2022.05.28. 20:00
Nyáron is veszélyforrás lehet a szén-monoxid
A fűtési szezonnak ugyan vége, ám sokan nem is sejtik, hogy a mérgezés veszélye egész évben fennáll, ha nincs a lakásban kellő huzathatás. A műanyag nyílászárók remekül szigetelnek, ám meggátolják az ingatlan megfelelő szellőzését.
Forrás: Illusztráció / Shutterstock
– Sokan a szén-monoxid mérgezést a téli időszakhoz, a fűtési szezonhoz kötik, de ez nem így van. Az eseteknek mindössze a fele történik a téli hónapokban, a nyílt égésterű vízmelegítők egész évben működhetnek, melyek meghibásodás esetén veszélyforrást jelentenek, amennyiben nem biztosított környezetében a megfelelő levegő-utánpótlás – tudta meg a Napló Papp-Kunkli Nórától, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjétől. A tűzoltó főhadnagy kifejtette, sokan lecserélték a régi fa nyílászárókat és jól szigetelő műanyag ablakokat, ajtókat szereltek be. Gyakori, hogy átépítésnél megszüntetik a konyhai, fürdőszobai szellőzőnyílásokat, szellőzőrácsokat. Ha jól szigetelnek az ajtók és ablakok, nincsenek légbevezetők, a nyílt lánggal működő vízmelegítő működés közben elhasználja a szoba levegőjét, így rövid idő alatt szén-monoxid fejlődik. Ez a gáz pillanatok alatt létrejön, és már nagyon kis koncentrációban is halálos lehet. Hangsúlyozta, ha bármilyen berendezésünk nyílt lánggal működik, vegyünk otthonra egy szén-monoxid-érzékelőt.
– A szén-monoxid kialakulását minden olyan épületgépészeti megoldás elősegítheti, amely megváltoztatja az otthonunkban a levegő áramlását. Ilyen lehet a páraelszívó vagy a mobil klíma. A megelőzés érdekében az új ablakokba szereltessünk légbevezetőt, nem elegendő, ha néha kiszellőztetünk. A legbiztosabb megoldást az állandó és automatikus légáramlás jelenti – tette hozzá a szóvivő.
A láthatatlan ellenség
– A szellőzők biztosítják a megfelelő huzathatást. Ha a légellátás megszűnik, a kéményen keresztül fog visszaáramolni az égéstermék. Létezik nyílászáróba vagy falba szerelhető szellőző. Mivel vákuum nem keletkezhet, értelemszerűen ahol távozik a levegő, egy legalább azzal megegyező keresztmetszetű felületen kell biztosítani a légáramlást – mondta lapunknak Ferenci Krisztián. A gáz- és tüzeléstechnikai műszerész mester egy megtörtént eseten keresztül szemléltette, hogyan szűnhet meg pillanatok alatt egy ingatlan légellátása. Egyik ügyfele szén-monoxid-szivárgásra gyanakodva hívta ki lakásához, miután a felesége mérgezést kapott. Mint kiderült, a berendezésekkel nem volt probléma. Az eseményeket összerakva a következő történt: mivel a régi ablakok nem zártak rendesen az egyik szobában, a férfi – hogy megoldja a hő- és hangszigetelést – purhabbal és szivacsos szigetelőszalaggal körbevonta az ablakokat, elzárva a levegő útját. Az egyik este, míg ő főzött a konyhában, a páraelszívón keresztül folyamatosan távozott a helyiségből a nagy mennyiségű levegő. Közben a felesége zuhanyozni ment. Amit megnyitotta a csapot, bekapcsolt a vízmelegítésére szolgáló gázkazán, és mivel ez volt az ingatlan egyetlen szellőzőpontja, a nyomáskiegyenlítés következtében a szén-monoxid a helyiségben ragadt. Alig néhány perc múlva ájultan esett össze a nő, azonban mivel férje hallotta a koppanást, sikerült idejében kimenekítenie a házból.
Halálos áldozat is volt
Papp-Kunkli Nóra összegezte, a tavalyi évben 62-szer vonultak a tűzoltók szén-monoxiddal kapcsolatos esethez a megyében. Kórházba tavaly tizenkilenc embert szállított be a mentőszolgálat igazolt szén-monoxid mérgezés miatt, közülük két emberen már nem tudtak segíteni a mentősök. Mint mondta, sok háztartásban használnak szén-monoxid-érzékelőt, melyek időben jelzéseket adtak le, így a mérgezést el lehetett kerülni.
HL
