Tízmilliárdos üzlet a Főnixnél

Debrecen - Papp László: az önkormányzat a vagyonkezelőn keresztül nem uralni akarja az irodapiacot, hanem a kívánt irányba indítani.

Tíz milliárd forintból valósul meg a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és a Hunép Zrt. konzorciumában az a modern, LEED Gold minősítésű, „A” kategóriás irodaház, mely alapkövét szerdán helyezték el a Főnix Csarnok mögötti Tüzér utcán. A három tömbös, bruttó 30 ezer négyzetméteres (22 ezer négyzetméter hasznos területtel) komplexum mintegy 2000 munkahely-lehetőséget teremt a szolgáltatóközponti (shared service center, vagyis SSC) szektorban. A konzorciumban az önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő 60, a már több debreceni nagyberuházást maga mögött tudó Hunép 40 százalékos tulajdonos. A munkálatok már javában zajlanak, a kivitelezési határidő jövő szeptemberben telik le.

Magát az SSC-szektort azért szokták szeretni a városvezetők, mert kvalifikált, nyelveket beszélő fiatalokat vonz, jó kereseti lehetőségeket biztosít (amiből költhetnek a háztartások), kulturált környezetben működik és valamivel kevésbé kiszolgáltatott a világgazdasági kockázatoknak, mint például egy hagyományos termelő iparág.

Duplázódó álláshelyek

Szerdán az önkormányzat képviselői üzletemberekkel tekintették meg az építkezést. Előtte Papp László polgármester (Fidesz-KDNP) köszöntőjében Debrecen gazdaságtörténetének fontos fejezeteként említette „a piaci igények felismerésén és kiszolgálásán” alapuló beruházást, hozzátéve, a városban vannak irodaházak, de nem ilyen minőségűek. Az elmúlt körülbelül másfél évre visszatekintve hangsúlyozta, több mint 100 milliárd forint működő tőke érkezett a megyeszékhelyre 3 ezer új munkahely létrehozásának céljával. – Az Új Főnix Tervben kiemelt jelentőségű a gazdasági infrastruktúra kiépítése, a Déli Ipari Parkon kívül is több ilyen jellegű beruházás zajlik. E modern irodaház megvalósítása nagy lépés a helyi SSC-szektor életében. Ebben az iparágban Magyarországon 35 ezren dolgoznak, a hajdúsági megyeszékhelyen jelenleg 3 ezren (csak tavaly közel 800 munkahely jött létre). A Tüzér utcai és más beruházások révén 2018 végére már 6 ezer ilyen álláslehetőség lesz – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezzel egy időben az oktatási kapacitások és a diákszám növelésén is folyamatosan dolgoznak.

Az a cél – mondta –, hogy a következő évtized végére Debrecen negyedmilliós várossá váljon, csak a fiatalok itt tartásával érhető el. A városvezető röviden arról is szót ejtett, hogy egy hamarosan bejelentendő befektető remélhetően már a Tüzér utcai irodaházban helyezi el munkavállalóit.

Az elnök is optimista

Pósán László (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő a kormány Modern Városok Programjára utalva közölte, helyzetbe akarják hozni a vidéket a budapesti vízfejűség ellenében. Kitért arra, hogy „ha vannak jó beruházási ötletek, lesz hozzá külső segítség is”, illetve egy ilyen fejlesztés eredményeként „nem kell elmennie a fiataloknak Budapestre”.

A Debreceni Vagyonkezelő igazgatósági elnöke, Mészáros József leszögezte: az SSC-szektorban ma körülbelül 100 cég dolgozik, és a fővárosban a nyelveket beszélő, szakképzett munkaerőt tekintve kezdenek beszűkülni a lehetőségek. Míg a cívisvárosban gátat jelentett a magas műszaki adottságokkal bíró irodaház hiánya. Ő maga egyébként biztos abban, hogy az épületet sikerül „megtölteni” cégekkel.

A Hunép vezérigazgatója, Szűcs Gyula emlékeztetett, ők építették a Vezér utcai IT-Services irodaházát (ami a szintén nemzetközi BREEAM rendszerben „nagyon jó” minősítésű).

A város után menni

Papp László a Naplónak elmondta: az új irodaházzal összefüggésben az említett, remélhetően heteken belül bejelentendő cég mellett folyamatosan tárgyalnak az SSC-ben érintett, zömében külföldi, részben olyan társaságokkal, amelyek Budapesten már nem találnak kapacitásra, ezért vidéki helyszíneket keresnek. A vagyonkezelőnek 4000 négyzetméterre már előszerződése is van. Nem titok, hogy Debrecen tavaly például azért esett el egy ilyen befektetőtől, mert nem tudott olyan irodaszolgáltatást felmutatni, mint amit a Tüzér utcán most alakítanak ki. A város közben a Barna utcán egy volt bölcsődei ingatlant (4675 négyzetméter) hasonló minőségű irodaház építésére pályáztat (erről bővebben a szerdai lapban írtunk).

– A Tüzér utcai beruházás elsődleges célja nem az, hogy a városnak legyen irodaháza, hanem hogy megmozdítsuk a helyi irodapiacot a magas minőség igényével, ugyanis csak azzal vagyunk versenyképesek. Tehát a vagyonkezelővel nem uralni kívánjuk e szegmenst, hanem a kívánt irányba indítani a folyamatot. A magánbefektetők már érzékelték, hogy a város ezt preferálja, remélhető, hogy ők maguk is ilyen, magas minőségű irodaházakat fognak létrehozni – jelentette ki.

A tendencia szerint – folytatta – évente tíz százalékkal növekedhet az SSC-munkahelyek száma. – A kérdés az, kellően ügyes-e egy város ahhoz, hogy megfelelő munkaerőt tudjon felmutatni minőségi infrastruktúrával. Ha a befektető döntésekor igen, akkor elnyerheti a lehetőséget – mondta.

Mint rámutatott, a Hunép konzorciumi partnerségéval a piac is megmérte a Tüzér utcai projektet és befektetésre alkalmasnak találta; máskülönben a cég nem kockáztatta volna a pénzét.

- Ratalics László -

Mi az a LEED?

A LEED rendszer minősítő struktúra, 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban. Új, és már meglévő épületekre egyaránt alkalmazható – olvasható az iroda.hu szakportálon. Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a megszerzésük feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. Minél jobb egy épület összpontszáma, annál jobb kategóriába esik.