2019.04.11. 17:31

Ünnepi közgyűlésen díjazták Debrecen kiválóságait

Debrecen - Debrecen Város Napja alkalmából díjátadással egybekötött ünnepi közgyűlést tartott Debrecen képviselő-testülete a Kölcsey Központban. Az eseményen díszpolgári címet, Pro Urbe- Mecénás- és sajtódíjakat is kiosztottak, valamint gazdára talált a Kölcsey Ferenc-ösztöndíj is.

– Bár Ady Endre városunkat a maradandóság városának nevezte, mégis igazabbnak tartom azt a megközelítést, amely Debrecent az örök megújulás városaként határozza meg, amelyet olthatatlan vágy vezet a folyamatos megújulás, gyarapodás, fejlődés irányába - jelentette ki Papp László, Debrecen polgármestere csütörtök délután a debreceni Kölcsey Központ Báltermében, ahol a város napja alkalmából ünnepi közgyűlést tartott az önkormányzat.

– Debrecen 1693-ban válaszút előtt állt. A három birodalom határán elhelyezkedő, és ebből a helyzetéből megerősödő város, a török birodalom visszaszorulása és az ország Habsburgok általi egyesítése után elvesztette kereskedelmi, földrajzi hídfőállás szerepét. A hanyatlás, vagy a felemelkedés lehetősége közül kellett választaniuk a város akkori vezetőinek – ismertette Papp László.

Éltek a lehetőséggel

– Debrecennek évszázadokon keresztül olyan polgárai voltak, és vannak ma is, akik úgy szerették, szeretik városukat, hogy mindig rátaláltak, rátalálnak arra az útra, ami a fejlődést hozta, hozza el. A XVII. század végén ezt az utat a szabad királyi városi cím megszerzése jelentette. Dobozi István főbíró vezetésével és a város elöljáróinak közbenjárásával I Lipót király 1693. április 11-én kiadta azt a diplomát, amely Debrecent szabad királyi város rangra emelte - fogalmazott. Kifejtette: a város lakói éltek a lehetőséggel, Debrecent erős, fejlődő, és az ország életében meghatározó központtá tették.

Európa legjobbjai közzé

– Debrecen ma az ország a főváros utáni legjelentősebb városa, amely a folyamatban lévő fejlesztéseknek köszönhetően rövidesen képes lesz felvenni a versenyt Európa legfejlettebb városaival. Hálával tartozunk elődeinknek azért, hogy olyan várost hagytak ránk, amelyre építve Európa legjobbjai közzé vezethetjük Debrecent - jelentette ki Papp László. Majd arra emlékeztetett, hogy ennek a mentalitásnak az eredménye az oktatás és a hit ügyének felkarolása, a református kollégium alapítása, a szabad királyi városi cím megszerzése és az is, hogy 170 évvel ezelőtt a szabadságharc idején városunk volt az ország ideiglenes fővárosa.

A debreceniség lényegi elemeiről azt mondta, hogy ezek az erős nemzeti elkötelezettség, valamint, hogy a város gyarapodása, gazdagsága biztosítsa az itt élő polgárok jólétét, boldogulását. Ők pedig a város fellendüléséhez járulnak hozzá. Amíg ez a kör teljes, addig Debrecen fejlődése hazai és nemzetközi elismertsége töretlen lesz - vélte.

Ma is akadnak kiemelkedőek

– Mind a múltban, mind a jelenben a kiemelkedő egyéniségek munkássága, életútja, a város iránti elkötelezettsége, lojalitása vitt és visz előre minket. Ilyen egyéniség volt például Sesztina Jenő, a debreceni gazdaság és kereskedelem kiemelkedő alakja, Magoss György polgármester, aki nagyszabású infrastruktúra fejlesztéseivel keltette életre Debrecent, az elvesztett első világháború után, de ide sorolható még többek között Csanak József, a Kaszanyitzky és a Rippl család is – emelte ki a polgármester.

