Támadnak a szövőlepkék Hajdú-Biharban is

Hajdú-Bihar - Idén a tavalyinál jóval nagyobb területen okoz károkat az amerikai szövőlepke hernyója a megyében. Pusztítást a Berettyó-Kálló közben, a Nagy-Sárréten, a Bihari-síkon, az érmelléki löszös háton, illetve a Dél-Hajdúságban okozott a faj első nemzedéke, főként útmenti fákon, bokrokon. Helyenként tarrágásra is akadt példa.

Idén is pusztítja a kerteket, köztéri növényeket az amerikai szövőlepke hernyója. A Napló munkatársa a közelmúltban Álmosd köztéri fáin tapasztalta a hernyók invázióját, ezt követően fordultunk a megyei kormányhivatalhoz érdeklődve a károkról.

Mint írták, a szövőlepke első nemzedékének felszaporodását Berettyóújfaluban, Szentpéterszegen, Esztáron, Pocsajban, Püspökladányban, Zsákán, Furtán, Komádiban, Álmosdon, Kokadon, Létavértesen, Hajdúszoboszlón, Ebesen és Hajdúszováton tapasztalták. Az út menti fákon, bokrokon átlagosan 2-3 hernyófészket is találtak, de helyenként tarrágás is előfordult. A második nemzedék megjelenése augusztus közepén várható. A szaporulatot nagyban befolyásolja az időjárás: a most is jellemző száraz, nagy meleg kifejezetten kedvez nekik.

A válaszokból kiderült: idén kötelező védekezést még nem rendeltek el, nem úgy tavaly: akkor – mint arról beszámoltunk – Kismacs és Nagymacs külterületein került erre sor. A kormányhivatal azonban a védekezési kötelezettséggel kapcsolatban előzetesen már tájékoztatta a MÁV-ot, a Közutat és az önkormányzatokat.

Hernyók egy álmosdi házfalon

Ugyanakkor korántsem az amerikai szövőlepke hernyója az egyetlen, amely komoly károkat okozhat a kiskertekben, kertészetekben, erdészeti kultúrákban. Ilyen például a gyapottok-bagolylepke és muszkamoly, a kormányhivatalnak – írták – azonban nincs tudomása e fajok általi jelentős kártételről.

HBN

A csigák is…

A lepkék mellett az elszaporodott csigák is megkeseríthetik a kiskerttulajdonosok életét. Károkra főként a házatlancsigáktól lehet számítani, jelentős pusztítást pedig főleg a nedves, mély fekvésű és sokszor elhanyagolt kertekben okoznak. Ugyanakkor csigafajok okozta jelentősebb kártételről nem tud a kormányhivatal. A csigák ellen leginkább csapdázással, az egyedek begyűjtésével lehet védekezni. A növényvédőszerekkel óvatosan kell bánni – hívták fel a figyelmet –, mivel annak alkalmazása csak a védett fajokra tekintettel lehetséges: ahol házas és házatlan fajok egyaránt előfordulnak, ott kizárólag olyan védekezési módszer alkalmazható, amely nem jár a házas csigák veszélyeztetésével. A házas, védett fajok közül az éti csiga és az ugarcsiga előfordulása a legvalószínűbb.

[related-post post_id="3164442"]