Helyi közélet

2014.12.13. 12:20

Vendégjegyzet: 275 éves a Kollégiumi Kántus

<em>Magyarország legrégebben folyamatosan működő kórusa a Debreceni Református Kollégium Kántusa, amely 1739 óta megszakítás nélkül szolgálja a nemzeti kultúra és az egyházzene ügyét.</em> Dr. Fekete Károly jegyzete.

Magyarország legrégebben folyamatosan működő kórusa a Debreceni Református Kollégium Kántusa, amely 1739 óta megszakítás nélkül szolgálja a nemzeti kultúra és az egyházzene ügyét. Dr. Fekete Károly jegyzete.

Debrecen város történetében fájdalmas időszakot jelentett 1739, amikor pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. A temetések szomorú gyakorisága késztette Maróthit arra, hogy a Kollégiumban maradt diákokból temetési kart alakítson. Az egyre bővülő létszámú énekkar rangos helyet töltött be a Kollégium diákegyleteinek sorában. A 19. században Szotyori Nagy Károly nevéhez fűződik a férfikarrá alakulás (1846). Az énekkar első főfoglalkozású karnagya 1885-től Mácsai Sándor volt, aki negyvenévi munkássága alatt a debreceni egyházzenei hagyományokat híven ápoló, igényes szakembernek bizonyult. Sokat tett a debreceni Csokonai-kultusz ápolásáért is. Mácsait tanítványa, Szigethy Gyula követte, aki eljuttatta a Kántust a kodályi-bartóki szellemiségig. A Dóczi Leánygimnázium államosítása és a Fiúgimnáziummal történő összevonása után, 1954-től a Kántus ifjúsági vegyeskarrá szerveződött.

A kórus mai fénykora 1967-től kezdődött, amikor Berkesi Sándor lett a Kántus karnagya. Berkesi Sándor zeneakadémiai tanulmányainak ideje egybeesett Kodály Zoltán életének utolsó öt esztendejével, amelyek alatt a személyes hatások, találkozások elkötelezetté tették őt a magyar zene ügye mellett. Az idősebb Kodály-tanítványok keze alatt még mélyebbre ereszkedtek az ügyszeretet gyökerei. A fiatal karnagy életre szólóan elraktározta magában a pedagógus, karmester, „néptanító” Ádám Jenő, a zeneszerző és zenetudós Bárdos Lajos és a hitvalló református zenei szaktekintély Gárdonyi Zoltán tanításait. A tőlük tanult szakmai-lelki hozzáállással rövid idő alatt látványos eredményeket ért el. G. Fr. Händel János-passiójának magyarországi bemutatója, a Kóruspódium és az Éneklő Ifjúság rendezvényein való folyamatos jelenlét, a Kántusnak írt és ajánlott művek ősbemutatóinak sora jelzi ezt az utat. Az 1975-től kezdődő külföldi hangversenykörutak négy földrész 27 országába vezettek. Több hanglemez, még több CD-lemez, külföldi műsoros magnókazetták, rádió- és TV-felvételek, nemzetközi kórusversenyek kiemelkedő helyezései bizonyítják (Debrecen – 1982; Middlesbrough – 1984; Spittal – 1988; Budapest – 1997), hogy Maróthi György magvetése nem volt hiábavaló.

A 275. jubileumi év nyitóhangversenyének koncertfelvétele idén adventre jelent meg, amelyen Orbán György Karácsonyi oratóriuma és három összkari mű hallható.

Amikor évtizedekig képtelenség volt a gazdag protestáns egyházzenei tradíciót az azt megillető súllyal megszólaltatni, akkor a Kántus átmentette a protestáns egyházzenei örökséget a mába.

Berkesi Sándor ennek tudatos vállalásával formálta ki azt a karakterisztikus arcélt adó repertoárt, amelyben megférnek egymás mellett a bibliai szövegekre készült művek, a klasszikus magyar költők versmegzenésítései (ahogyan Kodály nevezte, a „megkésett melódiák”) és a magyar folklór gyöngyszemei. Ezek a markáns vonások eredményezik a prófétikus üzenet zengő megszólaltatását, amely összecseng azzal a programmal, hogy a Kollégium tehetséggondozó és tehetségnevelő munkájában mindig jelen volt az európai értékek és a magyarság népi kultúrájának őrzése, az irodalompártolás és a hitvallásos öntudat képviselete.

A Kántus közösségformáló ereje a magyar zenei köznevelés egyik ritkasága. Ennek a zenei köznevelésnek köszönheti a Kollégium, hogy diákjai előkelő helyezéseket értek el a Bartók, Kodály, Liszt és Erkel műveltségi versenyeken. A Kántus teremtette zenei színvonal miatt válhatott évtizedekre otthonává a magyar református kántorképzés ügyének a Református Kollégium.

A Kántus célkitűzései között központi jelentőségű lett az elmúlt időszakban a Kárpát-medence magyarságának zenei lelkigondozása. A zenei anyanyelv hangzóvá tételét a falusi gyülekezetek templomaitól a koncertpódiumokig egyformán magas művészi igénnyel képviseli a Kollégiumi Kántus, amely miatt méltán vált fogalommá a hazai reformátusság és a határokon túli magyarság szemében. Az énekkar a magyar protestáns egyházzene „nagyköveteként” fontos missziót vállal fel bárhol is jár a világon, Erdélytől Amerikán át Japánig és Koreáig.

A fenti teljesítmények miatt kapta meg a Kántus a „Magyar Örökség” címet (1997) és Debrecen város Pro Urbe-díját (2003).

- Dr. Fekete Károly -

(A szerző a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora, egyetemi tanár)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában