Hiába nyitottunk kaput az Ukrajnából érkezőknek, ők javarészt Nyugat-Európába mennek

Hajdú-Bihar - Mióta megkönnyítették (vízummentessé tették) az ukrán és a szerb vendégmunkások beutazását az EU-ba, állítólag Magyarországra is sokan jönnek, bár a többség továbbáll nyugatra. A Naplónak nyilatkozó hajdú-bihari vállalatvezetők egybehangzó tapasztalata az, hogy a kvalifikált ukrán és szerb munkaerő javarészt már valamelyik fejlett országban dolgozik jó pénzért, és a képzetlenek közül is legfeljebb azok választanak minket, akik a határ mentén élnek.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint munkaerőpiaci szempontból ez az intézkedés kicsit megkésett, hiszen a képzett munkaerő piacán szabad kapacitás már Ukrajnában és Szerbiában se nagyon van. – Egyeztettem Ukrajnában a beregszászi, Szerbiában pedig a magyarkanizsai polgármesterrel, és mindketten arról számoltak be, hogy tőlük is a szakképzett munkaerő egy jelentős része már Nyugat–Európába távozott. Így mostanra a mobilizálható munkaerőt elsősorban a képzetlen, idénymunkára hadra fogható emberek jelentik, de közülük is leginkább azok, akik a határ mentén élnek, és a munkáltató reggel hozza, este viszi őket – mondta, hozzátéve, olyanra is van példa, hogy Magyarországon szereznek valamiféle képesítést, meg némi gyakorlatot és mennek tovább nyugatra.

Hiszen nekik mindegy, hogy 400 vagy 800 kilométerre vannak az otthontól, úgyis csak havonta vagy még ritkábban jutnak haza. De legalább jól keresnek és néhány száz euróval havonta tudják segíteni az otthon maradottakat."

Az ukránok és a szerbek a keleti blokkban egyébként főleg cseh és lengyel területen vállalnak munkát, hiszen ott nincsenek nyelvi problémáik. Az angolul jól beszélő generáció számára pedig még inkább kitárul a világ, nekünk pedig marad a probléma belföldi kezelése – véli a kamarai vezető.

Kezelik belföldön

Szabó Imre, a derecskei Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy bár közel a román határ, náluk nincsenek külföldi vendégmunkások. – Egyelőre kezeljük a problémát belföldön, bár igaz, hogy egyre nagyobb távolságra kell a munkavállalóért elmenni. Kezdetben a szomszéd 4-5 faluból összejött a kívánt létszám, most már azonban a bihari térség déli részébe is el kell menni toborozni. Meggyőződésem, hogy hosszabb távon megoldást a robotizáció jelenthet, ami ugyan kivált jelentős számú munkaerőt, viszont segíti a versenyképes gazdálkodást. Nem is értem, hogy az állam miért támogatja jelentős pénzekkel a foglalkoztatást, mikor már alig van szabad kapacitás. Éppen a fordítottját kellene csinálni – tette hozzá.

Megoldjuk hazai munkaerővel a kézimunka-igényes növények szedését, valamint a gyümölcsfák metszését. Kellenének szakmunkások, de se itthon, se külföldön nincs belőlük elég. A betanított munkára pedig egyelőre még találunk elég embert Hajdú-Biharban, illetve a szomszédos megyékben”

– nyilatkozta Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója.

Szabó Miklós, a Tranzit-Ker Csoport vezérigazgatója elmondta, hogy ők megelőzték ezt a helyzetet, mert már tavaly szerveztek be Kárpátaljáról embereket. – Béreltünk szállást nekik, gondoskodtunk az utaztatásukról, ám rövid idő alatt mégis lemorzsolódtak. Azt kell mondjam, hogy semmivel nem voltak különbek, mint a főként közmunkásokból itthon szervezett brigádok. Sőt! Pedig csináltunk kint reklámot, megkértük a munkavállalási engedélyüket, de hamar feladták ezt az életmódot – fogalmazott az ismert agrár- és élelmiszeripari szakember.

Egy hétig se bírták

Vízummentesség van, munkaerő nincs – összegezte tapasztalatait Bárány László, a Master Good cégcsoport vezérigazgatója. – Mi komolyan fontolgattuk az ukrajnai munkaerő foglalkoztatását, hiszen Kisvárdától 24 kilométer a határ. Nagy nehezen sikerült 8(!) főt összetoborozni, akik a feldolgozó üzemünkben hétfőn munkába álltak. Közülük péntekre lelépett öt, és a maradék három is követte őket napokon belül. Rá kellett jönnünk, hogy a nyugati bérek 25-30 százalékáért komoly szakembert ott sem kapunk, de képzetlenebbet is legfeljebb idénymunkára. Ezzel szemben Lengyelországban például másfél millió ukrán munkavállaló van. Nagy felvevő a cseh ipar is, de leginkább Nyugat-Európa a vendégmunkások célja. Be kell látnunk, hogy ez a vonat elment, az olcsó munkaerő víziója már a múlté – jelentette ki a vállalatvezető.

- Petneházi Attila -

Ha igen, akkor miért?

A Vasas Szakszervezeti Szövetség adatai szerint éves szinten tízezer körül lehet a harmadik országból, elsősorban Ukrajnából érkező vendégmunkások száma, akik Magyarországon leginkább a feldolgozóiparban, a raktározás valamint az építőipar területén helyezkednek el. Sokan közülük megvárják az engedély kiállítását és már mennek is tovább nyugatra. Ez egyébként nem törvénytelen, hiszen a nálunk kiállított munkavállalási engedély az egész Európai Unió területére érvényes.