Idővel kiirtják a csalitost a templomromok körül

Debrecen - A növényzet magasságára jellemző, hogy Józs­án a bozótból többnyire csak az emberek feje látszott ki. Segítséget ígért a Debrecen határában (Alsójózsán és Domboson) található Árpád-kori templomromok kitakarításához Papp László polgármester a Debreceni Városvédő és -Szépítő Egyesület elnökének, Karácsonyi Györgynek. Utóbbi szerint az állagmegóvásra azért lenne szükség, mert mindkét építmény meglehetősen rossz állapotban van.

Alaprajzot fejekből

A józsai főutcától, a Szentgyörfalvi utcától alig 100 méterre, Alsójózsán található Szent György templom manapság mindössze fél méter magas falakból álló maradványait mostanra benőtték a fák és a bokrok, így már csak azok találják meg, akik azt nagyon keresik. – A városvédőkkel jártunk nemrégiben a romoknál, ahol az épület körvonalait csak úgy tudtuk meghatározni, hogy a tagok egymástól nagyjából két méterre felálltak a falakra – fogalmazott Karácsonyi György.

A templom egykor toronnyal is rendelkezett. Fotó: Molnár Péter

A Sámsoni út közelében, Dombostanya határában elhelyezkedő másik romtemplom a középkorban Parlag faluhoz tartozott. A viszonylag nagy méretű, a törökdúlásig létezett gótikus, egyhajós templom toronnyal is rendelkezett. A maradványokat az elmúlt évtizedekben kikezdte az időjárás. Az 1989-ben ott végzett ásatás után a fából készült palánkkerítést széthordták. A falak tetejéről lehullott tégladarabok, kövek közül a nagyobbakat a Déri Múzeum munkatársai néhány hónapja igyekeztek legalább részben visszahelyezni.

Érték lehet 2023-ra is

Információink szerint Papp László polgármester azt jelezte a városvédőknek, hogy a Dehusz munkatársai a kérdéses emlékek környezetét rendbe teszik, kitakarítják. Felújításról nincs szó.

Rácz Zoltán építész aki a ’80-as évek végén részt vett a dombosi romok feltárásában és konzerválásában, ennek kapcsán lapunknak elmondta: azt javasolja, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2023. pályázat keretében Debrecen önkormányzata hozzon rendbe (alakítson ki) a város környékén emlékhelyeket. Például a nagyközönség számára is bemutathatóvá, látogathatóvá kellene tenni a repülőtér mellett elhelyezkedő Szepes-halom belsejében futó alagutakat. Szintén megőrzésre, fejlesztésre méltónak tartaná a nagycserei erdőben megbújó Szent János templomromot (és persze a dombosit is). Mivel Debrecen egykori tágas határában sok a török hódoltság során elpusztult középkori falu templomának ma csak a helyét ismerjük (Elep, Balmaz, Ohat, Zám, Macs, Monostor, Soma, Haláp) ezeknek egy-egy parányi dombból és műkő táblából álló emlékhelyeket alakítana ki a neves építész.

Rácz Zoltán javaslatait írásba foglalta, a dokumentumot pedig elküldte Somogyi-Tóth Dánielnek, a kulturális főváros pályázattal foglalkozó programiroda vezetőjének és Angi Jánosnak, a Déri Múzeum igazgatójának.

HBN–OCS