Ne legyen nagyobb a füstje, mint a lángja: figyeljünk oda, mivel és hogyan tüzelünk!

Nagyné Pálfi Zsuzsa ökomenedzser lapunknak elmondta, a belélegzett szennyezőanyagok rövid távon légúti tüneteket okozhatnak, hosszú távon pedig növelik a légzőszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Azt is megtudhattuk, ha néhány apróságra figyelünk, akkor a fűtésre kiadott költségeinket is jelentősen csökkenthetjük.

Fotó: illusztráció / Shutterstock

– A füstben található apró részecskék (PM10, PM2,5) a levegőből közvetlenül a szervezetünkbe jutnak. A tíz mikrométernél kisebbek a tüdőbe, míg a két és fél mikrométernél is apróbbak rögtön a véráramba kerülhetnek – részletezte a Naplónak Nagyné Pálfi Zsuzsa, Debrecen városának ökomenedzsere, akit a helyes tüzelés technikájáról kérdeztünk. Hozzátette, a szervezetünkbe bekerülő légszennyező anyagok rövid távon légúti tüneteket okozhatnak, hosszú távon pedig növelik a légzőszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Mivel és hogyan?

Megtudhattuk, ha néhány apróságra figyelünk, sok pénzt is megtakaríthatunk. A frissen vágott fa nedvességtartalma akár negyven százalék is lehet. A felesleges víz a begyújtást nehezíti, majd a fűtés hatásfokát is hátrányosan befolyásolja. A legköltséghatékonyabb, ha minimum egy, de inkább két évig szárított keményfával (gyertyán, bükk, tölgy vagy akác) tüzelünk, aminek nedvességtartalma ideális, tizenöt százalék körüli. Ellenkező esetben a kelleténél jóval több füst jut a levegőbe – hangsúlyozta Nagyné Pálfi Zsuzsa. Kiemelte, tűzrakáskor a legtöbben alulra rakják a gyújtóst és annak tetejére, „sátorban” a vékonyabb faágakat, majd ráteszik a nagyobb darabokat, ez azonban nem jó módszer. – Minél több oxigént kap a gyújtós, annál hamarabb éri el az égésfokot. Ezért az elterjedt módszerrel ellentétben alulra kell tenni a nagyobb fadarabokat, annak a tetejére a többit és felülről meggyújtani, mivel így a láng fentről lefelé áramlik, tehát gyorsabban begyullad a rakás és kevesebb füst keletkezik – részletezte a szakértő.

Sok múlik a megfelelő gyújtós kiválasztásán is. – Ne használjunk fényes papírt vagy újságból kitépett lapokat, hiszen azokon tinta, esetleg lakk van, így égésükkor káros vegyületek kerülnek a levegőbe – figyelmeztetett. Azt tanácsolja, válasszunk inkább szalmát vagy viasszal átitatott fagyapotot, de a tojástartók alja is kiváló alternatíva lehet. Sőt, a kertben lemetszett, összegyűjtött és megfelelő ideig szárított gallyak is megfelelnek gyújtósnak, ráadásul ezek a szárítás ideje alatt búvóhelyként szolgálhatnak a kertben lakó énekesmadaraknak is.

Berecz Dorina