádalehajtónál. Ott töretlen fejlődés tapasztalható, sőt újabb területbővítési szándéka is van a tulajdonosoknak. Az ipari parkban munkát találnak az emberek, az ott keresett pénzből építkeznek, fogyasztanak, jövőt terveznek. És az iparűzési adónak a legjelentősebb része is az ipari parkba betelepült vállalkozásoktól érkezik.

Sokat beszéltünk eddig az iparról, de Polgár mégiscsak mezőgazdasági vidéken van. Milyen kilátások vannak a mezőgazdaságban?

Két irányt tapasztalok. Az egyik, amelyik már nem tud mással foglalkozni, és küszködve, kínlódva próbál a földből megélni. Nem könnyű, hiszen az eszközeik nem a legmodernebbek, és itt mindössze 10-15 aranykorona értékű földek vannak. A másik irány a földterületek koncentrálódása. Több száz hektáros területen gazdálkodnak mezőgazdasági vállalkozók saját vagy bérelt földön, modern technológiával, új, nagy teljesítményű gépekkel. De ez nem élőmunkaerő-igényes, így csak keveseknek ad megélhetést. Az pedig a jövő kérdése, hogy a helyi agrárvállalkozók úgy mennek-e tovább, hogy fejlesztenek, tárolnak és feldolgoznak, amihez több munkáskéz kell, vagy pedig megragadnak az intenzív termelésnél.

Tiszaújvároshoz ezer szállal kapcsolódik Polgár, viszont helyileg Hajdú-Biharban van. Ez nem jelent problémát?

Jó néhány évtizeddel ezelőtt Polgár még a Tiszamenti Járás központja volt. A rendszerváltást követően a kistérség központja. A 2010 után kialakult új közigazgatási rendszerben a járási központ címet nem kapta vissza. Felvetődött akkor, hogy mi a perspektívája Polgárnak, hiszen Hajdúnánás járási székhely vitte a Tisza mente térség egyik részét, a másik részét Balmazújvároshoz csatolták. Nincs ezzel baj, bár szerettük volna, ha újból járási székhely lesz Polgár, a fejlődési potenciálunk sokkal erősebb lett volna. A rendszerváltás utáni nehéz éveket követően jelentős fellendülés indult meg a mikrotérségben. A dolgozni akaró, jó szakemberek megtalálták számításukat a polgári vállalkozóknál, az ipari parkban vagy Tiszaújváros üzemeiben. Óriási jelentőséggel bír a tőlünk alig tíz kilométerre épülő hatalmas gyár, amely a BMW debreceni beruházásához mérhető. Tiszaújvárosban, 390 milliárd forintos beruházással, több ezer embernek munkát kínálva a Mol építi a poliolgyárat. Az elmúlt két-három évben a munkaerőpiacon döbbenetes változás zajlik. Aki dolgozni akar, akinek van szakmája és van bizonyos munkakultúrája, az nagy bizonyossággal megtalálja a helyét a munkaerőpiacon. A közmunkában Polgáron 2016-ban még csaknem 400 ember dolgozott, az idén már csak 160 fő.

Mely területeken tevékenykednek a közfoglalkoztatottak?

Sok mindennel próbálkoztunk az elmúlt években, a lényeg mindig az volt, hogy ha már pénzt költhetünk gépekre, eszközökre, munkabérre, akkor a település javát szolgáló programmal, értelmes cselekvést, munkából történő megélhetést adjunk a közfoglalkoztatottaknak. Ellátjuk a településüzemeltetési, közterület-karbantartási feladatokat, meghirdettük a virágos Polgár programot. A közmunkások nevelik a virágot, ültetik ki a közterületekre, ápolják, teszik széppé lakóhelyünket. És ezt olyan szinten végzik, hogy elnyertük a Virágos Magyarország Aranyrózsa díját. A mezőgazdasági programban földi epret és zöldséget termesztünk, a vadászat számára fácánt nevelünk, az intézményi konyhák és a lakosság ellátására tojótyúkállományunk van. Utcabútorokat, korlátokat, kerítéseket készítünk. Ehhez megvolt az anyag, a szerszám és a szakmával rendelkező melós. Mára őket kivitte az elsődleges munkaerőpiac, és a felépített kapacitásunkat egyre nehezebb működtetni. Szerintem elértünk oda, hogy kormányzati szinten újra kell gondolni a közmunka lényegét.

Költségvetés, iparűzési adó. Összegszerűen ez mennyi és mire fordítják?

Az önként vállalt feladatok pénzügyi szükségletének forrása elvileg a helyi adó. Polgáron három ilyen adónem van. A kommunális, az iparűzési és a gépjárműadó. A kommunális adó ingatlanra és évente 9 ezer forint, ez alól a 65 éven felüliek mentesülnek. Így a 3 ezer ingatlanból 2 ezer után fizetnek összesen 18 millió forintot. Ez a pénz a város 330 millió forintos összadóbevételének mintegy 5 százaléka. A gépjárműadóból 38 millió forint érkezik, és ennek csupán 40 százaléka, mintegy 15 millió marad itt, a többi a központi költségvetésbe megy. A lakosokban az csapódik le, hogy fizetik a „kommunálist”, ezért minden igényelt közszolgáltatást lássunk el, fizetik a gépjárműadót, így hát azt várják el, hogy mindenhol jól járható aszfaltozott út legyen. Az itt maradó összegből évente legfeljebb egy-két kilométernyi utat lehet rendbe tenni. Az iparűzési adó a legjelentősebb tétel, ami minden évben 10-15 millió forinttal növekszik. Ez nagyon jó, mert megtámasztja a fejlesztésekhez szükséges hitelképességünket, engedi a kötelezettségvállalásunkat. Hozzáteszem, hogy a helyiadó-bevételünk beszámításának mintegy 75 százaléka költségvetési törvény által már meghatározott, így évente körülbelül 100 millió forint klasszikusan szabadon felhasználható forrása van Polgárnak az önként vállalt helyi ügyekre.

