Komoly gazda nem locsolgat: Hajdú-Biharban is fokozódik az aszálykár

Hajdú-Bihar - Korszerű öntözési technológia 40-50 hektár alatt gazdaságosan nem üzemeltethető.

Tartósan vízhiányos időszakot hirdetett július 1-jétől visszavonásig a Belügyminisztérium, a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara kérésére. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodóknak nem kell vízkészlet-járulékot fizetni az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat mennyisége után.

Aranyáron vették

Szabó János, a hajdúszoboszlói Kösely Zrt. vezérigazgatója a napokban egy határszemlén arról beszélt, hogy társaságuk büszkesége az a 800 hektáros öntözőtelep, amit annak idején milliárdos ráfordításokkal állami bérelt földeken alakítottak ki, és aminek a területét a „Földet a gazdáknak!” program keretében magánszemélyek vásárolták meg „aranyáron” (hektáronként 5-6 millió forintért) a liciteken. – Van is belőle bírósági cirkusz, hiszen most már nem az állam, hanem az új tulajdonosok határozzák meg a földbérleti díjakat, miközben a megvásárlás pillanatában pontosan tudták, hogy a Kösely Zrt.-nek további 15 évre szóló bérleti joga van a területre. Ez azért kulcskérdés, mert öntözés nélkül intenzív kultúrákat termeszteni nem lehet, a víz áldás mindenre. Jól példázza ezt, hogy a folyamatosan öntözött táblánk 8-9 tonna zöldborsót termett hektáronként, míg a rendszertelenül öntözött mindössze három tonnát – mondta.

Muszáj összeállni

Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója kijelentette: a locsolgatásnak sok értelme nincs, a szakszerű, jól kiépített rendszerre alapozott öntözés viszont egyrészt értéket ment, másrészt akár megtöbbszörözheti a hozamokat. Emlékeztetett, hogy a ’70-es években kiépített öntözőrendszerüket több ütemben korszerűsítették, így ma a saját területeik mellett a jelentősebb családi gazdaságoknak öntözővizet szolgáltatnak. Ők pedig megszervezik a kisebb gazdákat, hogy lehetőség szerint azok földjeire is jusson ki a víz.

– Általános probléma, hogy kevés az öntözött terület a mezőgazdaságban. Nagyüzemi keretek között már-már tudományosan határozzuk meg a kijuttatandó víz mennyiségét, figyelemmel a talaj állapotára, a növények vízszükségletére, stb. Az a jó öntözés, ami leginkább hasonlít az esőhöz. A vízágyúk például csak korlátozottan vethetők be. A lineár rendszereket számítógép vezérli, az agronómus pedig az okostelefonján pontosan kontrollálhatja az öntözési folyamatot – avatott be a szakma rejtelmeibe a cégvezető. Hozzátette, hogy 40-50 hektár alatt ezek a technológiák gazdaságosan nem működtethetők, a családi gazdáknak tehát muszáj összeállni, ha ilyet akarnak használni.

Olyan nincs, hogy egy 100 hektáros tábla közepén az egyik gazda azt mondja, hogy az ő öt hektárját márpedig ne öntözzék”

– utalt megtörtént esetekre Bódi László, akinek meggyőződése, hogy a globális felmelegedés miatt intenzív kultúrák folyamatos öntözés nélkül nem létezhetnek. Mégpedig tápláló öntözés kell nekik; éppen annyi vizet kell kapniuk, ami a növény optimális fejlődéséhez elegendő.

Na, ettől sok gazda és gazdaság sajnos még mindig fényévnyi távolságra van. Bár amióta a társulatoktól a vízügy vette át a vízgazdálkodási feladatokat, sokkal professzionálisabb lett a szakmai munka."

Kirántják a szőnyeget?

Erdélyi Zoltán, a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója a saját bőrén tapasztalja meg évről-évre az öntözés fontosságát, mivel az általa vezetett gazdaság jelentős területen termeszt nagy vízigényű kultúrákat.

– Nekünk van 600 hektár berendezett lineár típusú öntözőrendszerünk. Az intenzív gazdálkodás nálunk azt jelenti, hogy kettős ter­mesz­tést is folytatunk, ami öntözés nélkül lehetetlen lenne. A nagy gondunk az, hogy az öntözőrendszer alatt lévő földek ugye különböző tulajdonosok birtokában vannak, és megkezdődött ezen területek alól a földnek a kivitele. Így a klasszikus integrációt egyre nehezebb csinálni, hiszen egy száz hektáros táblán akár féltucat különböző növényt szakszerűen öntözni nem lehet. Vannak, akik megértik ezt a szakmai problémát, de akad olyan is, aki még azt is megtiltaná, hogy a földjén keresztülmenjünk. Folyamatosan járnak le a földbérleti szerződések, és vagy meg tudunk egyezni a gazdával, vagy nem… – osztotta meg velünk félelmeit a vezérigazgató.

- Petneházi Attila -

Milliárdokat a határra

A Derecske által beadott európai uniós pályázatok közül az egyik legfontosabb a mezőgazdasági vállalkozók által kezdeményezett, széleskörű összefogáson alapuló, a szántóföldi öntözés korszerűsítését célzó pályamű. A több mint kétmilliárd forintból megépülő öntözőrendszernek két ütemben, a jövő év végéig meg kell valósulnia. A kisváros vezetői és polgárai idejében ismerték fel azt, hogy ha a jobban jövedelmező, intenzív növényi kultúrákkal akarnak a továbbiakban is foglalkozni, akkor a korszerű öntözési infrastruktúra számukra hatalmas versenyelőnyt jelenthet a sokszereplős piacon.

Aszály. Viszály. Muszáj?

Harmadik éve már, hogy az állam a gazdálkodóktól átvállalta a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat, csakhogy az Európai Bizottság az orrunkra koppintott azzal, hogy a tagállamoknak meg kell felelniük a Víz Keretirányelvnek, magyarán: a vízhasználók mégsem úszhatják meg a díjfizetést. Ezért döntött úgy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kéri a belügyminisztertől, ez esetben ugyanis a termelők mentesülnek a vízhasználati díj fizetése alól. Petneházi Attila írása.