Egy Munkácsyval több lehetne a Dériben, de mégsincs

Debrecen - Már az eladása pillanatában is kételyeket ébresztett a váratlanul felbukkant Munkácsy-festmény.

Egy 21 éve homályba veszett festményről törölte le a képzeletbeli port és pókhálókat egyik olvasónk, akinek a kollégája mutatott egy régi fényképet róla. Mint kiderült, a férfi Svédországban élt rokonán keresztül jutott a Munkácsy-kép Debrecenbe, az 1995-ös karácsonyi műtárgy aukcióra, ahol 1,4 millió forintért talált új gazdára. Ám a festmény sorsa innen érdekes, nem mindennapi fordulatot vett.

Bonni árverés után

A Munkácsynak tulajdonított Fejkendős nő című kép felbukkanását az akkori sajtóból is felidézhetjük. A Hajdú-bihari Nap december 11-ei számában részletesen beszámolt a Bartók Teremben megtartott III. Debreceni Karácsonyi Műtárgyaukcióról, melynek egyértelmű szenzációját adta az addig ismeretlen Munkácsy-festmény, melynek 380 ezer forint volt a kikiáltási ára. Bár ez akkor elég nagy összegnek számított, mégsem emiatt kapott megkülönböztetett figyelmet a műértőktől, hanem a nyilvánvalóan gyanús jelek okán. Kezdve onnan, hogy egy idegen nyelvű fax bizonyította volna eredetiségét, pontosabban, csak azt, hogy egy évvel korábban egy aukción Bonnban árverezték el, ahol Munkácsy Mihály meghalt. Csakhogy a papíron a halálozás dátuma tévesen szerepelt, a valódi 1900-as év helyett kilenc esztendővel későbbre tette a művész elhunytát. S, ha még ennyi furcsaság sem ébresztett volna kételyt, ott volt Munkácsy aláírása, amelyhez hasonlóval sem lehetett még addig találkozni. Ettől függetlenül a kép kalapács alá került, és az árverezést vezető Virág Judit 1,4 milliós licitjével talált új gazdára, aki a már akkor is jónevű művészettörténészt megbízta a licitálással.

Ünnepségről a raktárba

Az igazi meglepetés azonban még csak ezután jött, ugyanis – mint erről annak idején a Napló is beszámolt – a vevő négy önkormányzati gazdasági társaság, a Cívisház Kft., a Dészol Rt., a Debreceni Vízmű Rt. és Debreceni Hőszolgáltató Rt. volt. Ám nem valamelyik vezető szobájába szánták a festményt, mert azt a városnak vásárolták, és az 1996-os kultúra napi ünnepségen adta át a cívisházas Gondola Zsolt Hevessy József polgármesternek. Így derült ki, hogy valójában az akkor még megyei fenntartású Déri Múzeumnak vásárolták meg, hogy újabb Munkácsy-képet állíthasson ki az intézmény. Erre azonban azóta sem került sor.

Mint említettem, már az aukción erősen megoszlottak a vélemények a kép eredetiségét illetően, ezért az árverést szervező Máté László, a Kölcsey Művelődési Központ főtanácsosa szakértővel megvizsgáltatta a képet, s ahogy arról szintén több lap is beszámolt, pozitív eredmény született.

– Bár nekem nem voltak kétségeim az eredetiségét illetően, a szárnyra kelt pletykák miatt a képet az árverésre beadó Weszprémy Gyula műkereskedővel együtt elvittük Miskolcra, az akkori legnevesebb Munkácsy-szakértőhöz, Végvári Lajoshoz, aki a művész monográfiáját is írta – emlékezik az akkori eseményekre Máté László.

Az 1996 január 17-én készült szakvélemény egy részlete:

Ez az 56 x 41 cm méretű vászonra festett kép, amely egy sárga fejkendős nőt ábrázol és a kép baloldalának közepe táján M. Munkácsy szignóval van ellátva, kétségtelenül a mester sajátkezű alkotása. Gondot okoz, hogy a festményt restaurálták és a nő arcát a német ízlésnek megfelelően átfestették. Ennek következtében a festőre jellemző fényvezetés és árnyékolás némileg eltorzult.”

Később pedig még a modellt is beazonosítja, Munkácsy feleségének szobalányaként, akit a Leány a kútnál című képről is ismerhetünk. Ezek után kinek maradtak volna kételyei? A szakembereknek, hiszen hiába került a festmény a Déri Múzeumba, a képtáron kívül más utat nem járhatott be.

Felmerül a kérdés, a képet megvásárló cégvezetőknek nem tűnt fel, hogy többet nem láthatják? Gondola Zsolt, a Cívisház Kft. akkori igazgatója kérdéssel válaszolt.

– Van arról szakvélemény, hogy a kép hamisítvány? Arról ugyanis van, hogy eredeti, ezek után kételkednünk kellett volna? Mivel senki nem szólt nekünk a további sorsáról, feledésbe is merült. A további lépéseket amúgy sem nekünk kellett volna megtenni…

- Égerházi Péter -

„Nem is hasonlít Munkácsy ecsetkezeléséhez”

Az akkori gyűjteményvezető egyből hamisítványnak ítélte a képet.

Jól ismert művészek értékes képei között tárolják a Déri Múzeum képtárában a Fejkendős nőt, melyet egykor Munkácsy Mihály festményének is tulajdonítottak. Ez egyben azt is jelenti, hogy együtt őrzik vele a rávonatkoztatható dokumentumokat, amiket magam is megtekinthettem. Eszerint a karácsonyi árverésre beadott képpel együtt valóban érkezett egy német és svéd nyelvű fax, amelyből megtudható, a kép tulajdonosa, Rácz Lajos 1994. november 5-én vásárolta meg 10 ezer német márkáért egy bonni árverésen. Erről a mellékelt katalógus lap is árulkodik, ami mutatja, 4 ezer márka volt a kikiáltási ára. Ugyanakkor érdekes, hogy a művész halálozási dátuma tévesen 1909, ráadásul a képnek nincs is határozott elnevezése. Mindössze portréként van nevesítve, amely „egy narancssárga kendős, maga elé néző fiatal asszonyt ábrázol profilból, akinek zöld selyemruhája kiragyog a sötétből.”

Egy május elsejére keltezett dokumentum az ajándékozás tényét rögzíti, Munkácsy Mihály neve mögött kérdőjellel. Hosszú idő a január 22-től eltelt több mint három hónap, de valószínűleg akkor véglegesítették a múzeumban, hogy nem eredeti a kép. A képzőművészeti gyűjtemény jelenlegi vezetője, Fodor Éva emlékszik rá, hogy akkori elődje, Sz. Kürti Katalin egyből hamisítványnak nevezte, de erről más művészettörténészekkel is konzultált. Az aláírás mellett a Munkácsytól idegen ecsetkezelés és arcárnyékolás volt a legfőbb érvük. Utóbbira – mint már fentebb idéztük – a valódiságot igazoló Végvári Lajos is utalt átfestésként.

Maradtak kérdőjelek, így érthető, hogy Lakner Lajos tudományos igazgatóhelyettes sem zárja ki a kép újbóli, alapos megvizsgálását.

[related-post post_id="3547137"]

[related-post post_id="3553167"]