Például a fejlesztések önerejéhez. Milyen beruházásai vannak most a városnak?

Négy olyan TOP-os pályázatot nyertünk el, ami nagyon fontos. A városgondnokság és a fürdő korszerűsítése befejeződött. Augusztus végére meglesz az óvoda kapacitásbővítése két új óvodai csoport létrehozásával. A piactér, ami nagyon nehezen jött össze, egy-két hónapon belül megvalósul. Mindenképpen szeretnénk a Kárpát utcát még ez évben teljes hosszában felújítani. A Polgárt Tiszaújvárossal összekötő kerékpár­útra eddig csak Polgár nyert támogatást. Szeretnénk ebben a ciklusban elérni, hogy ez a beruházás visszafordíthatatlan legyen. Záruljon le őszig a közbeszerzési eljárás, és tudjuk megkötni a kivitelezői szerződést.

Ha egy fiatal pár Polgáron szeretné kezdeni az életét, mit tudnak neki kínálni? Ez hogyan hat a lakosságszámra?

A gazdasági programban rögzített fontos célkitűzés, hogy a település lélekszáma növekedjen. Erre törekszünk minden kezdeményezésünkkel. A sikerességét pedig bizonyítja, hogy Polgár lakosságszáma az elmúlt öt évben nem csökkent tovább, egy picit még növekedett is. Polgáron évente 110-en halnak meg és 80-an születnek. Ebben nagy változás nincs. A lakosságszám pedig azért nem csökken, mert kevesebben mennek el, mint amennyien jönnek. Itt tudjuk tartani a fiatalokat, és máshonnan is érkeznek ide jóravaló polgárok, mert elértük, hogy Polgár nyugodt, pezsgő közéletű kisváros, ahol érdemes jövőt tervezni, hiszen van munkahely, perspektíva. Mindehhez jön még a fiatalok lakáshoz jutási támogatása. Láttuk, hogy a kormányzat által meghirdetett csok hatására kevesen kezdtek építkezésbe, viszont egyre nagyobb igény jelentkezett a használt házak vásárlására. Egy támogatási konstrukcióval segítjük az itt maradni akaró vagy máshonnan Polgárra érkező fiatalokat.

Van a város mellett egy archeopark. Mi van ezzel?

Az archeopark az autópálya építésekor, a régészeti feltárások költségkeretében, illetve hazai és uniós forrásokból megtámogatva jött létre a megyei önkormányzat beruházásában. Azt tudom, hogy jelenleg a magyar állam a gazdája, így az ő felelőssége, hogy hogy néz ki, de hogy mi a terve vele, arról nincs információm. Remélem, keresi a jó megoldást a tulajdonos és az eredeti célt, a park kultúrmisszióját tekinti majd prioritásnak a hasznosításkor. Most annyit látunk, hogy a minimális, de korántsem a szükséges állagmegóvásokat elvégzik.

Milyen fejlesztések előtt áll Polgár?

Elnyert és a következő ciklusra áthúzódó pályázatokról van szó. Ilyen a kerékpárút Tiszaújváros felé. Javítanunk kell az idősek ellátásában az úgynevezett otthonközeli ellátást, amikor például a lakókörnyezetüket tartjuk rendben. A nappali ellátás mellett nagyon fontos lenne egy bentlakásos intézmény is. Ennek létesítésére jelenleg nincs pályázati lehetőség, de nem adjuk fel. Tervezzük a következő évben a bölcsődefejlesztést, két új, 14 fős csoport létrehozásával. A közösségeinknek, a helytörténeti gyűjteményünknek alkalmas volna a Polonkai-ház, amelyet fel kellene újítani. Aztán a fürdőben a nemrég időszakosan használhatatlanná vált, 50 éves termálkút helyett újat kellene fúratni. A szennyvízberuházás régóta húzódó második ütemét el kell végezni. A legfontosabb a település útjainak a komplex rendbetétele, mert foltozgatni tovább nem érdemes. Ehhez kormányzati segítséget is várunk. Van tehát feladat bőven a következő ciklusra is. Összességében pedig azt gondolom, hogy a város olyan lesz, amilyet az itt lakók akarnak maguknak, és ezért hajlandók cselekedni is. Azt szeretném, hogy Polgár legyen tiszta, rendezett, biztonságos és virágos, ahol az itt élők között az elfogadás, megértés, egyetértés uralkodik. Ha pedig viták annak, azt kulturáltan, a város jövőjét szem előtt tartva rendezzük.

Kovács Zsolt