A szülői kontroll hiánya és a rossz társaság sodorhatja bajba a fiatalokat

A fiatalkorú bűnelkövetők Hajdú-Bihar megyében leginkább vagyon elleni bűncselekményt követnek el (például lopás), ezt követi a garázdaság, a harmadik helyen a testi sértés áll – tudhattuk meg dr. Juhász Zoltán rendőr alezredestől, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetőjétől. Többek között kíváncsiak voltunk arra, mely korcsoport az érintett, illetve mi a tapasztalat, mennyiben befolyásolja a családi környezet, esetleg a nem megfelelő baráti társaság megválasztása, hogy egy fiatalkorú bűnözővé váljon.

– A korosztály vizsgálatakor általánosságban elmondható, hogy inkább a 15-16 évesek veszik ki részüket a bűnelkövetésből – ez a korcsoport már elhagyta az általános iskolát, a szülői kontroll kevésbé érvényesül, mint a fiatalabbak esetében. Szabadabban mozoghatnak, ezáltal úgy érzik, hogy többet engedhetnek meg maguknak. Ugyanakkor az életkori sajátosságaik miatt kockázatkereső életet folytathatnak, könnyebben befolyásolhatók a társaik által, és dolgozhat bennük az úgynevezett bizonyítási kényszer (megmutatni másoknak, hogy ők is „belevaló” emberek). Éppen emiatt keveredhetnek nemkívánatos szituációkba. Nem minden esetben képesek különbséget tenni az egyszerű diákcsíny és a bűncselekmény között, pedig az, hogy nem ismerik a jogszabályt nem mentesíti őket a felelősségre vonás alól – hangsúlyozta az alezredes.

Bódult állapot

– Általánosságban elmondható, hogy a családi környezet meghatározó lehet abban, hogy egy gyerek törvénytisztelő életet él, vagy sem, de nem kizárólag – ez határozza meg a fiatal magatartását. Inkább segíti a bűnelkövetés lehetőségét, ha nincsenek megfelelően kontroll alatt, ha túlságosan „szabadon vannak engedve”, vagy ha a szülők nem foglalkoznak velük rendszeresen. A baráti társaság egy másik fontos meghatározó szempont. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények egy részét csoportosan követik el, azaz legalább három fő vesz részt benne. Egyértelműen bizonyított a kortárscsoport befolyásoló hatása, azaz többen csak azért vesznek részt a bűn­elkövetésben, mert a többiek „rábeszélik” és az érintett úgy érzi, hogy a „csoport” ezt várja el tőle. Nem is sejtik, hogy több bűncselekmény esetén a csoportos elkövetés súlyosbító körülménynek minősül (például: rablás) – fogalmazott.

Megtudhattuk, a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények esetében elenyésző azon esetek száma, ahol megjelenik az ittas vagy bódult állapot. – Itt is érvényesül, hogy az önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban történt bűnelkövetés megítélése ugyanolyan, mintha nem ilyen állapotban követték volna el. Tehát az elkövető nem hivatkozhat arra, hogy nem emlékszik semmire, mert mondjuk részeg volt – válaszolta a Naplónak.

Nagy Emese