A kokónak a nő lába között, a pénznek a szélhámosnál a helye

Debrecen - Amikor az amerikai álmot az őrült pénzhajhászás és a hedonizmus lélektelensége vágja gerincre.Jordan Belfort (Leonardo DiCaprio) egyetlen igazi vágya, hogy gazdag legyen. Ha az „amerikai álomért” előbb egy Wall Street-i brókerháznál kell csicskázni, no problem. Jordan mérhetetlen ambícióit csak pillanatra fékezi le, hogy a brókervizsgáját követő első munkanapja éppen a tőzsdekrachot jelentő Fekete Hétfő (1986. október 19.), minek következtében még azelőtt megy a levesbe, hogy megmutathatná, mennyi hús van venne. Az ifjú titán így a pénzvilág központja helyett egy lepattant külvárosi irodában debütál, ahol a botcsinálta, prosztó, de legalább korrekt üzletkötők között atomrakétaként megy a mennybe totális gátlástalanságával: nagy tőzsdecégek helyett semmirevaló vállalkozások értékpapírjait sózza rá hiszékeny kishalakra brutális jutalékért.

Merthogy Jordan elképesztő rádumálógép: felhív ismeretlenül, és olyan magabiztosan, lelkesen, mézes-mázosan löki a tutit az év üzletéről, hogy áldozatai, akik nem láthatják át, milyen ördögi, ezerszeresen kifinomított és végigpörgetett forgatókönyvben osztott rájuk szerepet a lelkiismeretlen bróker, sorra bedőlnek neki.

A lényeg: Jordan rövid időn belül annyi pénzre tesz szert, hogy saját céget (Stratton Oakmont) alapít a régi haverjaiból, illetve újdonsült barátjával, Donnie Azoff-fal (Jonah Hill), akikbe beleveri: addig pofázni, pedálozni, kamuzni, amíg az ügyfél inkább rááll a bizniszre, csak hagyják már békén.

Bűntudat nélkül

Az élet Jordant igazolja, nem bírnak annyit hazudni, hogy ne keressék hülyére magukat. A Stratton Oakmont hamarosan brókerek tucatjaival dolgozik, hírhedt „falka” olyan sajátosan primitív rituálékkal, melyekben a kilenctől négyig gyakorolt egoizmus, felszínesség és bűntudati elfojtás minden árnya visszaköszön: érzelmi igényeiket, már ha egyáltalán lennének, kemény kokózással, gyógyszerezéssel nyomják agyon, míg altesti vágyaikat a legváltozatosabb árú kurvákhoz dörgölik, a repedtsarkúaktól az ezerdolcsis modellekig, aki csak megvehető. Nőnek ebben a filmben, amely az aljas indokból, különösen nagy értékre elkövetett meggazdagodással párosuló mélységes lelki szegénység sztoriját igyekszik elmesélni moralizálós limonádétól mentesen, nem is lehet értelmes mondata: a nő A Wall Street farkasában csak egy szép test, amihez minél több dollárköteget igyekeznek rögzíteni, csak egy szép mell, amibe kommentár nélkül belemarkolnak, csak egy szép fenék, amiről kokaint szippantanak fel.

A szex és a drogok lefelé örvénylő spiráljában a pénz páratlan tehetségű prédikátora, Jordan Belfort maga is a talmi csillogás, a sekélyesség bábja, a maga egydimenziós karakterében egyszerű, mint a tök: bár helikoptert vásárolhat az ötvenméteres tengerjárója tetejére, és konfettiként szórhatja a dollárokat az utána koslató FBI-ügynök után, barátként, 11 másodpercet „bíró” szeretőként, férjként, apaként egyaránt megbukik. Képzeljék csak el azt a filmet, amelyiknek az egyik – nézőként – legszívderítőbb jelenete az, amikor a kokszoló főhőst a felesége kirángatja az aktuális cicababája mellől a limóból, hogy rommá pofozza egy szálloda előtt.

A teljes cikk a csütörtöki Naplóban, illetve a naplo.hu oldalon olvasható el teljes terjedelmében.