Helyi közélet

2015.01.28. 12:51

„Aki nemcsak vallja, hanem teszi az igazságot…”

Debrecen - Nemzeti nagyságunk, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia alapítójának 80. születésnapja tiszteletére január 22-én, a magyar kultúra napján emlékkiállítás nyílt meg a Kölcsey Központban.

Debrecen - Nemzeti nagyságunk, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia alapítójának 80. születésnapja tiszteletére január 22-én, a magyar kultúra napján emlékkiállítás nyílt meg a Kölcsey Központban.

Napjainkban, amikor műemlékekben és városképi jelentőségű, régi és új épületekben szegény városunkban a múltunkat őrző értékekért olykor még pereskedni is kell, különösen nagy erővel hat a látogatókra a gyönyörű képekből, vázlatokból, magyarázatokból és különféle írásokból sugárzó rendkívüli tehetség és magyarság, a kikezdhetetlen igazságérzet és – a mestert idézve – „a hittel végzett munka” ereje.„…Összekötni az eget és a földet”. A kiállítás címe jelmondat is lehetne, mely a témában kevésbé jártasak számára is nyilvánvalóvá teszi, hogy az alkotó képzeletvilágában és eszköztárában a szimbólumoknak rendkívüli jelentősége van. A „földből kinövő templomok, melyekre felülről ereszkednek rá a tornyok”, vagy a két domb között végighúzódó, a kelet és nyugat szorításában élő magyarságot jelképező keskeny folyosó (Sevillai Világkiállítás pavilonja), a csillagok, a Nap és a Hold ábrázolása egyaránt a lélekben fogant, filozofikus és mély gyökerű gondolkodásmód következményei, melyek megjelenítése többnyire szokatlan elgondolás szerint történik. „…rengeteg olyan műszaki megoldást alkalmazott, amellyel felszabadította az építészet technológiáját a lehetetlennek látszó dolgok megvalósításával” (Rácz Zoltán építész). Így vált alkotásai által egy személyben megtartóvá és újítóvá. Mint a XX. századi nemzeti zenénkben Bartók és Kodály.

„…Aki nem csak vallja, hanem teszi az igazságot, az bármennyire elszigetelt legyen, a világban nagyobb jót tett, mint aki megalkuvásból tett sokat” – olvasható egyik írásában. Bár művészete a világ számos egyetemén tananyag, itthon, alkotóként nem lehetett könnyű dolga, mert „az örök mércéhez igazította, és soha sem volt hajlandó mézbe mártani szavait sem hízelgés, sem fenyegetés hatására” „...mellette állva nyilvánvaló volt: csak a középszer törtet” (Orbán Viktor temetési beszédéből). Magyarsága és megalkuvást nem tűrő lénye is oka lehetett annak, hogy a Kádár-rendszerben elhallgattatták, ezért Budapesten életművének egyetlen jelentős alkotása sem látható. Az alkotó mondanivalója a hatalommal szemben nem szokott alku tárgya lenni. Csak reménykedni tudunk, hogy a Krisztinavárosba megálmodott templom immáron engedélyes terve (melyet az építész elhunyta után a megmaradt vázlatok alapján a tanítványok fejeztek be), pénzhiány miatt nem fog sokáig egy íróasztal fiókjában porosodni.

Debrecenben kétszer adott be jelentősebb pályázatot, minden látható következmény nélkül (Udvarház, Tóth Árpád Gimnázium). Sajnálhatjuk azt is, hogy a mostani, egyébként rendkívüli élményt és lelki feltöltődést nyújtó kiállítás helyszűke miatt (?!) a fővárosi, Vigadó-­béli életmű-kiállításnak csak egy részét tartalmazza… Annak azonban őszintén örülünk, hogy a szerves építőművészet – a múzsák testvériségének jegyében… – most reflektorfénybe került, s talán egyszer városunkban is otthonra talál a „száz méter hosszú és tízemeletes hatalmas fiókos szekrények,” valamint a „gép-totemállatnak” hódoló építészek által kreált „üres ’intenzív’ terek” méltó ellensúlyaként.

(A kiállítást Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere, Csernyus Lőrinc építész és Nagy Ervin országos főépítész nyitotta meg. A szövegben idézett mondatok, kifejezések tőlük hangzottak el. A bemutató március 1-jéig látható a Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében.)

- Molnár Zsolt, Debrecen -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában