Tanárbácsi csak mutatóban van

Hajdú-Bihar – Nyíracsád általános iskolájába 470 diák jár, oktatásukban, nevelésükben 36 pedagógus, 29 nő és 7 férfi vesz részt, tehát a tantestület több mint 80 százaléka nő.
– Kétségtelen, de nem meglepő, hogy a pálya teljesen elnőiesedett. Régebben érezhetően nagyobb volt a pedagógusok megbecsülése, ma pedig már szinte a „veszélyes” szakmák közé sorolható ez a foglalkozás. Ráadásul anyagilag sincs elismerve a tanár munkája, így a férfiak, a családfenntartók, ha tehetik, más szakma felé orientálódnak. Az elnőiesedés másik okát abban látom, hogy a tanító néni sokszor szinte a „tyúkanyó” szerepét játssza, hisz a kicsi gyermek még igényli az anyáskodást, ami a férfiaknak mindig nehezebben feladat. Ugyanakkor hihetetlenül nagy szükség lenne a pályán a férfiakra, hisz egyre több gyermek nő fel csonka családban, a személyiség egészséges fejlődéséhez pedig elengedhetetlenül szükség lenne a példára, a férfiszerep modelljére, amit ha a családban nem lát a gyermek, legalább az iskolában találkozzon vele – fogalmazta meg véleményét Gnáj Ferencné igazgató helyettes.

Női szigor

A debreceni Hatvani István Általános Iskolában 45 tanár tanít, ebből 5 férfi; testnevelési órán és a napköziben találkoznak a diákokkal.
– Úgy véljük, jobb lenne, ha több férfitanár lenne, a gyerekeknek hiányoznak – mondta Bertók Krisztina megbízott igazgató. – A pálya elnőiesedésében nyilván közrejátszik, hogy a pedagógusi bérből nehezen lehet családot fenntartani. Természetesen nincs külön bánásmód nálunk, mindenkinek a szakmai teljesítménye számít. Fegyelmet tartani pedig ugyanúgy tudnak a tanárnők, mint a férfiak.
Egy másik megkérdezett iskolaigazgató úgy véli, ma egy egy nőtanár ugyanolyan szigorú és következetes lehet, mint férfi kollégája, ha nem méginkább! Ennek éppen az az oka, hogy a férfiak megfogyatkoztak a pályán, s a nők pótolták őket e tekintetben is.

Régen más volt

A komádi általános iskolában 51 tanár tanít, ebből 8 férfi. A tanárok és a megkérdezett szülők is egyetértenek abban, hogy más volt az iskola régen. Nagyobb volt a fegyelem, a gyerekek számára is fontos és mérvadó volt a pedagógus szava, sőt a puszta a jelenléte is. Tisztelet övezte a tanárt, nem kérdőjelezte meg döntéseit sem a szülő, sem a gyermek. A felnőttek szívesen emlékeznek vissza szigorú és következetes tanáraikra, nemre való tekintet nélkül. Akkor a gyermek előtt volt férfi minta és erre nagy szükség lenne napjainkban is.

Nemi szerepek szerint

- A pedagógusi pálya elnőiesedése alapvetően az egész oktatási rendszerünkre jellemző – magyarázza Girasek János pszichológus, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola docense. – Egy biztos: nem jó tendencia. Ha egy szakmának magas a presztízse, azt főleg férfiak művelik. Az elnőiesedés sajnos, azt sugallja a társadalomnak, hogy a tanárok munkája nem igazán értékes, ami súlyos hiba, hiszen ők nevelik a jövő nemzedékét.
– Ahogy a családban, úgy az iskolán belül is kívánatos lenne egy egészséges egyensúly a férfiak és nők arányában, szerepvállalásában. A kisdiákok elsősorban női pedagógusokkal találkoznak, ami az érzelmi nevelés, a családiasabb hangulat kialakítása miatt nem baj. A normák közvetítéséhez azonban férfi tanár is kellene! Alsó tagozatban 60-40 százalék nő-férfi arány, felsőben és még később a középiskolában 50-50 százalék, vagy még inkább egy kicsit a férfiak számbeli fölénye lenne ideális.

Hitelesség

– Ez a tárgyak tanításának hitelessége szempontjából is fontos. A társadalmi munkamegosztásban kialakult, kinek hol van a helye és a gyerekek fejében ennek megfelelő elvárás van. A nőkről úgy véljük, inkább az érzelmekhez értenek míg a férfiak racionális gondolkodásúak. Így például egy fizikai kísérletet hitelesebben mutatna be egy férfi pedagógus. Persze, nem azt mondom, hogy egy nő nem taníthat jól reáltárgyat, hanem azt, hogy a nők inkább érzelmeket közvetítenek, a férfiak pedig normákat.
– A 7-8 évesek problémáihoz egy tanítónő jobban tud érzelmileg közelíteni. Azonban később, a középiskolában a szabályok és minták átadásának nagyon fontosabb szerepük van, ezt pedig hatékonyabban végezné a férfi, akit hagyományosan a tekintély, a hatalom képviselőjének tartunk, aki kikényszeríti a normák betartását. Nem csoda, hogy mindezek hiányában annyi erőszakos cselekedet történik ma az iskolákban. Természetesen egy tanárnő is képes határozott és következetes lenni, de a viszonyrendszerünk szerint hitelesebb, ha egyik tevékenységet a férfi, másikat a nő végzi. A pszichés hatások szempontjából is fontos a nemek kiegyensúlyozott aránya. Nem baj, ha a kisiskolásokat több nő tanítja, de ha egyáltalán nem tanít férfi, az igen! Ez a társadalom leképeződésének sem felel meg! A tendencia azonban egyelőre nem fog megváltozni, jelenleg a főiskola tanító szakán csak elvétve akad férfi hallgató (kb. 5%). Az egyetemen is tanítok, ott is alacsony, mintegy 20-25 százalék a tanárnak készülő férfiak aránya - mondta Girasek János.