Nem kell félnünk a véradástól

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére 2004 óta június 14-e a véradók világnapja, ilyenkor köszöntik azokat az embereket, akik önzetlen adományukkal életet és reményt adnak beteg társaiknak.

– Magyarországon a vér­adás térítésmentes, önkéntes alapon történik. Egy szigorúan felügyelt és biztonságos folyamatról van szó, mely több lépcsőből áll, s mindenről nyilvántartást vezetnek az egészségügyi kockázatok, valamint a visszaélések minimalizálásáért.

„Hazánkban a folyamatos és biztonságos vérellátáshoz évente csaknem 400 000 egység vérre van szükség, míg megyei szinten ez a szám 400-450 egység hetente”

– sorolja Szatmári Margit, a Vöröskereszt megyei szervezetének véradószervező koordinátora.

Kiszűrik

A szakember arra is felhívta a figyelmet, vért minden olyan 18. életévét betöltött személy adhat, aki 65 évnél nem idősebb, testsúlya legalább 50 kg, és az orvosi vizsgálat alkalmasnak találja. Az is előírás, hogy két adományozás között legalább 56 napnak el kell telnie; a férfiak egy évben ötször, a nők pedig négyszer lehetnek donorok. Az orvosi alkalmasságot több lépcsőben is vizsgálják, a véradás helyszínén szükséges egy kérdőív kitöltése, melyen a nagy kockázatú donorokat próbálják kiszűrni a vérrel átvihető fertőzések megelőzése végett. Ezt követi maga a véradás, mely után a biztonság kedvéért érdemes 5-10 percet pihenni, üldögélni, illetve az elveszített folyadékot elkezdeni pótolni.

Jót tesz

A levett, nagyjából 450 ml vérből három vérkészítményt állítanak elő: vörösvértest-koncentrátumot, vérlemezke-koncentrátumot és plazmakészítményt. Ezek lényegében a vér különböző frakcióiból állnak, melyek centrifugálással választhatók el egymástól. A vérkészítményeket ezt követően hűtve kell tárolni, hogy a lehető leghosszabb ideig felhasználhassák. A vörösvértest 35 napig, a vérlemezke 5 napig, a plazma pedig 1 évig használható fel.

– Ha valaki antibiotikumot, allergiagyógyszert szedett be, várjon két hetet a jelentkezéssel, de ezt tanácsoljuk azoknak is, akik tetováltattak magukra, náluk fél év a türelmi idő. Az emberek között él az a tévhit, hogy a sok véradás káros, mert besűrűsödik az ember vére. A vér akkor sűrűsödhet be, ha kevés folyadékot ittunk előzetesen vagy éppen feszültek vagyunk, mert félünk az adományozástól. Érdekes, hogy a rendszeres vér­adók többsége éppen az ellenkezőjéről számol be: jól érzi magát véradás után, felfrissül tőle.

„Sőt egy 160-szoros véradó mesélte, hogy annak idején neki pont az orvosa ajánlotta, hogy a magas vérnyomásának jót tenne a rendszeres adományozás, egy másik donorunk pedig a vérének magas vastartalma miatt jelentkezett donornak ugyancsak orvosi tanácsra”

– mondta el Szatmári Margit.

MSZ

Borítókép: A Vöröskereszt minden hónap első csütörtökén véradást rendez a Hajdú-bihari Napló Dósa nádor téri székházában