Nigériai játék – életre halálra

A debreceni fiatalember mindent átélt, amit egy hollywoodi sikerfilmben láthatunk.

Az ilyen levelet az emberek többsége egyetlen mozdulattal törli, őt viszont hajtotta a kíváncsiság. – Az egyenlítő közeli Beninből, Afrikából érkezett e-mailben a kongói államfő személyi titkára arra kért: részesedés fejében segítsek a puccsal megbuktatott főnöke 10 millió dollárját kihozni az országból – vág bele a történetbe Mezei Tamás, aki debreceni egyetemista. – Európai üzlettársként én könnyebben mozoghatok a pénzzel a határon – indokolta kérését. Kétes angolságú leveleiben leírta, egy biztonsági cég vigyáz a pénzes bőröndre, amíg el nem jönnek érte, az őrzésért azonban még 100 ezer dollár hátralékot kell kifizetni. Javasoltam: odautazok, segítek kivenni a pénzt, majd abból kifizetjük a díjat. Bankszámlát nyitottam Beninben, rátettem a megtakarított pénzem. Felvettem a vérhas, kolera, hepatitis, a sárgaláz, malária elleni oltásokat, repülőjegyet foglaltattam és szállást egy négycsillagos hotelben. Ezzel el is fogyott a pénzem, de a családom támogatott.


Egy bőrönd pénz


– Megérkezésem után felhívtam a titkárt, reggel mégis a biztonsági cég pisztolytáskás emberei kerestek fel, s kérték a nekik járó őrzési díjat. Szerződést ajánlottam: amint kezemben az összeg, háromszoros díjat fizetek. Elfogadták. A pénz kiviteléhez szükséges „vámos papírok” illetéket kölcsönökből fizettem ki.

 Másnap találkoztunk a cég arab főnökével, ő átadta a műanyag bőröndöt, benne a nylon fóliába csomagolt, 100 dollárosokból kirakott 10 millió dollárral. A pénzt azonban biztonsági okok miatt vegyi anyaggal vonták be, amit egy bizonyos vegyszerrel áttörölve, szárazra vasalva lehetett eltávolítani – sorolja Tamás a bonyodalmakat. – A művelet nélkül a bankjegyek a levegőn megfeketednek, és a pénz használhatatlanná válik, állt a mellékelt levélben, amihez kevéske vegyszert is tettek.

 Kipróbáltuk, lemostunk egy köteget, a pénzváltóban elfogadták, eredeti bankók voltak! A vegyszert gyártó tajvani cég hívása is sokba került, azonban a másnap érkező „szakember” pénzkonzerváló porra 20 ezer dollárt, az összes pénz lemosási díjaként pedig 250 ezer dollárt kért. Az összeg hallatán lefőttem. Ennyi pénzem nem volt. Győzködtek: ha fizetek, azonnal lemossák a pénzt.

A hamarosan megjelenő smasszerekkel is közöltem: nincs ennyi tőkém, haza kell utaznom üzlettársakat keresni. Persze marasztalni akart, de ekkor már zavart, hogy ennyire sürgős a dolog. Talán csak látható naivitásomnak köszönhető, hogy bíztak bennem.


Eszmélés


Az éjszakázásoktól, s az ekkorra több mint 10 millió forintnyi veszteségtől teljesen kiborult fiú kijelentkezett a szállóból, a telefonokat nem vette fel, s bár a reptér hangosbemondójával kerestették, felszállt a hazafelé tartó gépre. Itthon testőrt keresett, hogy visszamenjenek a pénzért. A „profi” nem vállalta, s javasolta: ő se menjen vissza.

Hősünk az egykor a nigériai nagykövetségen dolgozó ismerős hölgytől megtudta, a „játék” neve: Nigériai átverés. Az eddigi adatok szerint 10 vállalkozó emberből 8-nak nyoma vész, az az 1-2, akit megtalálnak, bolondok házában, szerveitől megfosztva kerül elő. – Az országutak mentén az ismétlőfegyvertől kezdve, a ferde szemű csecsemőn és a bal vesén át, az oxfordi diplomáig minden megvehető – meséli Tamás. – Lehettem volna szervkereskedelem áldozata, személyazonosságomat felhasználhatták volna utazgatásra, vízumkérésre, csempészésre, a pénzzel pedig valószínűleg a kapun sem jutottam volna ki.

Hazatérte után Tamás útlevelet és telefonszámot változtatott, átértékelte életét, s beiratkozott filozófia szakra.

Dienes-Nagy Erika [email protected]