Ha kell, égő házba rohannak be, ha kell, erőszakolót fognak a debreceni körzeti megbízottak

Rohamsisak, szúrás- és lövedékálló mellény, fegyver, gumibot, bilincs, nyomtatványok hada – csak néhány dolog azokból, amiket bepakolnak a kocsiba, mielőtt elindulnak az őrsről. A körzeti megbízottak (kmb.) feladatköre igen sokrétű, mondhatni, mindenhez is kell érteniük. Benne van a pakliban, hogy egy szolgálat alatt egy körzeti megbízott délelőtt még egy iskolában tart előadást, de a szolgálat végén égő házba rohan be, vagy elfog egy erőszakolót – de az extrém esetekről kicsit később. 
Két debreceni körzeti megbízottal beszélgettem, s beleláthattam, miről szól ez a szolgálattípus. Simonka Tamás főtörzszászlós közel 25 éve dolgozik a rendőrség kötelékében ugyanabban az épületben, a Sámsoni út 147. szám alatti őrsön. Itt találkoztunk most is, itt működik ugyanis a Körzeti Megbízotti Alosztály. Debrecen közigazgatási területe öt részre van felosztva, így öt kmb.-csoport működik a vármegyeszékhelyen. Simonka Tamás a kertségi csoport vezetője, míg Berki Róbert főtörzsőrmester az újkerti csoportban látja el a napi feladatait. Mikor arról kérdeztem őket, mit csinál egy körzeti megbízott, egy hosszas felsorolást kaptam. 

Határidős munkáink is vannak, ez különbözteti meg a járőri létet a körzeti megbízottaktól. Bírósági megkeresésekre készítünk akár egy tartózkodási helyet megállapító ellen­őrzést, fegyvertároló helyek ellenőrzését hajtjuk végre, de iskolarendőri feladatokat is ellátunk. Abban is különbözünk a járőröktől, hogy több energiát és időt kell fordítanunk a területünkön élő lakosokkal való kapcsolattartásra – részletezte Berki Róbert. 

Összegezvén elmondható, hogy elég sokoldalú a feladatrendszerük, és természetesen vannak olyan nem várt események, amikor számíthatnak berendelésre. – Egy körzeti megbízottnak mindent kell tudnia, mindenhez értenie kell: a bűnügyi munkához, a közrendvédelmi, közlekedésrendészeti feladatokhoz is – tette hozzá a főtörzsőrmester. 

– tette hozzá Simonka Tamás, akinek „örökség” volt ez a pálya, édesapja is rendőr volt, nyomozóként dolgozott. – Pont úgy szereltem fel, hogy ő még állományban volt pár évig, ő elment nyugdíjba, én pedig maradtam – emlékezett vissza. 
 

Nincs két egyforma városrész, megvannak a sajátosságaik 

A körzeti megbízottak telefonszáma nyilvános, vannak fogadóóráik, a lakosok megkereshetik őket a problémáikkal. Minden területnek megvan a maga sajátossága és a maga problémája, ezekre is kitértünk. Berki Róbert újkerti területe felöleli a Nagy­erdőt, hozzá tartozik a Füredi úttól Józsáig elterülő rész, valamint a Domokos Márton-kert és Pallag is. – Ezen a területen nagyon sok a panellakás, ezért a legtöbb lakossági panasz csendháborítás miatt történik. Kötelességem a panasz benyújtása után felvenni a kapcsolatot az állampolgárral, kimenni, beszélgetni vele, és amennyiben tudok, segítek neki, vagy megadom számára azt a jogi felvilágosítást, amivel tovább tud lépni. Nem minden panasz esetében tudunk hatékonyan intézkedni, jogszabályi keretek közé vagyunk szorítva, de meg tudjuk neki adni a kellő felvilágosítást. Ezek úgymond a kis problémák, de van a másik véglet is, amikor információ jut a tudomásunkra egy bűncselekményt elkövető személyről, vagy fennáll a bűncselekmény elkövetésének lehetősége. Körzeti megbízottként ezeket az információkat fel kell dolgoznunk, továbbítani a kollégáknak, sokszor volt rá példa, hogy a közös munkával fel tudtunk deríteni bűncselekményeket. Komoly ügyekben is tudunk intézkedni, de a kisebb problémákkal is ugyanúgy foglalkoznunk kell – tudatta Berki Róbert. 
 

