A falusi csok nyertesei

Annak kapcsán, hogy mely települések lehetnek a „falusi csok” nyertesei, a legfontosabb szempont a nagyvárosoktól való távolságuk, a nagyváros pedig megyénkben szinte csak Debrecent jelenti – szögezte le Baráth Norbert, a Duna House debreceni irodavezetője érdeklődésünkre.

Az ingatlanközvetítéssel foglalkozó cég munkatársai­nak tapasztalatai alapján újra fellendülőben van a vidéki ingatlanpiac; ez a folyamat bő két éve, 2017 eleje óta tart, mióta Debrecenben emelkedésnek indultak a panellakások árai. Sokan eladják azt és az árából „nagyon jó kis házat” tudnak venni falun; tipikusan az 50 év felettiek teszik ezt, akiknek már kirepültek a gyerekeik.

– A végleges csokos lista nemrég jelent meg, sok fiatal érdeklődik irodánkban, bár a konkrét adásvétellel még várni kell. Persze, a távolságon kívül az is számít, hogy a településen van-e megfelelő infrastruktúra, jó közlekedés, és vonzó lehet, ha például új óvoda épült – tette hozzá az irodavezető.

Harminc perc a lélektani határ

– Azt szoktuk mondani, egy ingatlan értékét meghatározó három legfontosabb szempont az ingatlan helye, helye és helye. Ez most is érvényes: a legnagyobb fellendülés a Debrecenhez közel, mintegy 20 kilométeren belül lévő falvak esetén várható – véli Baráth Norbert, a Duna House debreceni irodavezetője.

Mindjárt Mikepércs nevét említette, mely a cívisváros határától néhány, de központjától is mindössze 10 kilométerre fekszik, és az utóbbi években sokan települtek ki oda, kisgyerekes családok is; illetve a közeli Sárándra szintén. – Emellett bizakodhatnak azok, a települések, melyek bár messzebb vannak, de autópályán gyorsan, könnyen elérhető onnan a megyeszékhely, vagy akár valamely új, most épülő gyár.

Az ingatlanközvetítéssel foglalkozó cég munkatársainak tapasztalatai alapján újra fellendülőben van a vidéki ingatlanpiac.

A „Kádár-kockát” keresik

– A nyolcvanas években épült hatalmas, 2-3 szintes házak nem kelendőek, vidéken most tipikusan az egyszintes, tízszer tíz méter alapterületű, jól karbantartott, betonalapú, klasszikus „Kádár-kockákat” keresik, melyek egy jó szigeteléssel gazdaságosan fenntarthatóak. Nem kell a túl nagy telek sem, hiszen a kiköltözők nem akarnak gazdálkodni. Az említett, dráguló panelek miatti nagyobb kereslet, illetve újabban a falusi csok miatt megyénkben vidéken is elindultak felfele az árak – mondta Baráth Norbert.

Példaként említette, hogy Sárándon egy fenti paraméterekkel rendelkező ház, két szobával, jó állapotban, 2017 tavaszán 10-12 millió forintot ért, most 15-18 millióért találhat új tulajdonost. – A csok várhatóan áremelkedést fog generálni a „kurrensebb” vidéki helyeken – jegyezte meg.

Agglomeráció

Azt is elmondta, a megye (Debrecentől) távolabbi településein még nyoma sincs a kereslet, illetve az árak emelkedésének.

Úgy véli, előfordulhat, hogy a legfelkapottabb községekben nagyobb lesz a kereslet, mint a kínálat, és bár itt új házakat is építenek, de – mivel a falusi csok esetében a támogatás maximum fele fordítható vásárlásra, a többi bővítésre, felújításra – jellemzően a használt ingatlanok piaca fog erősödni.

– Érdekes kérdés, mit nevezünk agglomerációnak: Budapest körül akár egy 50 kilométerre lévő település is belefér, Debrecen esetén legfeljebb 25 kilométer. Ez azért fontos, mert várhatóan az ezen a körön belüli települések lesznek a falusi csok legfőbb haszonélvezői, vagyis megyénkben a Debrecentől nagyjából 25 kilométerre fekvők: Hajdúszovát, Hajdúbagos, Nagyhegyes, Mikepércs, Monostorpályi, Sáránd. Kicsit messzebb van, de autópályán 30 perc alatt elérhető Tépe, itt is lehet felfutás; ugyanis nagyjából fél óra a lélektani határ, ha ingázásról van szó – összegezte a szakember.

Szőke Tímea

Járásonként eltérő árak

A portfolio.hu június 6-i cikke szerint a debreceni járásban 310 ezer forint fölött van az ingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára. A Hajdúszobosz­lói és a Hajdúböszörményi járásban 171–240 ezer forint közt, a Balmazújvárosi, a Berettyóújfalui és a Hajdúnánási járásban 100–170 ezer forint, míg a Derecskei, a Nyíradonyi és a Püspökladányi járásban 100 ezer forint alatt.

Két város a listán

Hajdú-Bihar megyében 82 település van, ebből 21 város (Debrecennel együtt) és 61 község. A falusi csok 60 település esetén vehető igénybe. Három – egyébként Debrecenhez közeli – falu nem szerepel a listában.

Ebes, mely – az ingatlanosok tapasztalatai szerint – egy nagyon rendezett község, ahol még a válság alatt is pörgött a piac. Bocskaikert, mely szintén népszerű a városból kiköltözők körben. Valamint Hosszúpályi, ami közel 6000 lakosával nem „fért bele” a falusi csok feltételrendszerébe.

Igénybe lehet viszont venni a falusi csokot Biharkeresztes (4400 lakos) és Tiszacsege (4700 lakos) városok esetén, mindkettő meglehetősen messze, 60 kilométerre van a megyeszékhelytől.