A lélektani hadviselést is bedobják az elvetemült kiberbűnözők

– A kiberbűnözők nagyon jól alkalmazkodnak az éppen aktuális körülményhez, helyzethez. Egy visszatérő csalási formula, amikor telefonhívást kapunk, és a hívó fél banki alkalmazottnak vagy egy közüzemi szolgáltató ügyintézőjének adja ki magát – tájékoztatta a Naplót Bor Olivér, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szóvivője. Hozzátette, a csalók olyan történetet vázolnak fel, miszerint valami történt a hitelkártyánkkal, bankkártyánkkal, vagy tranzakciós hibára, elkallódott csomagra hivatkoznak, esetleg a közüzemi szolgáltató nevében érkező hamis híváskor tartozásra hívják fel a figyelmet, akciókat ajánlanak. – Ezután arról tájékoztatnak: ahhoz, hogy ezeket az anomáliákat tisztázzuk, nincs szükségük másra, csak hogy megadjuk a személyes és/vagy a banki adatainkat. Arra hivatkoznak, hogy csak akkor tudják tisztázni a fennálló „hibát”, ha azonosítjuk magunkat – emelte ki a szakértő. Leszögezte,

már ezen a ponton kezdhetünk gyanakodni, hiszen azt kérik, azonosítsuk magunkat, holott ők hívtak minket, és nem fordítva.

Kísérteties hasonlóság

Bor Olivér hangsúlyozta, az egyik legmeghökkentőbb ebben az esetben az, hogy a bűnözők olyan telefonszámokat használnak, amelyek az álcául használt szervezet eredeti telefonszámához nagyon hasonlóak, vagy csaknem azonosak. – Többnyire egy számjegy eltérés van az eredeti és a csaló telefonszámok között. Sőt, még akkor sem élvezünk teljes védettséget, ha elmentjük a bankunk vagy közüzemi szolgáltatónk számát a telefonunkba, ugyanis különféle technikákkal a bűnözők híváseltérítésre is képesek – figyelmeztetett.

Szavai szerint a legjobb védekezés mindig a megelőzés.

Az adathalász hívások kivédéséhez fontos tudni, hogy a pénzintézetek és a közüzemi szolgáltatók nem szoktak személyes adatokat bekérni az ügyfeleiktől. – Rendkívül ritkán előfordul, hogy azonosítanunk kell magunkat, de számlaszámot, egyenleget, bármilyen pénzügyi adatot soha nem kérnek tőlünk, hiszen pontosan tudják az azonosítóinkat és azt is, mennyi pénz van a kártyánkon – fogalmazott a szóvivő. Mint mondta, ha gyanús telefonhívást kapunk, a legegyszerűbb, ha nem adjuk meg adatainkat, és megszakítjuk a hívást. De akár „meg is izzaszthatjuk” a bűnözőt a vonal másik végén: feltehetünk neki keresztkérdéseket is. – Ha például banki adatokat kérnek tőlünk, először szólítsuk fel az „ügyintézőt”, mondja el, mennyi pénz van a számlánkon. Ha a hívó megbukik a teszten, egyértelmű, hogy adathalász hívást kaptunk – részletezte Bor Olivér.

Jelentsük az esetet!

Megtudhattuk, sajnos a bűnözők lélektani hadviselést is alkalmaznak, hiszen egy-egy ilyen telefonbeszélgetéskor mindig olyan szituációkba keveredünk, amikről azt állítják: azonnal, gyorsan meg kell oldani azokat, különben veszélybe kerül a pénzünk. Ez a manipuláció az azonnali döntéskényszer terhét nyomja ránk, és ilyen helyzetekben hajlamosak vagyunk nem megalapozott döntéseket hozni, a kiberbűnözők pedig épp ezt használják ki. Bor Olivér azt tanácsolja: ha gyanús telefonhívást vagy üzenetet kaptunk, de nem adtuk ki az adatainkat, akkor is jelezhetjük az esetet a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek és annak az intézménynek, amelynek a nevében a hamis hívást kaptuk. Ha már megtörtént a baj, és megadtuk az adatainkat, sőt, esetleg le is emelték a pénzt a számlánkról, akkor mindenképp tegyünk büntetőfeljelentést, és jelezzük az esetet a már előbb említett szerveknek is. A szakember hozzátette, intézetük folyamatos egyeztetésben áll a Magyar Bankszövetséggel, és törekednek a probléma megoldására, a biztonság növelésére.

Berecz Dorina