Ennél gázosabb már nem lehetne a helyzet a Hortobágyon

Hortobágy - A törvények útvesztőjében elsikkad a lényeg: egy nyugdíjas házaspárt kikapcsoltak a szolgáltatásból.

Ahhoz, hogy a több hete húzódó ügy abszurditását érzékelni lehessen, érdemes a cikkhez mellékelt fotókat jobban szemügyre venni. Ugyanis a Tigáz Zrt. szolgáltatását eddig gyanútlanul igénybe vevő 71 éves Várnay Ákos és felesége a napokban azzal szembesült, hogy az ipari méretű nyomásszabályozó berendezést, a hozzá tartozó fémházzal és csövekkel nekik kell kicseréltetni, a durván elhanyagolt környezet pedig rendbe tenni, és az előírások szerint körbekeríteni. S, ami még szebb a dologban, mindezt az ingatlanjuktól több mint száz méterre! Amíg ezt nem végzik el, nem kapnak gázt, így azóta főzéshez, fürdéshez és mosogatáshoz melegítik a vizet, még szerencse, hogy fűteniük nem kell.

Kijavítás után elzárás

A nem mindennapi és végtelennek tűnő történet (több tucatnyi levélváltáson vagyunk túl a szolgáltatóval és a panaszossal) azzal kezdődött, hogy a miskolci bányafelügyelet munkatársai április végén ellenőrzést végeztek Hortobágyon, a Borsós majori nyomásszabályozó állomásnál. A volt hízóbáránytelep szomszédságában található nyomásszabályzónál szivárgást és elhanyagolt műszaki állapotot észleltek, amit jeleztek az illetékes kormányhivatalnak, amely kötelezte a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft.-t a kizárásra a hibaelhárításáig. Ezt az érdekelt fogyasztók a jelzett napra, június 7-re el is végeztették, közülük Várnayék, akik a célvezeték végéről kapják a gázt, a nyomásszabályzó gyártójának az alvállalkozójával, a nyíregyházi Banu-Szer Kft.-vel a szivárgást is elháríttatták. Erről írást is kaptak, ám ekkor érte őket a meglepetés: ennek ellenére a gázszolgáltató azonnal megszüntette a gázkivételt, hiába fizettek ki több mint 41 ezer forintot a javításért.

Fotó: Várnay Ákos

A miértre kapott választól még jobban megdöbbentek: „A feltárt és elhárított impulzuscsőkötés-szivárgás, nem elegendő a szabályzó állomás ideiglenes üzembe helyezéséhez. További feltétel az állomás területének (pl.: fakivágás, bozótirtás) kerítésének karbantartása, pótlása. A védőszekrények funkciójuk ellátására alkalmas állapotba hozása. Szükséges továbbá az elavult, cserére javasolt, több mint 30 éves szabályzó cseréje is.”

Ekkor még kétségbeesettebben fordult szerkesztőségünkhöz a 71 éves nyugdíjas, aki nem érti, miért nekik kellene ezeket elvégezni vagy elvégeztetni, hiszen csak „mezei” fogyasztók.

Legyen a tulajdonuk

A Tigáz Zrt. sajtószóvivőjétől, Száraz Gábortól megkaptuk rá a választ. „Ez a terület korábban a Hortobágyi Állami Gazdaság tulajdonában volt, és gázzal egy úgynevezett célvezetéken keresztül látták el, amely szintén a HÁG tulajdonát képezte. A Hortobágyi Állami Gazdaság 1983-ban vagyonfelosztással megszűnt, azonban senki nem rendezte a célvezeték tulajdoni helyzetét. Információink szerint a területen lévő ingatlanok tulajdonosai sem kívánják magukat e vezetékszakasz tulajdonosaként bejegyeztetni, mert a hozzá kapcsolódó infra­struktúra átminősítésével (célvezetékből elosztó vezetékké), valamint a vezetékjog megalapításával együtt jelentős költséget kellene vállalniuk érte.”

Ez rögtön újabb kérdést vetett fel: a Tigáz által használt elhasználódott infrastruktúrát miért a fogyasztóknak kellene tulajdonba venni, és gondoskodni róla? Erre is megérkezett a szóvivőtől a válasz. A Tigáz-DSO Földgázelosztó Kft. elosztóhálózatot üzemeltet, a korábban a gazdaság tulajdonát képező célvezetéket nem. Tulajdonjog, vagy üzemeltetési szerződés hiányában nem rendelkezhet más tulajdona felett, ezt törvények szabályozzák így.

Hol a tulajdonos?

Most érkeztünk el a probléma gyökeréhez: nincs kivel szerződést kötni, mert senki nem tudja, kinek a tulajdona a célvezeték, a nyomásszabályozó állomások területe és berendezése. S mindez évtizedek után derül ki. Várnay Ákosék ugyanis 1979. év végén költöztek abba a szolgálati lakásba, melyet a HÁG-tól kaptak, és alfogyasztói lettek az állami gazdaságnak. Annak megszűnte után pedig szolgáltatási/fogyasztói szerződést kötöttek a Tigázzal, mit sem sejtve arról, hogy az infrastruktúra tulajdonjoga rendezetlen maradt. Annak ugyanis egyelőre kideríthetetlen a birtokosa, ez derül ki Száraz Gábor leveléből is. „A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. tagadja, hogy tulajdonába tartozna a vezeték, mert egy 1994-ből birtokukban levő irat tanúsága szerint a Hortobágyi Állami Gazdaság privatizációja során a gázvezetékeket az önkormányzat részére átadásra kijelölt vagyoni körbe sorolta az akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. Ezen irat hitelességéről megbízható információink nincsenek, illetve a vagyonátadásról sem tudunk. Azaz a tulajdonos személye számunkra jelenleg ismeretlen, mert akkor, amikor ezt a kérdést rendezni kellett volna, akkor sem a régi, sem a vagyonelemek új tulajdonosai nem rendelkeztek erről egyértelműen és visszakövethetően. Tehát ma a Tigáz sem tudja, ki a tulajdonos, és kivel kellene azt a bizonyos üzemeltetési szerződést megkötni.”

Fotó: Várnay Ákos

Jóhiszeműen tévedtek

Arra a kérdésre, hogy eddig akkor mi alapján kaptak Várnayék gázt, a szóvivő úgy fogalmazott: „Erre a rendezetlen viszonyra a bányahatósági vizsgálat során derült számunkra is fény. Akkor tudta meg a Tigáz, hogy a célvezeték tulajdoni viszonyát a vagyonfelosztáskor és azóta sem rendezték, eddig az érintett felek abban a hiszemben voltak, hogy minden rendben van.” Azért csak nem hagyja az embert – különösen Várnayékat – nyugodni a gondolat, hogy nem tűnt fel ennyi ideig a szolgáltatónak (2007-ben jött létre az önálló cég, a Tigáz DSO) ez a helyzet. Sőt, Várnay Ákos azt sem érti, a most rajtuk számon kért biztonságos üzemeltetés miért csak néhány hete lett fontos!

- Égerházi Péter -

Egyeztetést ajánlanak

Jelenleg tehát patthelyzet állt elő. A szolgáltató a kezdeti merev álláspontból engedve egyeztetést javasolt az érintett feleknek (fogyasztók, génmegőrző, önkormányzat). Mivel az 1983-ban megkötött üzemeltetési szerződés három év után lejárt, nincs megkérdőjelezhető eljárás még „jogelőd” részéről sem. Az, hogy kinek a „kompetenciája” hol kezdődjön/érjen véget, ezeken az egyeztetéseken kell tisztázni – írja Száraz Gábor.

Ezzel valóban lépnek egyet, de a cél ettől még mindig nagyon távol marad, s Várnayék önhibájukon kívül elszenvedői egy különleges szabályzási helyzetnek.