Negyvenkilenc éve fogadta el az új címert a tanács

Miután a városvezetők értekezletén 1968-ban felmerült a címerhasználat kérdése, Debrecen az elsők között lépett, és az új szimbólumot a város „felszabadulásának” 25. évfordulójára akarta elkészíttetni (1969. október 19.).

Új címer születik

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár dokumentumai alapján jól rekonstruálható a szocialista címer születésének folyamata. A megyei levéltár szakvéleményének kikérése után megkeresték a Képző- és Iparművészeti Lektorátust, hogy két művészt pályáztassanak meg, ahol Gunda Antalt és Sinka Mátyást jelölték ki a feladatra. A lektorátuson tudták, hogy előkészületben van egy országos rendelet kidolgozása a címeralkotásról, ezért tervezett határidőre nem kérték be a terveket a művészektől (itt megjegyezzük, hogy a minisztertanács rendelete csak 5 év múlva készült el). Végül a város sürgetésére mégis jóváhagyták Sinka Mátyás egyik tervét. Érdekes, hogy a városvezetés a tervezett időpontban a Hajdú-bihari Naplóban közzétette – egy teljes oldalas grafika közepén elhelyezve – a címert, ám ezután csak mintegy fél évvel hozott rendeletet a címerről és annak használatáról.

„Hagyomány, átalakulás, fejlődés”

A város új címerének indoklásáról szóló dokumentum szerint „Debrecen 1944-ben a megújhodás, a felszabadulás bölcsője volt. Az évforduló maradandóságát a városcímer olyan jellegű felújításával kívánjuk fokozni, melynek szimbolikája utal e történelmi fordulópontra.” A címertervezés fő szempontjai ezek voltak: „Az általános vallási címerszimbolikákat megszüntetjük. A címer … utaljon Debrecen haladó hagyományaira, szimbolizálja a 25 év átalakulását és a város fejlődésének perspektíváját.” Az elgondolásról készített feljegyzést személyesen vitték fel a Minisztertanács Tanácstervek Osztályára, ahol a címert hamarosan jóváhagyták.

A szocialista címer szimbolikája

A városi tanács 1970. április 23-án fogadta el a címer használatáról szóló határozatot, ami az év június 1-én lépett hatályba. E szerint Debrecen megyei város új címere: „A címerpajzs alapszíne kék-sárga, egyezően a város színeivel. A kék mezőben napba tekintő főnix, két szárnya között vörös lángcsóvával, alatta nyitott könyv, s az alsó sárga mezőben vörös fogaskerék. A címerelemek Debrecen történelmi múltjára, valamint jelenére utalnak: a főnix a város történelmi helytállásának, állandó megújulásának; a könyv a kulturális hagyományainak, a fogaskerék szocialista jelenének és jövőjének jelképe.”

A címer használatát városi határozat szabta meg. A városi tanács szervei protokolláris rendezvényeken, díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken használhatták. Emellett a városi tanács végrehajtó bizottságának vezetői részére kizárólag protokolláris felhasználásra készíttetett levélpapíron fejlécként, továbbá a település történetével, életével, fejlődésével stb. foglalkozó kiadványokon; az idegenforgalmi propagandában; a tanács üzemeinek egyes jellegzetes termékein, a településre utaló emléktárgyakon díszítő és utaló jelképként lehetett feltüntetni. A címert védjegyként sem tanácsi, sem más szervek nem alkalmazhatták. A fentebbieken kívül eső használat „szabálysértésnek minősül és 1 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtandó” – derül ki a rendelet szövegéből.

Az „ősi” címer megújulása

A rendszerváltás előtti években országosan újra előtérbe került a települési címer kérdése. Debrecen Megyei Városi Tanácsa is foglalkozott a témával, majd hosszabb társadalmi vita után 1989. március 14-én a település évszázados címerét állította vissza. (Az 1989-ben lezajlott címervitáról később olvashatnak.)

- Szálkai Tamás -