A város érdekében tenni

Arra utalva, hogy az ünnepi közgyűlés keretében díszpolgári címet, pro urbe-, mecénás-, sajtó-, valamint Kölcsey Ferenc-ösztöndíjakat osztottak, hangsúlyozta: ma is itt akadnak közöttünk olyan kiemelkedő egyéniségek, akik letették kézjegyüket, akik beírták nevüket a város történetébe.

Az ünnepi beszéd végén arra kérte Papp László polgármester a most díjazottakat, hogy segítsék és szeressék a cívisek városát a jövőben is.

OCs

A díjazottak

Díszpolgár

A Debrecen Város Díszpolgára kitüntető cím adományozásával a közgyűlés kifejezésre juttatja nagyrabecsülését azok iránt, akik a város és lakossága érdekében példamutatóan munkálkodtak. Ezzel ismeri el azok életművét, akik maradandót alkottak, és ezzel hozzájárultak Debrecen szellemi és anyagi gyarapodásához. E címmel tüntethető ki az a személy, aki a város nemzetközi hírnevét tovább erősítette. A képviselő testület az idén Debrecen Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott dr. Barta János professor emeritusnak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának.

Dr. Barta János történelem-angol-néprajz szakos diplomája megszerzésétől kezdve 2010-es nyugdíjba vonulásáig a Debreceni Egyetem oktatója volt, 1999-től 2010-ig mint egyetemi tanár. 1987-től 2005-ig tanszékvezető, 1994 és 2002 között a Történelmi Intézet igazgatója volt, s több alkalommal töltött be dékánhelyettesi tisztet. Jelenleg az Egyetemes Történeti Tanszék professor emeritusa. 1999 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 19 önálló kötete jelent meg, s részt vett a Debrecen történetéről szóló monográfia megírásában is. Magyar és egyetemes történeti munkái híven tükrözik és képviselik Debrecen értékeit. Esetében a sikeres tudományos előmenetel példamutató módon egyesült a közéleti szerepvállalással: így például a Történelmi Társulat országos választmányának titkára, az Őrváros Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt, s több mint tíz éve a Debreceni Szemle című folyóirat főszerkesztője. Városunk önkormányzata korábban a Debrecen Város Kultúrájáért Díjjal, majd Csokonai-díjjal ismerte el munkásságát.

Pro Urbe-díjasok

A város érdekében kifejtett jelentős tevékenység elismeréseként Pro Urbe kitüntető díj adományozható azon természetes és jogi személynek, közösségnek, aki, illetve amely éveken keresztül munkálkodott a helyi társadalom javára az emberi tevékenység bármely területén. Debrecen közgyűlése Pro Urbe Díjat adományozott dr. Ruszin Romulusz dandártábornoknak, Törökné Csécs Lenke táncpedagógus, néptáncosnak, valamint Varga László volt városfejlesztési főosztályvezetőnek.

Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok 2016 augusztusától két és fél éven keresztül vezette a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárját. Ezt megelőzően hadműveleti csoportfőnök-helyetteseként, megbízott csoportfőnökként dolgozott. Vezetése alatt a dandár elismertsége, támogatottsága, kapcsolati rendszere óriási mértékben nőtt, és az egység még inkább része lett Debrecen mindennapjainak. Az önkormányzattal vállvetve olyan nagyszabású kezdeményezések megvalósítására kerülhetett sor vezetésével, mint például a Debreceni Militárium létrehozása a Honvédtemetőnek és mauzóleumának teljes megújulásával, vagy emléktábla állítása a Visintiniben lévő magyar kápolnánál az első világháborús hősök tiszteletére. 2017-ben az alakulat bekapcsolódott a Múzeumok Éjszakája programsorozatba is, amely ennek révén is az ország egyik legsikeresebb rendezvénye lehetett. A Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál újrapozicionálása is az ő nevéhez köthető.

