Átalakul a megyében az ügyeleti ellátás, garantált a betegbiztonság

Július elsejétől a sürgősségi ügyeletet az Országos Mentőszolgálat látja el Hajdú-Biharban, modellprogramként. A Hajdú-Bihar megyei modellprogram működését folyamatosan monitorozzák és elemzik, további döntések a működés tapasztalataira épülve születhetnek. Minderről a napokban a két érintett szaktárca, a mentőszolgálat, a kormányhivatal és a megyei önkormányzat részvételével megtartott ülésen egyeztettek. Amennyiben a tervezett jogszabály alapján a települési önkormányzatok megkeresik az Országos Mentőszolgálatot azzal, hogy az alapellátási ügyeletet szeretnék rájuk bízni, akkor az országos szervezetnek lesz arra lehetősége, hogy ezt a kérelmet elbírálja és befogadja. Ezt követően pedig egységes koncepció mentén fogja az ügyeleti ellátást megszervezni. A hívásfogadásnak és az ügyeleti irányításnak is több évtizedes múltja van, az jelenleg is így működik Debrecenben és Hajdúszoboszlón. Tehát a mentésirányításról és az ügyelet szervezéséről, illetve az operatív ügyeleti munkáról sok tapasztalat gyűlt már össze.

„A sürgősségi ügyeleti rendszerben a telefonon segítséget kérők hívását már a debreceni mentőállomás 24 órás szolgálattal működő hívásfogadó központjában kezelik. Az itt dolgozó kollégáim döntik majd el, hogy a beérkező hívásinformációk alapján a betegnek milyen szintű ellátásra van szüksége. Ha kell, mentőt küld, ha kell, a sürgősségi ügyeleten fogadja a beteget, de előfordulhat a telefonon történő szakorvosi konzultáció is”

– részletezte az új rendszer előnyeit Korcsmáros Ferenc, az Országos Mentőszolgálat Észak-alföldi Regionális Mentőszervezetének igazgatója, hozzátéve, hogy a hívásokat fogadó rendszerben mindig lesz egy olyan felelős személy, aki szakmai kérdésekben megfelelően és kompetensen tud dönteni. – Annyit érezhet a beteg, hogy a korábbiaknál sokkal szélesebb ellátási rendszerbe tud belekerülni, illetve megszűnnek a korábbi párhuzamosságok.

Haza a fektetőhelyiségből

A régiós igazgató kifejtette, a jelenlegi struktúrában Hajdú-Biharban 21 ponton működő alapellátási ügyeleti rendszer megmarad. Annyi módosítás azonban lesz, hogy bizonyos térinformatikai, illetve lakosságszámra, úthálózatra és egyéb tényezőkre vonatkozó szempontok alapján a telephelyek között racionalizálás történik. Megszüntetik azt, hogy a napnak csak bizonyos szakában nyújt egészségügyi szolgáltatást egy-egy ügyeleti telephely. Ugyanakkor a tíz járásközponti ügyelet ellátási köre szélesedik. Ezekben 24 órás sürgősségi ellátó egységeket alakítanak ki, azokat szélesebb körben felhasználható, illetve speciálisabb orvosi eszközökkel is felszerelik, így ott már komolyabb orvosi vizsgálatok elvégzésére is lesz lehetőség. Ezzel kiegészül Hajdú-Bihar Debrecenre és Berettyóújfalura alapozott, kétpólusú egészségügyi ellátó struktúrája.

– A járásközpontokban lehetőség lesz egyes labordiagnosztikai vizsgálatok elvégzésére, sőt bizonyos beavatkozásokat – például egy fájdalomcsillapító infúzió adását, egy vérnyomáskiugrás rendezését – ott helyben is meg tudnak oldani. És ha kell, akkor a fektetőhelyiségben maradhat a beteg, majd onnan bocsátják otthonába. Kevesebb beutaló, kevesebb utazás, és lényegében a beteg a saját környezetében kapja meg a kezelést – részletezte Korcsmáros Ferenc, majd azzal folytatta, hogy ez nem jelent párhuzamosságot az ellátórendszerben.

„Az alapellátás továbbra is a háziorvosok, a szakorvosi szintű járóbeteg-ellátás pedig a szakrendelő feladata lesz. Vannak azonban az alapellátáshoz tartozó, de sürgősségi igényű teendők, amelyeket az alapellátásban dolgozók a túlterheltségük miatt nem mindig képesek megfelelően megoldani”

– magyarázta Korcsmáros Ferenc. Példaként azokat a falvakat hozta, ahol a hét bizonyos napjain van csak háziorvosi rendelés. Az ezen kívüli időben a betegeknek csak a mentő kihívásával van lehetőségük orvosi vizsgálatra kerülni. Éppen az ilyen eseteket szeretnék elkerülni az új rendszer bevezetésével, tehát a háziorvosok alapellátásban rögzített feladatait ne zavarják sürgősségi igénnyel fellépő körülmények.

– Hajdú-Biharban a mentőszolgálatnak az ügyeleti rendszerrel történő együttműködése nem új keletű. Debrecenben évtizedekig a mentőszolgálat vitte az ügyeletet, de Biharkeresztes térségében is hasonló volt a rendszer. A hívásfogadásnak és az ügyeleti irányításnak is több évtizedes múltja van, az jelenleg is így működik Debrecenben és Hajdúszoboszlón. Tehát a mentésirányítással és az ügyelet szervezésével, illetve az operatív ügyeleti munkával kapcsolatosan sok tapasztalat gyűlt már össze. Ezek miatt eshetett a választás Hajdú-Biharra az új rendszer kipróbálásában – válaszolta kérdésünkre Korcsmáros Ferenc.

Gyűjtik a tapasztalatokat

A modellprogram egy évre szól, a szakemberek folyamatosan elemzik a tapasztalatokat. Ezekből lesz majd bőven, hiszen az ügyeleti rendszerben sok eset fordul elő. Tehát a sürgősségi ügyelet működéséről akár egy-három hónap után is lehet már kapni olyan releváns adatokat, amelyek alapján meg lehet ítélni, jól tervezték-e meg az ellátói kapacitásokat, kell-e valahol bővíteni vagy változtatni rajta.

„Az, hogy a rendszer működőképessége biztosít egy magas szintű ellátást, amely tényleg garantálja a betegbiztonságot, az nem kérdés”

– jelentette ki Korcsmáros Ferenc. Ez ugyanis egy jól átlátható rendszer lesz, amelybe minden szükséges biztonsági elemet beépítenek. A működésből szerzett tapasztalatok alapján születik majd döntés a folytatásról. A legfontosabb cél a magasabb színvonalú betegellátás, amit az egységes szakmaiság és a korszerű eszközök és módszerek, köztük a telemedicina alkalmazása is biztosít. Azt gondolom, a modell sikeresen fog működni, és a betegek, valamint a szakma képviselői mellett a döntéshozók is elégedettek lesznek.

Kovács Zsolt