Olvasói levél: Hogyan viselkednek a kölcsönzőink?

Debrecen - Környezetvédelmi közhely, hogy „a földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”. Azt már nem mondjuk hozzá, mert természetesnek tartjuk, hogy a kölcsönző szeretné legalább olyan állapotban visszakapni a kölcsönadott tárgyat, mint amilyen a kölcsönbe adáskor volt. Nem pedig úgy, mint az egyszeri ember a gereblyét, aki így vitte vissza azt a tulajdonosának: „Tessék, itt a gereblyétek, nem is használtuk. Két foga kitört…”

Tekintettel arra, hogy az évek hosszú során egyre népesebb lett az a halmaz, amelytől kölcsönzöm a környezetemet, gyakrabban vizsgálódom, vajon tagjai hogyan vigyáznak arra, amit szintén kölcsönkaptak meglévő, vagy még meg sem született unokáiktól. Sajnos, a kép lehangoló.

Úgy veszem észre, hogy kölcsönadóim nem nagyon érzik magukra nézve kötelezőnek a kölcsön tárgyának megőrzését. Egy-két házibulis hétvége után kiürült PET- és üvegpalackokkal megtöltött PVC-zsákok miatt nem lehet lecsukni a kommunális, azaz nem szelektíven gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló lakóházi kukákat. Karácsonykor ugyanez volt a helyzet, csak akkor papír és műanyag gombócok, dobozvázak türemkedtek ki belőlük. Mindegyik említett anyag hulladékának a tárhelye a szelektív gyűjtőszigetek konténere lenne. Igaz, ezek egy részét meg a körülötte felgyűlő szemét miatt kezdik megszüntetni. A fürdővíz és a gyerek esete…

Nem tudom a megoldást, de nehogy valaki azt higgye, hogy a megszüntetett hulladéksziget körüli szemét felszívódik, ha megszűnik a sziget. Majd megjelenik máshol. Sajnos azok, akiktől a magamformák kölcsönkapták a természetet, rendkívül leleményesek ebben. Annyi jó tippet kaphattak például arra, hol helyezzék el leszedett karácsonyfáikat! A végén szinte már egyetlen feltétel volt, hogy a kukás­autó oda tudjon fordulni, ahol belerakhatják a fenyőt. Mégis, csavaros eszű honfitársaink megtalálták azokat a helyeket is, amelyekről biztosan nem lehet egy mozdulattal a kukásautóba tenni a fenyőt. Mint a fotón is látszik: valaki a Tócó Vezér utcai szakaszán a patakba dobta azt.

- Gőz József Miklós, Debrecen -