Az iskolaőrök segítenek visszaszorítani az iskolai erőszakot

Az elmúlt tanévben 26 oktatási intézményben teljesítettek szolgálatot az iskolaőrök Hajdú-Bihar megyében, a 2022-2023-as tanévben pedig további 8 tanintézmény csatlakozik a programhoz – fogalmazott lapunknak Juhász Zoltán rendőr alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője.

Mint kiemelte, a parlament 2020 nyarán döntött az iskolaőrprogram elindításáról, melynek célja az iskolai erőszak visszaszorítása. Hazánkban mind idáig csaknem félezer tanintézetben voltak jelen iskolaőrök, szeptembertől ez a szám növekedik: több mint 100 intézmény kapcsolódik a programhoz. – Az iskolaőr olyan sajátos jogokkal felruházott, közfeladatot ellátó személy, aki az oktatási intézmény területén, tanítási időben dolgozik, a számára biztosított formaruhában (jelvénnyel, igazolvánnyal). Rendelkezik bizonyos intézkedési jogosultságokkal, mint például igazoltatás, helyszínbiztosítás, tetten ért személy visszatartása – fogalmazott. Nyomatékosította, az iskolaőrök gázsprayt, gumibotot és bilincset tarthatnak maguknál, lőfegyvert nem. Kiemelte, hogy

Rongálás, zaklatás

Véget ért a nyári vakáció, néhány napja országszerte becsengetnek a köznevelési intézményekben, így Juhász Zoltán rendőr alezredessel az iskolán belüli erőszakról is beszélgettünk. Kiemelte, az iskolai bántalmazás nemcsak fizikai erőszakban merül ki, hanem ide tartozik egymás megalázása, kicsúfolása is, amikor szóban bántjuk a másikat. – Rendőrségi intézkedésre akkor kerülhet sor, amikor a cselekmény már eléri a szabálysértés, vagy bűncselekmény mértékét: garázdaság, zaklatás, kényszerítés, rágalmazás, testi sértés stb. (Akkor beszélhetünk bántalmazásról, ha az megvalósít bizonyos jellegű bűncselekményt: testi sértés, rongálás, zaklatás, kényszerítés stb.). Ez utóbbiak történhetnek: diák-diák, tanár-diák, szülő-diák sérelmére – hangsúlyozta. Hozzátette, nem minden esetről érkezik bejelentés a rendőrségre, nyilvánvalóan sokkal több hasonló eset történik, azonban ezek nem kerülnek napvilágra. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szülő jó kapcsolatot ápoljon a gyermekével, minél többször üljön le vele beszélgetni, legyen érdeklődő: csak így lehet megelőzni, orvosolni a problémát.

Tanulmányi eredmények romlása

– emelte ki. Legtöbb esetben, amikor iskolai áldozattá válik valaki, akkor a sérelmeit szégyelli elmondani még a közeli barátainak is. Megpróbálja magában tartani, addig húzni, amíg netalántán teljesen összeomlik. Juhász Zoltán rendőr alezredes hozzáfűzte, látható jelei vannak annak, ha egy diák folyamatos zaklatásnak van kitéve. – Észrevehetően zárkózottabbá válik, tanulmányi eredményei romlanak. Szinte hozzájuk sem lehet szólni, mert azonnal felcsattannak, mert támadásnak, piszkálódásnak vesznek mindenféle közeledést – mondta. Továbbá kitért arra, hogy olyan pszichoszomatikus tünetek is kialakulhatnak a bántalmazottnál, mint: rossz közérzet, reggeli hasfájás, remegés.

Leszögezte, ne gondoljuk, hogy az jó jel, ha a gyermek nem jár el otthonról a társaival a közeli sportpályára focizni, vagy éppen a parkba beszélgetni. A kamaszok nem változnak meg egyik pillanatról a másikra, mindig kell lennie nyomós oknak, ha rövid időn belül teljesen más viselkedést mutatnak. 

– hangsúlyozta.

Zaklatás és online bántalmazás

Klausz Melinda közösségimédia-specialista érdeklődésünkre elmondta, az online felületeken sokkal gyorsabban és könnyebben terjed a gyerekek közötti bántás, mert nem látják a másik arcát, hogy mit él át, milyen érzéseket kelt benne egy-egy gonoszkodó üzenet. Ezáltal sajnos fel sem fogják pontosan, hogy mit tesznek. Ráadásul a közösségi médiában nagyon gyakran álprofillal is fent vannak a gyerekek – főleg azokban az esetekben, ha a szülők tiltják a jelenlétet az oldalakon – így sokkal nehezebb is beazonosítani az „elkövetőt”. – Bármilyen kéretlen üzenet esetén tudjuk jelezni az adott felületnek, hogy az nem várt vagy bántó, sértő, gyűlöletkeltő tartalom, le tudjuk tiltani az illetőt. A lényeg ilyenkor ugyanis az, hogy ne adjunk további terepet a bántás lehetőségének. Elsőként azonban érdemes megírni a másik félnek, hogy ez nem esett jól, kérlek, ne küldj ilyen üzeneteket és ha folytatja, akkor jöhet a letiltás – jegyezte meg.

– szögezte le. Kitért arra, a kommunikáció felgyorsult, sok olyan képet, szöveget vittünk fel a felületekre, amit később csúfolódásra, beszólásra használhatnak a kisebbek. – Emiatt nagyon fontos, hogy a szülő jól gondolja át, hogy milyen képeket, tartalmakat, sztorikat oszt meg gyermekéről. Egy kisbabakorban elkövetett cuki dolog, akár egy hajba ragadó rágógumi aranyos lehet, azonban ezzel a gyerekek és a tinik néha kegyetlenül vissza tudnak élni, kifigurázva a másikat – emelte. Hozzátette, emiatt minden megosztás előtt érdemes végiggondolni, hogy akár 10 év múlva is valóban aranyos, cuki lesz-e a közzétett tartalom, vagy akkor már támadásnak adhat alapot. Ha bántás történik, akkor érdemes végigbeszélgetni a lehetőségeket a gyerekekkel és elmesélni nekik, hogy nem mindenki feltétlenül gonosz, lehet, hogy őt is éppen bántották, felmérgesítették és emiatt akart beszólni. – Fontos átbeszélni a megoldási módokat is (letiltás, jelentés), az azonban, hogy emiatt ne legyünk jelen a közösségimédia-felületeken, vagy például a TikTokon teljes mértékben letiltsuk a kommentelés lehetőségét, nem vezet sajnos célra, mert idővel ezzel a jelenséggel és megoldásával is meg kell ismerkednie a gyereknek – hangsúlyozta.

NE