Torzó marad a kútrendszerből

Hajdú-Bihar - Kiderítettük, hány közkút működik a megyében, ezekből bárki ihat vizet.

Bár nem különösebben kerül sokba a közkutak – hivatalos nevükön ejektoros kutak – fenntartása az önkormányzatoknak, mégis mind kevesebből juthatunk vízhez – derült ki a Hajdú-bihari Napló kutakodásából. A megye településeinek többségében szolgáltató Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) a közelmúltban levélben fordult a helyhatóságokhoz. Ebben azt kérik, hogy mérjék fel, mennyi közkifolyóra van szükségük, így a közeljövőben ismét csökkenhet a kutak száma.

Ötven éve szolgálatban

A falusi utcaképet évtizedeken át meghatározó kék nyomós kutakat a települések ivóvízhálózatának kiépítésével telepítették főként a 60–70-es években. Mivel mára kevés olyan belterületi ingatlan maradt, ahol ne volna bevezetve a víz (például Tiszagyulaházán és Újtikoson is 98 százalékos a kiépítettség), az elmúlt években egymás után „apadtak ki” megyeszerte a víznyerők. Miután azonban a leszerelésük aránytalanul sokba kerülne, a legtöbb helyen elzárják azokat. Takács József (Fidesz-KDNP), Újtikos polgármestere ezzel kapcsolatban azt mondta, náluk mind a 12 kút működőképes, de ma ennek harmadát használják.

A közkutak teljes eltűnésétől azonban egyelőre nem kell tartani. A minimális vízszolgáltatást ugyanis törvény írja elő. Eszerint az ellátás akkor biztosított, ha egy főnek naponta legalább 20 liter mennyiségben a lakóhelytől számítottan legfeljebb 150 méter távolságban elérhető az ivóvíz (társasházakra más szabályozás érvényes).

A TRV kezdeményezésének pontos okát nem tudtuk meg. De nem volna meglepő, ha gazdasági megfontolások állnának mögötte. Mert bár a társaságoknak a veszteség jelentős részét nem a közkutakból elfolyó, vagy ott illegálisan használt víz okozza – hanem informátoraink szerint a felderítetlen repedésekben elszivárgó víz –, adódnak az elszámolás körül viták. Vannak ugyanis olyan kutak, ahol könnyen lehet, az átalány nem fedezi a kútnál ténylegesen elhasznált víz díját.

1600-nál is több kút még mindig

Mivel nem találtunk adatokat arról, hogy hány közkifolyó működik a megyében, magunk próbáltuk kideríteni. A megye legtöbb helységében szolgáltató TRV azt közölte, a társasághoz tartozó 60 településen – a szám a külterületi településrészekkel együtt értendő, ilyen például Egyek-Telekháza – 1190 közkifolyó használható, ebből eddig éppen százat szereltek fel mérőórával. A Debreceni Vízmű 23 településén 359, míg a Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltatóhoz tartozó megyei helységekben 360 közkút működik. Miután egy települést (Újirázon 12 kút van) az Alföldvíz, kettőt pedig most a Észak-magyarországi Regionális Vízművek lát el (Tiszagyulaházán hét, Újtikoson négy működik), az adatokat összesítve az derült ki, hogy a megyében jelenleg 1624 közkifolyó használható.

HBN–SZZSL

Debrecenben lopták a vizet, ezért elzárták

Debrecenben is egyre csökken a közkifolyók száma. Az utolsó nagy lezárási hullám 2010-ben volt – tudtuk meg a polgármesteri hivataltól –, mivel azt tapasztalták, hogy jelentősen megnőtt az illegális használatból (autómosás, kertöntözés) származó vízdíj. Így ma 27 kút üzemel a 180-ból. (Érdekesség, hogy korábban ennél is többet használhattak. Józsán, amely egykor önálló település volt, akkoriban száznál is több működött.)

A polgármesteri hivatal megkeresésünkre közölte: közkifolyót csak azon a területeken üzemeltetnek, ahol az egészséges ivóvíz más úton nem érhető el, mivel – írták – azok vizét a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlanok lakói vehetik rendszeresen igénybe. A közkutak jelentős része ugyanakkor nincs mérőegységgel felszerelve, azok után a Debreceni Vízmű Zrt.-vel kötött megállapodás alapján fizetnek, a működő kutanként (melynek száma változhat) naponta 250 liternyi fogyasztást számol el a szolgáltató. A kutak fenntartási költsége tavaly több mint 1,5 millió forintba került.

Ahol szükséges volt, meghagyták

Bár Konyáron ma már csak 12 utcai kútból lehet vizet nyerni, ez is elég, hogy a rászorulóknak az előírásoknak megfelelően elérhető legyen az ivóvíz. – Emlékeim szerint húsz éve ennek még három-négyszerese működött a faluban. A meglévő kutak fenntartása évente 600 ezer forintjába kerül az önkormányzatnak – magyarázta érdeklődésünkre Vig Szilárd (független) polgármester.

Nyírmártonfalva is kapott megkeresést a TRV-től. A 20 meglévő kútból kilencet tart meg az önkormányzat. Erről testületi ülésen döntöttek a helyi képviselők. Mint Kövér Mihály Csaba (MSZP) elmondta, a megmaradókat mérőórával fogják felszerelni, így a tényleges fogyasztás kevesebb lehet, mint az átalány. Eddig egy kút fenntartása 18 ezer forintba került havonta. Beke Imre (független) nádudvari városvezető pedig arról beszélt, a bevezető utak mellett az első kutat mindenhol meghagyták, hogy az utazók vagy a hazaérkezők kortyolhassanak a hűsítőből, ha szükséges. Hozzátette, náluk átlagosan kilenc köbméter víz fogy a kutakból.