Törökné Csécs Lenke táncpedagógus, néptáncos 1969 és 1990 között a Debreceni Népi Együttes utánpótlás-csoportjainak szakmai irányítója volt. Az 1990-ben általa megalapított Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes a város elismert, több nagydíjat és nívódíjat szerzett csoportjává vált. Néptáncegyütteseivel számos műsort adott bel- és külföldön. Szervező munkájának köszönhetően Béres András Mikepércsi csárdás című koreográfiáját 2009-ben, majd 2018-ban Debrecen főterén – magyar rekordként – több mint 300 táncos táncolta egy helyen, egy időben. A csapókerti Tűztánc Ifjúsági Táncfesztivál ötletadója, művészeti vezetője, az Országos Karikázó Fesztivál elindítója, szervezője. Táncpedagógusi tevékenysége mellett szőtteseivel nemzetközi és országos versenyek résztvevője. A Hungaricum Művészeti Közhasznú Alapítvány Kuratóriuma és a Csapókerti Baráti Kör Egyesület elnöke. 2000-ben az önkormányzat Debrecen Város Csokonai-díjában részesítette.

Varga László Baján szerzett üzemmérnöki diplomát. 1970-ben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnál kezdett dolgozni, majd 1979-ben a debreceni városi tanács hivatalához került, ahol számos pozíciót töltött be. 1989-ben városgazdálkodási szakmérnöki oklevelet szerzett. 1991-től 2014-ben történt nyugdíjba vonulásáig a debreceni polgármesteri hivatalánál látott el vezetői feladatokat, előbb a Beruházási és Üzemeltetési Iroda, majd a Városfejlesztési Főosztály vezetőjeként tevékenykedett. Debrecen csapadékvíz-elvezetési problémáinak megoldását különösen szívügyének tekintette, de számos közlekedésfejlesztési beruházásban és közintézmények – így például a Főnix Csarnok és a Kölcsey Központ – létrehozásában való közreműködése is fémjelzi munkásságát. Nyugdíjba vonulását követően sem távolodott el teljesen a közszolgálattól; polgármesteri tanácsadóként segíti az önkormányzat és a hivatal munkáját, emellett a Debreceni Hulladék Nonprofit Közszolgáltató Kft. ügyvezetője.

Mecénás-díjasok

Debrecen Város Mecénása Díj adományozható a város gyarapodását, fejlődését szolgáló, ellenszolgáltatás nélküli, jelentős anyagi támogatás elismeréseként. A közgyűlés Debrecen Város Mecénása Díjat adományozott Bárány Lászlónak, a Master Good cégcsoport tulajdonosának, valamint Szabó Péternek, az FAG Magyarország Ipari Kft. ügyvezetőjének.

Bárány László Debrecenben folytatta tanulmányait, itt kezdte pályáját, majd a baromfiágazatban érdekelt, főként Szabolcsban működő családi vállalkozás élére állt. Az összességében több mint kétezer embernek munkát adó Master Good cégcsoport – a társasági adóhoz kapcsolódóan – az elmúlt években nagyon jelentős összeggel támogatta a város sportegyesületeit. A Debreceni Sportcentrum-Sportiskolának adományozott több tízmillió forint is számottevően hozzájárult a város utánpótlás-nevelési céljainak megvalósításához, a fiatal sportolók tehetségének kibontakoztatásához. Bárány László és fiai – ifjabb Bárány László és Bárány Péter – a fenti támogatásokon túl a közelmúltban egy tíz évre szóló vállalást is tettek: 2019-től kezdődően magánvagyonukból évente milliós nagyságrendben finanszírozzák a sportiskola három eredményes fiatal, utánpótlás korú sportolójának előmenetelét, akiknek a személyére minden évben a Sportcentrum vezetése tesz majd javaslatot.

