Rablással, majd önbíráskodással vádolták, felmenthetik a vádlottat

A vádirati tényállás szerint a vádlott erősen ittas állapotban 2020. október 2-án 23 óra 15 perc körül Debrecenben, a Kishegyesi úton lévő nagyáruház előtt észrevette a sértettet, aki mellett a földön egy sporttáska volt. A férfi váratlanul a nő mellé lépett, majd a vállára vette a táskát, amit eltulajdonított a benne lévő laptoppal és más értéktárgyakkal - olvasható a Debreceni Törvényszék közleményében. 

A nő felszólította a férfit, hogy adja vissza a táskát. A vádlott ennek nem tett eleget, ekkor a sértett a táska felé nyúlt, hogy azt visszaszerezze. A vád szerint a férfi ezt látva a táska megtartása érdekében meglökte a nőt, aki a földre esett. A vádlott a táskával ezt követően távozni akart, ezért bement az áruház folyosójára, ahol a rendőrök, akik a közelben látták a bűncselekményt, a sértett segítségére siettek és elfogták a férfit.

A járásbíróság az eljárás során lefolytatott bizonyítás alapján a vádirati tényállást elfogadta, abból azonban más jogi következtetést vont le. A térfigyelőkamera felvételei és a tanúvallomások alapján nem lehetett a férfi terhére bűncselekményt megállapítani. A bíróság álláspontja szerint sem a rablás, sem az önbíráskodás – amivel 2022 februárjában vádolta meg a férfit az ügyészség, amikor módosították a vádat – törvényi tényállási elemei nem voltak megállapíthatóak.

Az ítélet indokolása során elhangzott, hogy a táska tulajdonjogával kapcsolatban a vádlott tévedésben volt, joggal hihette, hogy az az övé, mert egy ugyanolyan táskája volt neki is, és egyes tanúvallomások szerint mind a sértett, mind a vádlott táskája egymás mellett helyezkedett el a földön. Ezt a megállapítást, amely szerint a vádlott tévedésben lehetett, az ügyészség is elfogadta. A férfi által kifejtett erőszak pedig nem volt akaratot hajlító vagy bénító. Az események nagyon rövid idő alatt zajlottak le egy félreértés miatt. Az is megállapítást nyert, hogy a vádlott nem is menekült el, hanem bement az áruházba. Ezt a kamerafelvétel is alátámasztotta. A vádlottat elítélni akkor lehetett volna, ha valamennyi tényállási elem kétséget kizáróan bizonyítást nyer.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére, amelyet követően a vádlott bűnösségének megállapítása érdekében fellebbezést nyújtottak be.