Trágyalé folyt a védett területre - Biztosan szennyezett a Tövises vize

Pocsaj - Azonnali hatállyal eltiltotta a szakigazgatási hivatal a környezetszennyezéstől annak a pocsaji állattartó telepnek a vezetőjét, amelyiktől a Napló információi szerint hígtrágya kerülhetett a nagyközséghez közeli tó vizébe.

Lapunkat egy pocsaji férfi kereste meg azzal, hogy véleménye szerint évek óta komoly környezetszennyezés zajlik a mintegy 2,5 ezres település határában, egy szarvasmarhatelepnél. A 400 fejőstehénnel rendelkező vállalkozásnál megerősítették, hogy négy évvel ezelőtt 150 millió forint uniós támogatást kaptak egy korszerű trágyatároló és szétválasztó létesítésére, amely el is készült. Ennek ellenére a hígtrágyát időnként a teleppel szomszédos, Natura 2000-es védelem alatt álló területre, a Tövises-tóba, illetve őslápra engedik – kifogásolta a helyi lakos, aki korábban a tehenészetnél dolgozott, de – ismerte el – megromlott a viszonya a tulajdonossal.

A tsz a tóba folyatta

A helyszínen tájékozódtunk a több hektárnyi területen, egy domb tetején lévő tehenészetnél. A szilárd trágya átmeneti elhelyezésére szolgáló létesítmény kívülről egy több méter magas, vasbeton fallal körbevett – felülről nyitott – „erődre” emlékeztet. A mellette kialakított hígtrágyatároló – egy földbe süllyesztett, kerek, vasbeton medence – színig telve volt a bűzös lével. Arról is meggyőződtünk, hogy a 6-8 méter magas domboldal tetejéről valami tényleg lefolyt a Tövises-tóba és az azzal összefüggő lápra. Előbbi barnás, büdös vizét jelentős részben nád borította.

– Nem igaz, hogy a hígtrágyát a tóba engedjük, a zárt trágyatároló elkészülése óta folyamatosan működik a szétválasztás. A trágyát két szippantós autóval a saját, közeli földjeimre hordjuk – válaszolta a vádra a tehenészet tulajdonosa, aki szerint hülye lenne kiengedni a trágyát, amikor így sincs elegendő csapadék… A férfi hozzátette: a domboldalon látható lefolyás nyomát az eső okozta, az nem a tározóból ered.

Állítása szerint a medencében látható folyadék inkább a csapadékból eredő és a tejházból kifolyó vízből állt össze, s úgy vélte, a vízmosás 8-10 évvel ezelőtt keletkezhetett, akkor, amikor a telep még a helyi termelőszövetkezeté volt.

– Az istállóink mélyalmos jellegűek, vagyis a hígtrágya nagy részét felveszi az odahordott szalma. Májustól decemberig csak 300 állat van itt, a többi legelőn áll – közölte a tulajdonos, hangsúlyozva: a termelőszövetkezet szintén ott tárolta a trágyát legalább 50 éven keresztül, és a hígat egy csövön keresztül valóban a tóba engedték. Így az szerinte átitatta a talajt, amit a csapadék még sokáig bemoshat a Tövises-tó vizébe.

A talajt is vizsgálják

– Az állattartó telep üzemeltetőjét azonnali hatállyal eltiltottuk a környezetszennyező tevékenységtől – reagált Kórós Csaba József, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának vezetője valamivel azután, hogy a segítségüket kértük az ügyben. Az is kiderült, hogy több szakértő bevonásával eljárást indítottak az ügyben, és talajvizsgálatot is végeznek.

A kormányhivatal azt is igyekszik felmérni – reagáltak –, hogy a védett terület helyreállítására van-e reális lehetőség, valamint a károkozás mértékétől függően bírságot is kiszabhatnak.

- Orosz Csaba -