A gépészmérnök, mérnöktanár végzettségű Szabó Péter László 18 éve dolgozik a Schaeffler Csoporthoz tartozó FAG Magyarország Ipari Kft.-nél, 11 éve annak ügyvezető igazgatója. Jó stratégaként olyan korszakban helyezte a középpontba a szakember-utánpótlás kérdését, amikor az még csak a jövő és nem a jelen égető problémája volt. Neki köszönhetően a cég évek óta nagy hangsúlyt fektet a debreceni szakképzés támogatására. Egy évtizede elsőként kezdték el városunkban a duális képzést a Schaeffler Akadémia keretében, melynek továbbfejlesztése céljából az FAG, a Debreceni Szakképzési Centrum, illetőleg annak Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma között együttműködési megállapodás jött létre. A cég elkötelezett mecénásként vállal részt egyéb fontos helyi közügyekben is. Társadalmi felelősségvállalási programjuk keretében a gyermekek gyógyításának felkarolását tűzték ki célul. Nagyon sok sportrendezvényt is támogatnak és tavaly óta névadó szponzorai a város női kézilabdacsapatának.

Sajtódíjas

Debrecen Város Sajtódíja adományozható az elektronikus vagy írott sajtóban dolgozó újságírónak, a városról való objektív tájékoztatás, a város népszerűsítése, az elért eredmények publikálása terén nyújtott kiemelkedő és magas színvonalú tevékenysége elismeréseként. A közgyűlés Debrecen Város Sajtódíja elismerést adományozott Tóth Judit szerkesztő, műsorvezető, riporternek.

Tóth Judit 34 éve dolgozik az országos és helyi médiában. A mai városi televízió elődjeként megalakult kábeltelevízióban kezdett műsorvezetőként dolgozni, majd 12 éven át volt szerkesztő-műsorvezető-riporter a Magyar Rádió debreceni regionális stúdiójában. A Debrecenben történt eseményekről, a város fejlődéséről rendszeresen tudósította a Kossuth Krónikát, a „Magyarországról jövök” című magazint, illetve a regionális stúdiók közös magazinműsorát. 1998-ban a Magyar Rádió elnöke kitüntetéssel ismerte el odaadó munkáját. Napi híradások és magazinok műsorvezetőjeként, szerkesztőjeként dolgozott a Magyar Televízió regionális stúdiójában, de olyan országos műsorokban is közreműködött, mint az Ablak és a Szieszta. 2003 óta a Friss Rádió, illetve az FM90 Campus Rádió ügyvezető-főszerkesztője, de a mai napig személyesen is részt vesz a napi műsorkészítésben. Legfőbb feladatának továbbra is a korrekt tájékoztatást tekinti a város és az egyetem életéről.

Kölcsey Ferenc-ösztöndíjas

Debrecen közgyűlése 2006-ban Kölcsey Ferenc-ösztöndíjat alapított debreceni amatőr és hivatásos alkotóművészek, művészeti együttesek részére abból a célból, hogy Debrecenről szóló alkotások létrejöttét ösztönözze. A benyújtott pályázatok értékelését követően a közgyűlés 2019-ben Kölcsey Ferenc-ösztöndíjat adományozott Bálint Albin rendezőnek és a Lautitia Zenei Egyesületnek a Légy jó mindhalálig című musical szimfonikus koncertszínházi változatának megvalósítása érdekében.

A Légy jó mindhalálig a város kulturális öntudatának, énképének szerves részévé, egyfajta „szellemi nagykövetévé” vált. Nyilas Misi történetén keresztül Móricz Zsigmond tanulásba, tudásba, szeretetteljes nevelésbe, illetve az ezen keresztül megvalósuló hagyományőrzés, értékközvetítés és emberi jóság megőrzésének fontosságába vetett hitét fogalmazza meg. A nagyszabású produkció – melyet különleges látványvilággal, valamint teljesen élő szimfonikus zenekari és kórushangzással először láthat és hallhat majd a debreceni közönség – kivételes városi összefogás eredményeként jön létre. A Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház művészei, a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola, a Lautitia Gyermekkar és az Ady Endre Gimnázium dráma tagozatos tanulói, valamint tehetséges fiatal táncművészek közreműködésével, melynek keretében több mint száz fős szereplőgárda kelti életre Nyilas Misi felnőtté válásának halhatatlan történetét.