2024.12.25. 07:20
Több mint 80 ezer feladatot láttak el idén a hajdú-bihari mentők
Külön sürgősségi szint alapján sorolják be az ellátásra szorulókat, így hatékonyabban el tudják osztani az erőforrásokat. A mentőknek egyetlen nap alatt 200-220 feladatot kell ellátniuk a vármegyében.
Az átlagember nem is gondolná, milyen összetett feladat hárul az Országos Mentőszolgálat dolgozóira. Rendkívüli háttérmunkát igényel a sikeres életmentés, és az, hogy a bajba jutottakhoz a leghamarabb kiérkezzenek a mentők, hiszen minden másodperc számíthat. A Haon Ménes Dávidot, az Országos Mentőszolgálat Debreceni Mentőállomásának kiemelt állomásvezető mentőtisztjét kérdezte arról, hány esetben vonultak a mentők idén a vármegyében.
Mint mondta, bajtársainak Hajdú-Biharban átlagosan 200-220 mentőfeladatot kell ellátniuk 24 óra alatt, 2024-ben idáig a vármegyében több mint 80 ezer feladatot láttak el a mentők, ebből Debrecenben több mint 32 ezret. Arra a kérdésre, hogy jellemzően hány perc alatt ér ki a mentő hívás után, a következőket mondta:
A betegosztályozás finomhangolása nyomán a korábbi három helyett 2024 eleje óta öt sürgősségi szintbe sorolják az eseteket, a pontosabb osztályozás jobb erőforrás-elosztást tesz lehetővé, így a legsúlyosabb állapotú betegek jutnak leghamarabb ellátáshoz
– ismertette.
Több sürgősségi szintet különböztetnek meg a mentők
Kifejtette, melyek tartoznak az öt kategóriába: a P1-es osztály, amikor azonnali beavatkozás nélkül légzés-keringésleállás fenyeget, a légzési, keringési státus instabil (például súlyos sérültek, tüdőödéma, szívinfarktus), ezen belül kiemelt P1, amelybe a legmagasabb időfaktorú kórképeket, az újraélesztésre szoruló eseteket sorolják.
A P2 a potenciálisan fenyegető állapot, ez esetben a további romlás elkerülése érdekében gyors beavatkozás szükséges. Ilyen lehet többek közt a súlyosabb hipoglikémia (alacsony vércukorszint). A P3-as kategóriába az aktuálisan stabil vitális paraméterek tartoznak, az állapotromlás lehetőségének fennállásával, mint például a csonttörés. A P4 a stabil vitális paramétereket takarja, amikor az akut beavatkozás igénye alacsony, és akut állapotromlás nélküli panaszok – például exsiccosis (kiszáradás) – állnak fent. A P5 pedig az enyhe, veszélyeztetettségre nem utaló panaszokra utal, ami halasztható vagy mellőzhető vizsgálatot, beavatkozást igényel, mondjuk derékfájás vagy torokgyulladás esetén, amit szintén az Országos Mentőszolgálat irányítása és az Országos Mentőszolgálat alapellátási ügyeletének munkatársai látnak el.
Egy szofisztikált algoritmus segítségével, szigorú kikérdezési protokoll mentén folyik a digitalizált triázsolás, amely alapján a mentésirányító eldönti, kihez kell mentőt küldeni, és milyen szintű ellátásra szorul a beteg. A sürgős ellátásra nem szorulókat is minden esetben ellátjuk tanácsokkal, illetve átcsatornázzuk az ügyeleti ellátókhoz. A P3-as besorolású pácienseket pedig adott esetben visszahívjuk, hogy szükség esetén újrapriorizáljuk
– árulta el az állomásvezető.
Hozzátette, enyhébb rosszullét esetén az alapellátási ügyeleten személyesen vagy a 1830-as számon lehet segítséget kérni, életveszélyes állapot esetén pedig a 112-es segélyhívó számon keresztül érhető el a mentőszolgálat.