Augusztusi holdfényben igazán aktív a rejtélyes hortobágyi madár

Hortobágy - TerepSzemle Stúdió – A havasi lile másfél-két hónapot időzik a pusztán.

Augusztus második felében a Hortobágy déli pusztáin megjelenik egy különös kis madár. Leginkább Angyalháza birkák által rövidre rágott, szikes, padkás részén fordul elő. Kora hajnalban, olykor már sötétben indul táplálék után, amikor sáskákat, a birkák által hátrahagyott ürülék körül található legyeket és minden más útjába kerülő rovart összeszed. Holdvilágos éjszakákon akár egész éjjel aktív marad, majd ahogy melegszik az idő, késő délelőtt enyhelyet keres egy szikpadka repedésében vagy egy csenkeszcsomó árnyékában. Ekkor annyira elnyomja a meleg, hogy akár pár méterre is meg lehet közelíteni, akkor sem repül el.

Tenyeréből a gilisztákat

Az amúgy is nagyon szelíd madárról a világhíres Bengt Berg nagyon érdekes könyvet írt „Lile barátom” címen. A fészkelő havasi lile a lépésről lépésre történő fokozatos közeledésére lassanként annyira megszelídült, hogy tojásain ülve minden teketória nélkül Bengt Berg tenyeréből vette át a gilisztákat.

Ez a rigótól alig nagyobb madár Európában főleg a Lappföldön költ. Ott is furcsa életet él, hiszen a tojók a nagyobbak és színesebbek, párzás után 1-4 tojásukat hátrahagyják a hímeknek, így főleg azok kotlanak, majd nevelik fel a fiókákat. Hozzánk augusztus második felében a hidegfrontok szárnyán érkeznek meg első csapataik, állományuk olykor a több százra is felduzzad, máskor pedig alig ötven példányt találnak csak a megfigyelők belőle.

Átvedli a télire

A havasi lile a pusztán másfél-két hónapot időzik, ezalatt átvedli nyári színes tollruháját a fakóbb télire, és október végén útnak indul a Nyugat-Irántól Marokkóig tartó keskeny sávban húzódó nyílt, alacsony fekvésű kopár füves pusztákon, félsivatagokban található telelőhelyeikre. Tavaszi vonulása sokkal gyorsabb, szinte csak elvétve figyelhető meg egy-egy példánya vagy kisebb csapata hazánkban.

HBN–Konyhás István