Furcsábbnál furcsább bonyodalmak a debreceni botlatókövek körül

Debrecen - A zsidó hitközség nem engedélyezte, hogy a Pásti utcai zsinagógában vetítsék a botlatókövekről készült filmet.

Noha az alkotók a Pásti utcai felújított zsinagógában szerették volna bemutatni a debreceni botlatókövekről készült filmet, ezt nem tehették, miután ahhoz a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elöljárósága nem járult hozzá. A lépés azért meglepő, mert a botlatókövekkel a holokauszt idején elhurcolt zsidó áldozatoknak állítanak emléket ott, ahol utoljára éltek. Annak fényében viszont kevésbé, hogy a DZSH hozzáállása a botlatókövekhez kezdettől fogva igen ellentmondásos. Ehhez tudni kell: a járdába simuló emlékkövek ötletgazdája a Debreceni Egyetem Germanisztika Intézete, a szervezést is ők, illetve a Debreceni Német Kulturális Fórum vállalta magára, nem a hitközség.

Távol maradt Horovitz

A filmbemutatón, amelyet némi huzavona után az Aranybika szálló Hajós Alf­réd termében népes közönség előtt tartottak, ott volt a Mazsihisz-elnöke, Heisler András is, aki a tavaszi rendkívüli közgyűlésen élesen kritizálta a DZSH elnökét, Horovitz Tamást – ő viszont nem vett részt a rendezvényen. Távolmaradását a Napló érdeklődésére más elfoglaltságával magyarázta. A lapunkhoz eljutott, a Pásti utcai vetítést megtiltó levél azonban más okokat sejtet. Az e-mailben ugyanis az áll, hogy a film készítői nem kértek, így nem is kaptak engedélyt a hitközség területén történő forgatáshoz. Emiatt nemcsak hogy Debrecenben, de máshol sem járulnak hozzá a film bemutatásához – derül ki a levélből.

Mondanunk sem kell, a bemutatót ennek ellenére megtartották, sőt: a DZSH elnökségének több tagja is részt vett rajta.

Nem engedték, majd mégis…

Az emlékkövek körül nem először alakul ki furcsa helyzet a cívisvárosban. Emlékezetes: egy ideig úgy tűnt, hogy Debrecenben nem lehetnek más európai városokhoz hasonlóan botlatókövek. Azok kihelyezését nemcsak DZSH, hanem Debrecen önkormányzata is ellenezte, ezért később magyarázkodni kényszerült a polgármesteri hivatal. Kezdetben balesetveszélyesnek tartották azokat, később az abcug.hu-nak azt írták, hogy a kövek kihelyezését azért nem támogatják, mert a holokauszt áldozatainak emlékét olyan helyen kívánják őrizni, ahol a legkevesebb az esély arra, hogy az emlékhelyet vandalizmus és rasszizmus hatásai érinthetik.

Ennek nyilvánosságra ke­rülése után fordult Heisler András Mazsihisz-elnök Papp László polgármesterhez, aki aztán arról tájékoztatta: a döntést megváltoztatva mégis lehetőséget biztosítanak a botlatókövek elhelyezésére. Ugyanakkor a kövek tavaly augusztus 11-i elhelyezésekor a város részéről annak ellenére sem mondott beszédet senki, hogy a szervezők nemcsak meghívták a polgármestert, de még a Naplónak küldött meghívóban is szerepelt az önkormányzat képviselőjének beszéde a programban.

Amikor ezek alapján Horovitz Tamástól azt kérdeztük, hogy a hitközségnek van-e averziója a botlatókövekkel szemben, az elnök azt felelte, szó sincs erről, örülnek az emlékhelyeknek.

Az önkormányzat vandalizmustól és rasszizmustól való félelme kapcsán pedig a polgármesteri hivatal kérdésünkre azt írta, nem érkezett hozzájuk jelzés arról, hogy a lerakott 28 botlatókő bármelyike megsérült volna. Arra a kérdésünkre viszont sokatmondóan nem válaszoltak, hogy tudnak-e olyan balesetről, ami a kövek miatt következett volna be…

Újabb emlékek készülnek

Ellenben azt közölték, hogy újabb botlatókövek elhelyezéséhez járult hozzá az önkormányzat. Így egy-egy mementó kerül majd a Batthyány utca 11/c és a Csapó utca 52. elé, a Piac utca 77-nél pedig két követ fognak elhelyezni. Úgy tudjuk, ezek jövő év elején kerülhetnek a járdába.

- Szabó Zsolt László -

Nincs gyanúsított

Egyelőre nincs gyanúsítottja a Debreceni Zsidó Hitközség pénzköltései miatt indult nyomozásnak – derült ki a megyei rendőr-főkapitányságnak a Napló érdeklődésére küldött válaszából. Mint arról írtunk, májusban sikkasztás bűntett elkövetésének gyanúja miatt kezdtek vizsgálódni a hitközségnél. A nyomozás a DZSH 95 millió forintos Mazsihisz-kölcsönével van összefüggésben, amelyet a két zsinagógjuk és a székházuk felújítása miatt vettek fel a Mazsihisztől. Erre azért volt szükség, mert az uniós és állami támogatás nem lett elég a felújításra. A kölcsönt aztán nem tudták időre visszafizetni.

[related-post post_id="3448141"]

[related-post post_id="3418382"]