Simonka Tamás 2005 óta körzeti megbízott a kertségi területen, ami igen összetettnek mondható. – A területem nagyon sok részből áll: Fényes udvar, Homokkert, Lencz-, Kerekes-, József Attila-, Szabadságtelep, Bánk, Haláp, Nagycsere, Fancsika. A mi területünk nagyobb, de lélekszámban kevesebb ember él itt, mint mondjuk, az újkerti részen – mondta. S mivel ennyire sokrétű a terület, szerteágazó a problémarendszer is, amivel foglalkoznia kell. Tapasztalatai szerint a normál kertvárosi részeken nem nagyon van probléma, elvétve egy-két csendháborítás vagy közlekedési probléma, a tanyavilág pedig teljesen más történet. Ott a falopásokra kell odafigyelni, sok idős ember lakik a tanyavilágban, őket a tanyagondnokokkal együtt szokták felkeresni. – Igyekszem a területen az összes részt bejárni, de a kollégáim területére is szeretek odafigyelni – mondta. Simonka Tamás egy szolgálat alatt 2-3 területet is bejár, hiszen tudja, hol vannak a visszatérő problémák. – 

A sok-sok szolgálatban eltöltött év bizony hozott magával nagy sztorikat is, bár nehéz ezeket előszedni, mert mint mondták, lehet, ami egy civilnek érdekes, az nekik nem. Berki Róbert egy életmentésről beszélt, egy égő házból hoztak ki egy idős nénit két éve. – A Covid idején minden szolgálatban 2-300 címet kellett ellenőrizni, mert sokan voltak karanténban. Pont Sámsonkertben voltam ellen­őrizni egy kolléganővel, illetve egy polgárőrrel. Kaptam egy küldést, miszerint Hajdúsámsonban kigyulladt egy ház, nagy lánggal ég, a lehető legközelebbi egység induljon. Mi voltunk a legközelebb, öt percen belül kiértünk a helyszínre. Égett a ház, a lakók segítségével berúgtuk az ajtót, egy rollerrel még egy ablakot is próbáltam betörni, az ujjamat szétvágta az üvegszilánk. Bementünk a házba, két nő volt bent, az egyiket ki tudtuk hozni, a másikat sajnos nem. Utólag gondolkodva elég veszélyes játék volt, mert amikor a tűzoltók kijöttek, ők is csak a Drager maszkban tudtak bemenni, de ilyen szituációban nem nagyon mérle­gelsz, ösztönösen cselekszel. Megúsztam egy bekötözött ujjal, és köhögtem még egy napig – zárta rövidre a nem mindennapi cselekedetet. Jó fogásnak titulálta azt, amikor egy szombat éjszaka fogtak el egy autókat feltörő bandát, amely a határtól eljutva Debrecenig különböző városokban 12 autót tört fel. Simonka Tamással is dolgoztak egy-két évet közösen, tömören úgy fogalmazott, voltak jó kis elfogásaik és üldözéseik. 

Két órán belül megvolt az erőszakoló 

Végül a 25 évnyi megszámlálhatatlan eset közül Tamás is megosztott egyet. – Hajdúsámsonban a sámsoni kollégával közösen voltunk szolgálatban. Egy 16 éves, intézeti kislány eltávozást kapott a debreceni intézetből, hogy hazamenjen Sámsonba az édesanyjához. Délutáni busszal utazott haza, de egy fiú ráakaszkodott, követte, beszélt hozzá, ez elfajult addig, hogy ez az ittas fiatalember egy nála lévő vodkásüveget összetört, azzal megfenyegette a kislányt, és elvitte a vasútállomás mosdójába. Fenyegetéssel ott tartotta, többször megerőszakolta, csak másnap engedte el a lányt, aki hazament, majd értesítették a rendőrséget. A helyi kolléga nagy személy­ismerettel rendelkezett, elkezdtük a nyomokat visszakövetni, a személyleírás és a kolléga ismeretei alapján sikerült is megtalálni a fiút. 

Mint mondta, jó, rossz és fájó történetek egyaránt vannak, egy körözött személy elfogása közben pár évvel ezelőtt például eltört a térde, de akadt már fent kerítésen is. 

 – vallja Berki Róbert. Hozzátette: aki könnyen befolyásolható, hiszékeny, az nem jó utcai zsaru, fenntartásokkal kell kezelni, amit az állampolgár elmond. 

Berki Róbert viszonylag fiatalon lett rendőr, húszévesen végezte el a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolát. Építészmérnöknek készült, de területet váltott, s nem bánta meg. – A tanáraink arra tanítottak bennünket, hogy ez egy hivatás, 14 éve nemcsak egy munkaként tekintek rá, hanem hivatásként. 

Kiss Dóra