Helyi közélet

2008.09.15. 10:26

Hányan járnak jól az M4-essel?

<p>Valamilyen információs hiba történhetett: éveken keresztül nem rögzítették a román féllel, hol is lesz a csatlakozás? A románok Borsról beszéltek, mi oda terveztünk, aztán ők máshogy gondolták...</p>

– 2003-ban törvény született a magyar gyorsforgalmi utak hálózatáról. E szerint 2015-ig egészen a román határig elkészül az M4 autópálya (és folytatásaként az M8), ahol (a már épülő) A3 Transilvania (Észak-Erdélyi) autópályával fogják összekötni.

Csakhogy 2007. január 1. óta alapjaiban változott meg térségünk közlekedési helyzete Románia és Bulgária EU-ba lépése miatt – magyarázza Kincses László, az M4-est Biharnak Egyesület elnöke.

Ártánd helyett

– 2005-ben a Püspökladánytól a határig tartó szakasz nyomvonalát elkészítették és benyújtották a Környezetvédelmi Főhatósághoz.

De valamilyen információs hiba történhetett: éveken keresztül nem rögzítették a román féllel, hol is lesz a csatlakozás?

A románok Borsról (Ártánd) beszéltek, mi oda terveztünk, aztán ők máshogy gondolták és Nagykerekihez tervezték a csatlakozást.

Csak 2008. januárban jelölték ki közösen a határmetszéspontot, utóbbi településnél. Mi évekkel el vagyunk késve, ők viszont nagyon jól állnak az ő részükkel, ezért kényszerpályára kerültünk.

A nyomvonal északi és déli változata között 10-12 km a különbség, ez a szakasz okoz most gondot a döntéshozóknak.

Miért gondolták át a tervüket a románok? Az A3-as (Észak-erdélyi) autópálya eredetileg a mostani, E60-as jelű, Királyhágón átmenő, kanyargós hegyi út mentén (a Sebes-Körös völgyében) haladt volna.

Csakhogy úgy döntöttek, 15-20 km-rel északabbra tolják, nagyjából a Berettyó völgyét követve, így sokkal kevesebb alagutat kell fúrni a hegyeken át és közelebb lesz elzártabb nagyvárosokhoz is (Zilah, Nagybánya-Szatmárnémeti). Időközben már épül a Nagyváradot délről és nyugatról elkerülő szakasz is, mely északon Kügypusztánál csatlakozik az A3 autópályába – a határtól négy kilométerre (Nagykereki magasságában).

A legrövidebb úton

– A nagykereki autópálya-csatlakozás csak az északi iránynak alkalmasabb, nyugatról kelet felé haladva Berettyóújfalunál szlalompálya jellegű kanyarkombinációval lehetne csatlakoztatni az M4 autópályát az eddigi nyomvonaltervhez.

Csakhogy ezen kívül is több komoly gond van vele. Egyik, hogy ha Ladánytól Nagykerekiig az eddig javasolt utat építenék, akkor az csak 3-4 kistelepülésnek lesz jó, de másfél tucatnyi Dél-bihari település 28 ezer lakójának nem (a térképen A jelű szakasz).

Éppen arra törekszünk, hogy minél többen kerülhessenek autópálya-közelbe, hiszen így lehetne azokat a falvakat a gazdasági vérkeringésbe bekapcsolni; jól tudjuk, milyen fontos ez, főleg ilyen szegény területen – mondta a civil szervezet elnöke.

A másik probléma Nagyvárad helyzetéből adódik. Ez a város hihetetlen fejlődésen ment át az utóbbi időben, hatalmas GDP potenciálja és érdekérvényesítő képessége van. Környezetében óriási logisztikai bázisok alakultak ki, ahol naponta kamionok százait rakodják meg áruval, aztán irány Nyugat-Európa!

Mégpedig a legrövidebb úton, vagyis Ártánd, aztán a 42-esen Berettyóújfalu felé. Nem akarnak gazdaságtalan többlet utat tenni fel Kügypusztához, hogy az M4-es autópályán Berettyóújfalu felé haladhassanak.

(Egy kamionosnak, aki rossz, kanyargós hegyi utakhoz szokott, a 42-es út tökéletesen megfelel.) Ha Nagykerekihez építenék az M4 autópályát, akkor nem lehet tehermentesíteni a 42-es főutat, ugyanakkora marad a kamionforgalma!

Kelet vagy Nyugat?
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy jelentős dilemmát okoz az M35 nyomvonal is. Az (A1-es jelű) nyomvonalterv Derecskét nyugatról kerülné meg. Nagyon értékes (30-40 aranykoronás) termőföldeken halad keresztül és azért, hogy a Berettyóújfalu észak-keleti szegletében lévő műemlék Herpály templomot kellő messzeségben elkerülje (ezzel megspórolva az évekig elhúzódó kötelező ásatásokat), a várostól 5-7 km-re, annak ipari parkjától távol csatlakozhatna az M4-esbe.

– Mi, civilek a Derecskét keletről elkerülő utat (A2-es terv) támogatjuk, és – tudomásunk szerint – a zöldek kivételével mindenki más is: több környékbeli önkormányzat, lakosok, az „autópálya szakma”, stb.

Ez az út a mezőgazdaság szempontjából értéktelenebb legelős, mocsaras területen megy át, egyenesebb, rövidebb és szinte közvetlenül Berettyóújfalu mellett csatlakozhatna az M4-esbe. Így már „irányban állna” a határhoz vivő nyomvonalon.

E terv megvalósítását nehezíti, hogy Derecskétől keletre természetvédelmi területek találhatók. Csakhogy, sajnos, akármerre vezessük is az utat, mindenképpen át kell mennie ilyen területeken. Javaslatunk egy olyan útvonal, amely a lehető legkisebb mértékben érinti a védett területeket. Berettyóújfalutól délre,

Mezőpeterd felé, a 42-es út mentén haladna és a Biharkeresztest elkerülő szakasz 58. km után elágazva tartana Nagykerekinek. Ez lenne a legrövidebb út a határhoz és így kapcsolhatnánk be a legtöbb települést (a térképen zölddel jelölve) – tette hozzá Kincses László.

Magyar Autópálya-hálózat

Részegen megfordult az autópálya-alagútban

2010-re elkészül az M6-os autópálya

2010-ben nyílik az észak-erdélyi autópálya egy része

Autópálya-bírság tévedésből

Ezek is érdekelhetik