Német biokémikus kapta az idei Debrecen-díjat

Debrecen - Csaknem 100 debreceni professzor titkos szavazással döntött arról, ki kapja az elismerést.

Olyan betegségek, mint a Huntington-, és az Alzheimer-kór molekuláris vizsgálatának szakértője, a német Franz-Ulrich Hartl kapta idén a Debreceni Egyetem (DE) Általános Orvostudományos Karától (ÁOK) a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetést. A Max Planck Biokémiai Intézet igazgatója úgy vélte, munkája nyomán 10 éven belül új gyógyszer születhet.

Rangos elismerés

A kitüntetés kapcsán tartott sajtótájékoztatón Mátyus László, a DE ÁOK dékánja elmondta: az elismerést immáron 15. alkalommal ítélték oda. Minden évben azon kutatókat jutalmazzák ily módon, akik olyan alapvető, forradalmi felismerésekre jutottak, amelyek viszonylag rövid időn belül hozzájárulhatnak betegek gyógyításához. Az egyik díjazott a debreceni elismerés átvétele után Nobel-díjban is részesült – büszkélkedett Mátyus László.

Csernoch László, a DE tudományos rektorhelyettese hangsúlyozta, a Debreceni Egyetem karainak tudományos teljesítményét tekintve, nemzetközileg az ÁOK elismertsége a legmagasabb. Ebből adódóan a molekuláris orvostudományért kitüntetés az intézmény legrangosabb díjának tekinthető.

Fésüs László akadémikus, az ÁOK professzor emeritusa arról számolt be, hogy csaknem 100 debreceni professzor titkos szavazással javasolta, hogy idén a német Franz-Ulrich Hartl kapja az elismerést.

A fehérjék csavarodása

Papp Zoltán, a DE ÁOK tudományos dékánhelyettesének szavaiból kiderült, hogy Franz-Ulrich Hartl biokémikus professzor a fehérjék térszerkezetével kapcsolatos munkáját világszerte elismerik tudományos körökben. Hozzátette: néhány évtizede még úgy gondolták, hogy a fehérjék bonyolult lánca spontán alakul ki. Franz-Ulrich Hartl mutatott rá, hogy ez nem így van, a fehérjék térszerkezetének kialakulásához más, úgynevezett „dajka-” vagy „stresszfehérjék” is szükségesek. Felismerte, hogy az ezek térszerkezetében bekövetkező rendezetlenség a fehérjék kicsapódásához vezethet, aminek szerepe lehet például neuro degeneratív betegségekben – fogalmazott Papp Zoltán.

Franz-Ulrich Hartl kiemelte: kollégáival együtt abban reménykedik, hogy a jövőben megtalálják azokat a módszereket, melyekkel a hibás „dajkafehérjéket” megfelelő működésre lehet bírni. Amennyiben ez sikerülne, meg tudnák akadályozni például a Parkinson- és az Alzheimer-kór kialakulását. – Több startup cég is foglalkozik ezzel. Nekünk talán 10 éven belül sikerül olyan gyógyszert kifejleszteni amellyel ezeket a kóros folyamatokat képesek leszünk megváltoztatni – jelentette ki kérdésünkre a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetettje.

HBN-OCs